Már nincs pénz erre a jóléti modellre.
A jóléti kapitalizmus egy helyben és időben korlátozott jelenség, s alapvetően
rendszeridegen a kapitalizmuson belül.
A jóléti modell fő oka politikai volt: a szovjet propaganda ellensúlyozása.
A gazdasági alapja pedig a harmadik világ kizsákmányolása volt.
Mára nincs szovjet veszély, okafogyott lett az egész. A gazdasági alap pedig megszűnt: a harmadik világ emancipálódott, egyre kevésbé lehet onnan erőforrást nyugatra irányítani. Ráadásul a nyugati nagytőke felmondta a szolidaritást a nyugattal.
Nyugaton a jóléti modell leépülése van folyamatban, van ahol gyorsabban, máshol lassabban. Hosszú távon a nyugaton valószínűleg csak pár ország engedheti meg magának ennek a modellnek a folytatását, ott, ahol ennek komoly pénzügyi alapja van, pl. Norvégia az olajkincs miatt.
Ezek után az EU perifériáján (mint pl. Magyarországon) a jóléti modellre építeni butaság, ez egyszerűen képtelenség. Erről a perifériáról most is áramlanak ki az erőforrások az EU centrumába. Magyarország is azon országok egyike, mely segíti a gazdagabb országokban a jóléti modell zuhanásának lassítását.
Sosem lehet ezen változtatni a jelenlegi geopolitikai körülmények között. S ha az ország változtatni próbálna, a nyugat bosszúja fog rá lecsapni. Látható most is: Orbánék apró geopolitikai változtatási próbálkozásai milyen választ generálnak, már “fasiszta diktátor” lett a beceneve. Egy ennél komolyabb, átfogóbb próbálkozás pedig az ország bombázását eredményezné: pl. “kiderítenék”, hogy Budaörsön vegyi fegyverek vannak elásva, vagy a Városligetben titkos atomfegyver-gyártó üzem működik, vagy a cigányokat éppen koncentrációs táborokba gyűjtik össze.
Eleve tévedés a liberális demokrácia, a jóléti modell, s a magas életszínvonal egymással kapcsolatba hozása.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mr. Hyde 2014.12.19. 13:14:41
A liberálisok kedvenc mantrája, miszerint a kapitalizmus problémáinak megoldása a még-több-kapitalizmus. Ezt "a jóléti állam, mint kapitalista vívmány" hazugsággal indokolják.
Ebből sokkal inkább az következik, hogy a jóléti állam problémáinak megoldása csak a még-több-jóléti-állam lehet. Ami mondjuk a feltétel nélküli alapjövedelmet jelenti. Csakhogy ez anti-kapitalista intézmény lenne, még akkor is, ha különösebb erőfeszítés nélkül megoldható lenne az imperialista járadékból.
Az Európa projektumot a liberális maszlag helyett, már csak az őszinte euro-fasizmus tarthatja össze. Ideig-óráig.
aki mást mond az hazudik (törölt) 2014.12.25. 11:50:16
Nem europai mintaju joleti egyenlosdit, ahol a proli is jol el. De osszessegeben emelkedik az eletszinvonal keleten, bar egyenlosegrol szo sincs.
Nyilvan a balos nyugatiak a ballib ertekrendjuket probaljak osszehozni a joleti allammal es a kapitalizmussal. Az eredmeny fals, nem all ossze. Amig a nyugat termelt is, addig volt fedezete a joleti kiadasoknak, ma a termeles motorja Azsia es Latin-Amerika, nincs kenyszer, ami miatt igazsagosabban kellene elosztani a jovedelmeket, nyilik is az ollo szegeny es gazdag kozott.
Ettol meg nem rosszabb szerintem a liberalis ertekrend, csak tudomasul kell venni, hogy nem a ballib hozta el a joletet nyugaton, az csak haszonelvezoje volt. Joletet a kapitalizmus, a termeles teremtett. A kinai is kapitalista, csak nem balliberalis es nem joleti. Nincsenek is nyakig adossagban, mint a franciak, britek.
Mr. Hyde 2014.12.26. 11:42:25
A liberálisok összes humanista, emancipációs, jóléti szabadságeszménye, a munkásmozgalom évszázados küzdelmének az eredménye valójában.Ha ezt leválasztjuk a liberalizmusról akkor szellemi értéke nulla. Ezeket a fogalmakat a liberális értékrend bitorolja, saját vívmányaiként állítja be. Miközben érvényesíteni nem képes, ugyanis a gazdasági struktúra dimenziói behatárolják ezeknek a szabadságjogoknak a vektorát.
A liberálisok a kapitalizmus apologetái.
A kapitalista termelési mód, amely az egyéni gyarapodás érdekeltségét (kizárólagos gazdasági kényszerét) használja fel a termelőerők fejlesztésére és a megtermelt javak gyarapítására, robbanásszerű fejlődést eredményez az archaikus termelési módokhoz képest.
Ez abszolút értékben nagyságrendekkel növeli a társadalmi érték mennyiségét, bár a hozzáférés, a felhasználás lehetősége a struktúra hierarchiájából adódóan kirekesztő jellegű.
A kapitalizmus össztermelés szintjén bőséget teremt, de hozzáférés tekintetében nélkülözést.
Kína a Nyugattal szemben fokozatosan építi a szociális transzfereket a kormányzat központi elosztása alapján.
Kína a kapitalizmus kezdeti szakaszában van, még ha egy modern, globális és technológiailag fejlett szakaszában csatlakozott is a piaci árutermelésbe. Felemelkedése többek között annak köszönhető, hogy a fejletlen országokban jóval magasabb a tőke megtérülése, mint a centrum térségekben, ami a kapitalista termelési mód keretein belül "készen van".
A piaci viszonyokra támaszkodó fejlesztési mechanizmus egy idő után elérni a határait Kínában is.
Onnantól kezdve Kínának 2 választása van:
1) Imperialista hatalomként uralma alá vonni a távol-keleti térséget és befolyását a kínai TNC-ken keresztül kiterjeszteni a világ minden pontjára, az USA rovására, annak helyébe lépve.
2) A megrekedt fejlődés (tőke megtérülés) szakaszában a termelőerők fokozatos nacionalizálása, az erőforrásokhoz való hozzáférés demokratizálása, a szocialista építés következő szakasza.
Ellenkező esetben a pangó gazdaság csak a folyamatos liberalizálással élénkíthető, ami a hosszútávon Kína Európához hasonló gazdasági, társadalmi, politikai és értékválságba mélyülését eredményezné. (Ez van most jelenleg Japánban)
A termelő tőke elhagyná a térséget, jobb megtérülési lehetőségek után kutatva és kezdődne elölről minden.
Egy ilyen folyamat kibontakozása viszont kontinentális háborúhoz vezetne.