Idén ismét erősen aktivizálta magát a homoklobbi a magyar médiákban. Az újdonság, hogy ma már a liberális médiák taktikát váltottak, áttértek a "fújj, homofób keresztények" szövegről a "az igazi keresztény elfogadó ember" szövegre. A külső támadás mindig megerősíti az ellenséget, sokszor hatásosabb a belülről rombolás, erre rádöbbent a homoklobbi is.
Taktikai érzékből le a kalappal a homoklobbi előtt, kár tagadni, hogy ez sokkal hatásosabb módszer, sok naív embert sikeresen zavar meg.
Szóval megteltek mára a liberális médiák szenvedő homokosokkal, akik teljes szívvel elfogadják Istent, csak az az átkozott homofóbia miatt képtelenek nyugodtan élni, továbbá vannak teológusok, akik szerint Isten pont az ellenkezőjét akarta mondani mindentől, csak megbotlott a nyelve. Hamarosan lesznek díszpapok is, akik úgynevezett toleranciát fognak szónokolni, csak tessék kivárni.
A bűntől bűzlő Vatikánban székelő eretnek celebfőpap a legnagyobb szövetségese ezeknek az alattomos, krisztustagadó erőknek. Én is kihasználnám ezt, ha a homoklobbista PR-szakembere lennék. Különösen nagy gond, hogy az argentín celeb sokszor politikailag pozitív üzeneteket mond: pl. ostorozza a liberalizmus rendjét. Így aztán sokakat képes megzavarni.
A legnagyobb veszélyben a katolikus hívők vannak ma. A protestantizmus már régóta elesett, míg az ortodoxia pedig bevehetetlen bástya, míg a katolicizmus a kettő között van: a katolicizmusban egyszerre van jelen a krisztusi hagyomány és a liberális modernitás szelleme, s a harc hatalmas. A sátánista vatikáni pápa éjjel-nappal igyekszik csatázni Krisztus és követői ellen.
Krisztus ellen csatázni persze értelmetlen, hiszen egy egész celebhadtest se tudna semmit se elérni ellene. Krisztus üzenete örök és abszolút igazság, mely nem szükségeltetik se "fejlődni", se "modernizálódni". A homokosságot illetően a tanítás tiszta: gyűlölet a homokosság ellen és tolerancia a homokos bűnösök felé.
Az isteni üzenet megogalmazható 5 szinten, az említett teológiai szint melletti további 4 szint:
- kocsmai szint: buzik, kuss!,
- hétköznapi szint: maradjanak a homokosok a 4 fal között,
- politikai szint: a hagyományos családmodellt tekintjük alapvetőnek,
- filozófiai szint: nem tartjuk indokoltnak a paradigmaváltást abban a tekintetben, hogy mi legyen az alap a család és a házasság meghatározása.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.21. 08:34:20
Az igazi keresztény ugyanis valóban elfogadó. Nem úgy, mint a katolikus egyház. Na nem az utóbbi évtizedekre gondolok, hanem azokra a századokra, amikor lehetősége volt erővel alátámasztani a tanait. Mondhatjuk persze, hogy változtak az idők, de ez részint nem ilyen egyszerű, részint meg épp ez a mai kritikák (a tiéd is) tárgya.
Az idők változása nagyobb részt abban értelmeződik, hogy az egyház elveszítette az erőszakhoz való jogait. Azok amúgy is a babonás rettegésen, meg politikai aknamunkán alapultak (Pl.:kanosszajárás), de ne kanyarodjunk el. Magyarul, az egyház ma sem lenne keresztényibb mint a középkorban, ha módjában állna erőszakkal terjeszteni a tanait (nem a hitet).
Ami meg evvel szemben áll, az a valódi szeretet alapú keresztényi hozzáállás. Úgy nem lehet igét terjeszteni, hogy a terjesztő egy történelmi bűnei miatt megvetett egyház (hitre telepedett politikai, gazdasági vállalkozás), amely az elefántcsont tornyából osztja az észt.
Az ige terjesztéséhez népszerűség, elfogadottság kell. Ezt te celeb-pápának hívod. Igazán nem akarok kötekedni, és azt sem állítom, hogy naprakész lennék az egyházi ügyekben, de igazán kifejthetnéd már egy posztban, hogy valójában mi bajod van konkrétan a jelenlegi pápával, miért tartottad jobbnak az elődeit, vagy legalábbis a vele ellenkező hozzáállást. Miben ellenkezik ennek a pápának a tanítása a jézusi tanítással, vagy mennyiben képviselte jobban az erőszak alapú igeterjesztés a szeretet eluralkodását az emberek tömegeiben?
Tudom, hogy képes vagy ok-okozati összefüggésekben megvilágítani a nézeteidet, és mivel rendszeresen lehúzod a jelenlegi pápát, egyidejűleg alapvetésnek állítod be a katolikus olvasatot, szeretném tudni, hogy ezt milyen logika alapján teszed. Ne próbálj katolikus nézetekre téríteni, onnan jövök, és azért hagytam magam mögött, mert ellentmondásosnak, és elvtelennek találom a működését. Nem vagyok ateista, de a magam istenképéhez nem tartozik egyházi szervezet. Szerintem nem is kell. Azért nem kell, mert egy helyes istenképbe bele kell tudni férnie mindennek, ami teremtve lett, vagy abból alakult. Bele kell férnie a teremtéselméletbe a dínóknak ugyan úgy, mint a fizika törvényeinek. Ha egy egyház tagadja a való világ nyilvánvaló jelenségeinek egy részét, csak mert nem fér bele az általa sulykolt világnézetbe, akkor az nem ad magyarázatokat a hívőknek mindazon dolgokra, ami azokat körülveszi, tehát nem tudást közvetít, hanem demagógiát.
Gerilgfx 2017.07.21. 09:55:28
MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.07.21. 09:59:00
Ez tény.
2017.07.21. 10:23:12
A katolicuzmusnak szerintem sose volt köze Jézushoz, egy hatalmi struktúra, egy szupranacionális háttérhatalmi szervezet, nem egy vallás.
És mivel nem a jézusi üzenetben hisznek, hanem a pápában, ezért aztán olyan lesz az egész háttérhatalmi szervezet, amilyen a vezető. Ha a katolikus pápánál is károsabb vallási vezetőt kellene említenem, akkor az a Dalai Láma lenne. Semmitmondó, mindenellenes, de főleg emberellenes, celebstátuszban leledző véglény, aki szerelmes a teljesen üres önmagába. Ennél azért Ferencke is jobb, szimpatikusabb. Bár én könnyen beszélek, se katolikus, se buddhista nem vagyok.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.21. 13:09:54
"protestánsok közt van az anglikán vonal"
- Ez azért így elég summás. Az anglikán szakadás nem vallási máskéntgondolkodás eredménye, hanem politikai érdek volt. Ennek megfelelően az írek katolikussága is politikai szembenállás, és nem vallási meggyőződés. Itt viszont jelzem is, hogy tökéletesen egyetértek a katolikus egyházzal kapcsolatban tett megjegyzéseddel. Ha a katolikusok egyházvezetés valóban keresztényi elvek szerint tette volna bármikor is a dolgát, nem lehetett volna politikai érdekek szolgálatába állítani.
Meg kell jegyezni, hogy a pápai boszorkánykonyha viselt dolgai ellenére nagyon sok valóban keresztényi elvek szerint élő és munkálkodó példaértékű egyházi vezetőszemélyiség volt a történelemben. Valahogy mégsem volt esélyük sem az egyház vezetésének átvételére. Persze a hatalmi harc sem keresztényi motívum.
"Ha a katolikus pápánál is károsabb vallási vezetőt kellene említenem, akkor az a Dalai Láma lenne. "
- Ezt talán kicsit át kellene gondolni. A buddhizmus vallási alapja az újjászületések sorozata, ami folytán az élet minden területéről és társadalmi pozíciójából szerez tapasztalatokat az emberi lélek, míg a végén meg nem világosodik. Mindegy, hogy így van-e, a lényeg, hogy a vallási vezetőjüknek olyan megnyilvánulásokat kell tennie, amivel folyamatosan fenntartja a hívek tudatában, hogy a másik ember pillanatnyi inkarnációja egy szerepkör, melyet ebben az életben kell betöltenie, de amúgy ugyan olyan lélek, mint az, aki megítéli, és ugyan azon az úton, jár a megvilágosodás felé, mint a kritikusa, tehát több tisztelettel kell felé fordulnia. Ebben a kontextusban viszont teljesen érthető, hogy az élet bármely jelenségével, különösen az emberi megnyilvánulásokkal szemben folyamatosan fel kell mutatnia a más nézőpontból történő megvilágítás igényét. Ez a mi nyugatias gondolkodásunk szempontjából tűnhet üres szövegelésnek, de hívő buddhistaként nagyon is nagy jelentőségű útmutatások. Talán nem kellene a ballib megmondóemberek szintjére süllyedni, csak mert nem értjük más tájak más vallásának nem számunkra megfogalmazott iránymutatásait. Én sem vagyok buddhista, bár el kell ismerni, hogy a buddhista tanok néhány elég jól körülhatárolható jelenségre adnak olyan magyarázatot, amit a katolikusok jobb híján egyszerűen letagadnak. Ezzel szemben ugyan ez a buddhizmus nem tagad le semmit a világból, legfeljebb elismeri, hogy adott dologgal kapcsolatban még nincsenek ismeretei. Ez azért sokkal szerethetőbb hozzáállás, mint pecsenyét sütni a csillagászokból, hogy ne kelljen velük érdemi vitát folytatni.
2017.07.24. 05:12:46
Ázsiában élek egy buddhista országban. Amit ideokádtál a buddhizmusról, az egy buddhizmust nem ismerő nyugati hippi ködös elképzelése arról, hogy mi is a buddhizmus.
Elárulom, hogy itt szarba se veszik egymást az emberek, a buddhizmus itt (is) biznisz. Napi kapcsolatban állok buddhistákkal, mármint olyanokkal, akik még itteni mérce szerint is igen vallásos buddhisták. Nem túl jó emberek és számomra az egy ideológia egyik mércéje, hogy milyen embereket termel ki. Előítéletesek, pénzéhesek, kirekesztők, az elesetteken átlépnek, de babonás dolgokra vagyonokat áldoznak, sőt ezt el is várják tőlük a buddhista templomok. Egy buddhista központba elmentem, ki volt rakva pár szabály, köztük olyanok, hogy "ne kezdeményezz vitát". A buddhizmusról nyugaton azt tartják, hogy nem tudományellenes... LOL! Csak épp nem lehet egy kérdésed se arról, hogy mire alapozzák a "hitüket", mert az ütközik a vita tilalmával. Gyakorlatilag csak hinni szabad, kérdezni nem. Mert a kételkedés, az érvelés, a gondolkodás, a keretek feszegetése legalább annyira tilos, mint a keresztényeknél. Sőt!
Nem vagyok nagy rajongója a kereszténységnek, de mindig térdemet csapkodva röhögök, amikor ateista nyugatiak beszopják mélytorokra a buddhizmust.
Egy dologban igencsak jók a buddhisták: jó a PR-juk nyugaton. Pont azért, mert a nyugatiak csak azt hallják meg a buddhizmusból, ami nekik tetszik. Az, hogy egy buddhista prédikátor a gyülekezetet azzal fenyegeti, hogy "hungry ghost realm"-ban fognak újjászületni, ha nem adakozna a templomnak, nem fizetnek meditációs gyakorlatokért, az sose jut el a nyugati médiákba.
Buddhisták pl. szarnak arra, hogy alkoholistákon, drogosokon, elesetteken segítsenek vagy rendes oktatást nyújtó iskolákat alapítsanak. Ezzel szemben a katolikusok meg a protestánsok fenntartanak szuper oktatási intézményeket itt, ahol valóban tudományos munka folyik, és milyen vicces, ha egy buddhista család jó oktatást akar a gyerekének, akkor a helyi katkó lánygimibe adja a gyerekét meg a katolikus egyetemre fizetik be (itt minden egyetem fizetős, az állami, a magán és az egyházi is). Igaz, itt nem az állam tolja a pénzt a keresztény egyházaknak, hanem a hívek tartják el őket. És nem tartom valósabbnak, igazolhatóbbnak a keresztény tanokat, mint a buddhistákat, de együttérzést, önzetlenséget, elesettek iránti segítséget én itt buddhistáktól nem nagyon tapasztaltam. Csak keresztényektől. Pedig ateistaként pont fordítva gondoltam volna.
Buddhista meditációs tréning központok itt hemzsegnek a mindenféle áltudományos kamuorvosoktól. Auragyógyászat, kineziológia, kamu génterápia és ezek MLM-verziói mindenféle olyan kamuorvoslás, amivel Magyarországon köznevetség tárgya lenne valaki, itt a buddhisták körében terjengenek. A személyi kultusz meg egy másik forró pont, rengeteg a buddhista tanító, szektavezér itt, akiket félistenként tisztelnek.
"el kell ismerni, hogy a buddhista tanok néhány elég jól körülhatárolható jelenségre adnak olyan magyarázatot" - tapasztalatom alapján a buddhista tanok pont úgy nem magyaráznak meg semmit, mint a keresztény tanok. Csak a buddhisták jók abban, hogy kicsússzanak a kérdések elől, jól mellébeszélnek, nem adnak egyenes válaszokat, nincs semmiről konkrét véleményük (persze valójában egyéni szinten van, csak elhallgatják), amivel a való világba találkozunk (abortusz, homokosság, gonosz tettek, bűnök, erkölcs), se hús, se hal, sunyi alakok, kicsúsznak a viták elől, mert nincsenek érveik. Egy a lényeg, hogy a buddhista hívek fizessenek. A katolikusok meg elég vonalasan mindenről véleményt mondanak (amivel ateistaként többnyire nem értek egyet), ami vitát generál, érvekkel.
2017.07.24. 05:32:54
A katolikusok megégettek pár tudóst a múltban meg néhány dologban ma is butaságokban hisznek, de a buddhisták pár száz évvel ezelőttig még odáig se jutottak el, hogy a tudományról gondolkodjanak. Nekik megfelelt a körbe-körbe járás egy helyben. Paradigmaváltásokra eddig csak a fehér ember volt képes és ugyan ezek közül a paragigmaváltások közül volt olyan, ami megrengette a kereszténységet, de így is túlélte az elmúlt 2000 évet. A buddhisták azt az utat választották, hogy semmit se gondolnak erről a világról, így a tudományról se. Ezt sok nyugati ateista úgy értelmezi, hogy a buddhizmus tudományos. Pedig csak annyiról van szó, hogy semmit se gondolnak. Nem gondolkodtak korábban ilyesmiről.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.07.26. 21:05:00
Gondolkodtam egy darabig, hogy méltassam-e válaszra a beszólásodat, de ahogy szemlátomást gőzöd sincs, hogy kik azok a hippik, ha szerinted én az vagyok, valószínűleg azt sem vennéd észre, hogy a válasz elmaradása nem az igazat adásnak szól, hanem a közönségesség elutasításának. Rögtön itt arra kérlek, próbálj meg a vitapartnerhez kellő tisztelettel fordulni, mert ha valamit jobban tudsz, és meg is tudod indokolni, akkor el fogom ismerni, de ha az érveket a pökhendiség váltja fel, vagy egészíti ki, akkor az nem az igazadat bizonyítja, hanem az igénytelenségedet, tehát a továbbiakban ignorálom.
Áttérve az érdemi részre.:
Az, hogy te egy buddhista országban élsz, még nem jelenti, hogy érted is a buddhizmus filozófiáját. Én sem vagyok szakértője a témának, de elég sokat foglalkoztam egy időben a vallásokkal. Érdekelt a dolog. Ebből kifolyólag egészen más ismereteim vannak pl. a buddhizmusról (is), mint amit általában a mindenféle igénytelen nyugati média terjeszt róla.
Ami miatt te úgy gondolod, hogy a buddhizmus egy alantas tanrendszer, az két dologgal okolható. Az egyik, hogy nyugatias gondolkodás mércéjével méred azt, ami nem nyugati eredetű, másik, hogy mint általában az emberek többsége, te is összekevered a vallási tanításokat az azt megszemélyesítők emberi tulajdonságaival.
Az utóbbihoz hozzáfűzném, hogy a kereszténység emblematikus alakjai között is vannak sokfélék. Megtalálhatóak a fajtalankodó papoktól, a mélyen istenfélő szerzetesekig, sőt a tudományos munkát végző kutatókig sok mindenki. Ennek megfelelően, azért, mert a buddhista szerzetesek között sok a nyugatias mércével mért negatív alak, még nem jelenti azt, hogy maga a buddhista tanítás negatív lenne, de még azt sem, hogy az adott szerzetes a viselkedésével elfordulna a vallási tanításoktól.
Ezzel eljutottunk az előbbihez. A buddhizmus alapja a kereszténységgel szemben nem a feltétlen szeretet gyakorlása, hanem az egyéni tapasztalatszerzés, megtisztulás és felemelkedés. Nevezhetnénk individualistának is.
Én magam szekuláris nézeteket vallok, ami az ismert vallásokat illeti, de nem állítanám magamról, hogy ateista lennék. Úgy szoktam fogalmazni, hogy fenntartom isten létének lehetőségét, főleg úgy, hogy annak mibenlétét még senkinek sem sikerült definiálnia. Lehet, hogy nagyon is létező, materiális dologról van szó, melyet a jelenlegi ismereteinkkel nem áll módunkban elérni. Na és, elég sok ilyen van, lehet akár isten is.
A buddhizmus alapjaiban nagymértékben hasonlít az ó-kori egyiptomi hiedelemvilágra. Jelentéktelen részletkérdésnek látszik, hogy ők úgy gondolták, hogy az emberi lélek fejlődése egyfajta kényszerpálya a krokodilszerű agresszív embertől a megvilágosodott és felemelkedett lélekig, ami során az ember életei láncolatában megtapasztal mindenféle társadalmi szerepet, és megérti a világ rendjét, a buddhizmus szerint viszont az előző élet minősége határozza meg a következő kiindulását. A vége meg ugyan az, csak ők Nirvánának nevezik. Mindez viszont magyarázatot ad arra a tapasztalásodra, hogy um. „itt szarba se veszik egymást az emberek”. Valójában a hitük szerint ezzel segítik az egyén útját, hogy megélhesse azt az életet, amit az előző élete alapján a sors kijelölt számára. Ha kegyetlent jelölt ki, akkor azt kell megélnie, mert ha segítesz rajta, és nem éli meg az előző élete elkövetett bűneinek vezeklését, akkor újra ugyan abban a szerepkörben kell újjászületnie.
Az egyiptomiak ezt elég pontosan felvázolták. A kezdeti inkarnációk során az ember agresszív. Azért kell vele mostohán bánni, hogy a tapasztalásai rávezessék, hogy ezzel a viselkedéssel a társadalom elfordul tőle, tehát magányos marad. Amelyik lélek ezen felülemelkedett, az átlép az elfogadott kategóriába, a következő az empatikus. Aki ezt elérte, azzal kezdtek foglalkozni, mert ez már egy lelki felsőbbrendűség bizonysága. Az út még hosszú, de a vége előtt még "megértővé" is kell válnia, ami során elfogadja, hogy bármennyire is segíteni akar, azzal csak az adott inkarnáció sorsán segít, a lélek fejlődését viszont gátolja. A buddhizmusnak hasonló a filozófiája, bár való igaz, hogy erről nemigen lehet csak úgy akárhol olvasni. Sajnos már én is vagy húsz évvel ezelőtt foglalkoztam a vallások összehasonlítgatásával, és már nem tudnám csak úgy felidézni, hogy mit hol, és kitől olvastam, mindenesetre a buddhista szerzetesek tartózkodó, sőt nyugati/keresztény szemmel érzéketlennek tűnő viselkedésük nagyon is érthető. Annál is inkább, mert hitük szerint csak a test hal meg, a lélek, egy új testben újjászületik. Ennek megfelelően nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget egy inkarnációnak, mint a nyugati ember egy-két évnek, mondjuk a karrierépítés oltárán. Beáldozható a felemelkedés útján, sőt, akár kívánatos is beáldozni, ahogyan más vallások tanai szerint is érdemes megfelelő célokért az élet eldobása. Nekünk ezeket a dolgokat elég szemlélni, lehet tanulmányozni, de megítélni csak azért, mert a mi értékrendünkkel ellenkezik, nem biztos, hogy bölcs dolog.