magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Ismét egy alkotmányjogi nonszensz

Új szervezet hirdet abszurd tanokat.

A nevük Alkotmányos Ellenállás.

Íme részletes cáfolata nézeteiknek.

2011.-ben valakik - az országgyűlés felhasználásával - kísérletet tettek a magyar állam megszüntetésére, és helyette egy nem jogfolytonos, nem magyar – megtévesztésül „Magyarország” nevű - magánállam létrehozására.

Nem létezik magánállam. A magyar állam neve Magyarország vagy Magyar Köztársaság, ez csak néveltérés. Államok nevének megváltoztatása nem hoz létre új államokat.

Első ránézésre látszik, hogy a megalkotott Alaptörvény érvénytelen, hiszen a hatályos Alkotmány (Magyar Köztársaság Alkotmánya) olyan pontjára (19.§ (3) a) pont) hivatkozva fogadták el, amely pontja kifejezetten megtiltja minden más jogi dokumentum megalkotását és elfogadását azzal, hogy e pont szerint az országgyűlésnek az Alkotmány kizárólag saját magát engedi megalkotni. Mivel az Alkotmány 2011.-ben már meg volt alkotva, így erre a pontra hivatkozva az országgyűlésnek semmilyen jogi dokumentum elfogadásához nem volt joga.

Abszurd értelmezés. A nevezett szakasz az alkotmányozási jogot határozza meg. Ha igaz lenne, hogy a parlament csak a már meglévő alkotmányt alkotja meg, akkor ez a szakasz nem szerepelt volna az alkotmány szövegében, hiszen az alkotmány már meg volt alkotva. Az a tény, hogy a szövegben szerepel ez  a szakasz éppen azt jelzi: a szakasz alkotmányozási jogot jelent.

1989-ben az országgyűlés, amely akkor a népszuverenitásból eredő összes jogot gyakorta, megalkotta a Magyar Köztársaság Alkotmányát ideiglenes alkotmányként, amivel minden hatalmat visszaszolgáltatott a magyar népnek, ezzel az alkotmányozás kizárólagos jogát, hogy megalkothassa a saját végleges alkotmányát, amelyet népszavazással kell elfogadni.

Szimpla tévedés. Az 1989-as alkotmánymódosítás utáni alkotmány is a parlamentet mevezte meg alkotmányozó szervnek, nem a népet. S nem írt elő kötelező népszavazást sem.

Ezért nem szerepel az országgyűlés hatásköreinek felsorolásában (19.§ (3) bek.) új alkotmány vagy alaptörvény megalkotása és elfogadása.

Szerepelt benne:

“19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;”

“24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
(2) Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.”

Miért „engedte át” az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt? Bragyova András, volt alkotmánybíró: "az Alkotmánybíróság hivatalból nem vizsgálta az Alaptörvény érvényességét, és erre vonatkozó beadvány nem is érkezett". Hogy érkezett-e vagy sem, azt nem tudhatjuk, hiszen a hivatali gépezet akkor már megszállás alatt volt.

A magyar Alkotmánybíróságnak sose volt feladata az alkotmányozás felülvizsgálata. Mindig csak a hatályos alkotmányszövegnek való megfelelőséget vizsgálta.

Az Alaptörvény közjogi érvénytelensége miatt joghatás kiváltására nem alkalmas dokumentum, ami azt jelenti, hogy ami benne le van írva, annak joghatása nincs, tehát a „Magyarország” nevű állam nem jött létre!

Magyarország = Magyar Köztársaság, ez nem új állam, hanem névváltoztataás.

Az érvényes és hatályos alkotmány továbbra is a Magyar Köztársaság Alkotmánya,

Nem, mivel ez az alkotmány hatályon kívül lett helyezve.

Más kérdés van?

 

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr4313656990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vergyula 2018.02.13. 19:10:12

"Más kérdés van?" - Persze, hogy van. :)
Miért kell(ett) nevet változtatni? Csak 2 dolog jut eszembe:
1. Az ország és annak legfőbb törvényének új neve mutatja a legjobban, hogy a tartalom változott, hogy tettünk valamit, és így nagyobb nyomot lehet hagyni a történelemben.
2. Előtte is ország voltunk, ráadásul Köztársaság. Utóbbi már nem vagyunk.....nem kell az államformát a névbe keverni, a végén még ellentmondásba keveredik vele a kormányzat ténykedése. Ahogy már alkotmányos jogokra sem lehet hivatkozni....Jó, persze, tudom, ez csak ballib rettegés. :)

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.02.14. 06:22:24

@vergyula:

Alkotmányozni szerintem is felesleges volt.

Alkotmányos jogok tekintetében kb. nulla a változás.

Az ország átnevezését viszont jó ötletnek tartom. Még a fordítást is könnyebbé tetté sok más nyelvre.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.02.16. 14:23:02

Az összes afrikai banánköztársaság köztársaság, és valahogy mégis belefér a kormányzat ellentétes tevékenysége. Majdnem az összes ballib álomállam királyság, ott meg valahogy mégse.

vergyula 2018.02.17. 06:27:23

@Deak Tamas: Ballib álomállam? Pl: Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország.....ők mind köztársaság. De igazad van, akad sok monarchia is. Alkotmányos monarchia, egyben parlamentáris demokrácia. Szóval a lényeg, hogy egy állam elnevezése nem feltétlenül tükrözi az államformát. Ettől még feleslegesebbnek tűnik a átnevezés. Sajnos nem nagyon emlékszem, hogy anno ezt Viktorék milyen szöveggel adták el, szóval a hátsószándék ismerete nélkül azt mondom: sebaj, nekem ez a név is jó. Így kb. olyan súlya van a dolognak, mint a 80-as évek végén Avar István képviselő (és egyébként kiváló színész) által benyújtott javaslatnak, mely a kézfelemeléses kontra felállásos parlamenti szavazás problémakörét feszegette. Akkor is annyira tökéletes országban éltünk, hogy már csak az ilyen szintű ügyeket kellett rendbe tenni.
Amúgy az "álomállam" kifejezésért jár egy piros pont. :)

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.02.18. 08:12:03

Már nem a témához tartozik, de az Avar István féle javaslatot megelőzte az a botrány, amikor a már kissé brezsnyevkompatibilis Stadinger István házelnök egy viszonylag egyszerű szavazásnál nem volt képes ellátni a feladatát (nem csoda, nem szoktak akkor még ahhoz, hogy az Országgyűlés népképviselet).

www.youtube.com/watch?v=vjJBoGQdU4M

vergyula 2018.02.20. 06:22:20

@Deak Tamas: Anno a hétfő esti Rádiókabaréban szinte mindig volt egy dalparódia. Egy népszerű dal szövegét írták át egy aktuális - általában politikai - témában. Ilyen volt a Step zenekar "Igen, igen, igen!" című dala is, mely Stadinger lemondásáról szól, és az általad linkelt jelenetből is tartalmaz részleteket. Sajnos a neten nem találom.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása