Finnország félúton van.
Egyrészt hat rá a skandináv kilátástalanság, másrészt az uráli életerő. Olyan szélsőségek, mint ami pl. a liberális terror a szülők ellen, ami jellemző a Norvégiai Köztársaságra, a finneknél nincs meg.
Így zuhan ugyan az ország, de a nép meg-megkapaszkodik a kiálló fagyökerekben közben.
Azaz az esés lassú, s visszafordítható.
Szóval én nem írnám le a tízezer északi tó büszke népét.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.