A rendszerváltozás egyetlen oka: a szovjet visszavonulás. A folyamaot meg alapvetően a kommunista elit csinálta végig, önként. Nem volt semmilyen ellenzéki nyomás, az ellenzék csak másodszereplőként vett rész, a nép meg sehogy.

Én személyesen is ott voltam az akkori legnagyobb ellenzéki tüntin (falurombolás elleni), ez egy teljesen békés, szolíd felvonulás volt, mely nemigen hatott semmire. Csak annyit mutatott meg: van valamilyen tömeg az ellenzék mögött, amire aztán az ellenzéki kerekasztal hivatkozni tudott a kerekasztal-tárgyalásokon. Semmi egyéb.

De nehogy már bebeszéljük magunkat, hogy a párezres tagságú Fidesz, SZDSZ, MDF harcolta ki a rendszer bukását!

Ami pedig a rendszer végét illeti, politikai akarat kellett hozzá: a vezetők direkt nem oldották meg a problémákat.

Apám ott volt az 1982-es zárt KGST-ülésen, ahol a közelgő összeomlásról vitáztak, s 2 út is fel lett vázolva, majd nem döntöttek semmit.

A magyar embereket illetően pedig: egyetlen vágyuk az osztrák életszínvonal volt. A politikai szabadság csak pár diákot és értelmiségit izgatott. A nagy többségnek elég volt az utazási szabadság (ezt már Grósz megadta) és mondjuk még a cenzúra eltörlése izgatta, lásd a nyugati filmek azonnal jöjjenek be az országba.

Abban az időszakban egyszerre éltem Bulgáriában és Magyarországn: Bulgáriában többszázezezres tüntik voltak, sokszor, Magyarországon alig. Még a szintén anyagi érdeklődésű bolgár kisembert is jobban izgatta a politika, mint a magyart. Persze erre nyilván azt lehet mondani, a magyar kommunizmus már laza alakjában dőlt meg, míg a bolgár verzió a végéig keményebb volt.