Mint kívül és belül is lévő ember, hiszen egyrészt magyar vagyok, egyrészt nem, talán mindezt jobban látom az átlag magyarnál.

A magyar ember 3 fő tulajdonsága: baloldaliság, idegenellenesség, tekintélyellenesség.

A magyar ember mélyen baloldali. A magyar kisember utálja a szupergazdagokat, nem hisz abban, hogy tisztességesen el lehet érni nagy vagyont. Ezért a gazdagságot látva mindig bűncselekményeket, piszkos trükköket feltételez. A magyar lelkiségtől idegen a liberális, angolszász szemléletmód, mely a gazdagságot a tehetség jelének tekinti.

A magyar ember idegenellenes. Ennek jó oldala: az országot képtelenség meghódítani, az erős agresszor se képes szellemileg magáévá tenni a magyar népet. Rossz oldala: az esetleg hasznos idegen tapasztalatot is nehezen fogadja be az ország.

A magyar ember nem tiszteli a hatalmat. Elfogadja, hisz kell, de sose veszi komolyan. A törvényeket is mindig csak ajánlásoknak tekinti. Viszont a közösséget fontosnak tartja. A szomszéd véleménye fontos, a főemberé nem számít. A magyar ember tehát szabadlelkű, de egyben közösségpárti.

Összesítve: a magyar faj átlag feletti értékítéletében, erkölcsileg pozitív.

De vessük össze a magyart a bolgárral, ami másik identitásom.

A baloldaliságban a bolgár olyan, mint a magyar, nem igazán van eltérés.

Az idegenellenesség helyett a bolgárokra az ellenkező jellemző, az abszolút nyitottság. Ami persze pozitív abban, hogy gyorsabban jönnek be az új ötletek. De sokkal több területen negatív: a bolgár ember sokszor lenézi saját magát, az idegent alapból jobbnak tekinti. A bolgár ember csak súlyos negatív tapasztalatok hatására lesz idegellenes, mindig szelektív módon: innen a bolgárok török- és muszlimellenessége.

A bolgár ember se tiszteli a hatalmat, de a – magyarral ellentétben – a hatalom elleni lázadást is elveti. A bolgár szellem ebben inkább materialista, ezen csak az utóbbi években kezd beállni változás, egyfajta reakcióként a nyugati materializmus masszív beözönlésére.