magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

2019. január 19. 08:08 - közíró MAXVAL bircaman

A spanyolok állítólagos kegyetlensége Amerikában

Makacs mítosz él arról, hogy a spanyol gyarmatosítók Amerikában valamiféle irtózatos népirtást követtek el. Egyfajta indián holokauszt zajlott sokak szerint. Ráadásul ezt a mítoszt Magyarországon elsősorban “jobboldali” érzelmű emberek szokták ismételgetni.

De mi a valóság?

Egy népirtás legjobban úgy igazolható, ha megnézzük mi lett a kiirtottnak mondott néppel. Pl. a zsidók elleni XX. századi népirtás szabad szemmel látható: meg kell csak nézni, ott ahol egykor nagy tömegben éltek zsidók, ma hányan vannak. De vehetjük az örmények elleni népirtást is a XX. sz. elején, az ugyanúgy igazolható csak ezekkel az adatokkal.

Nincs tehát egyszerűbb dolog az indiánok esetében sem. Egykor az amerikai kontinensen csak indiánok éltek, leszámítva a legészakibb részeket, ahol eszkimók. Ha volt népirtás, akkor ma alig vannak a kontinensen, hiszen nyilván csak kevesek menekülhettek meg a náluk erősebb, őket népirtók elől. Nyilván csak egyes eldugottabb helyeken, őserdőkben maradhattak meg, máshol alig vannak.

Az egyszerűség kedvéért a földrajzilag Amerikához számított Grönlandot kihagyom, hiszen az Amerika felfedezése előtt is ismert volt az európaiak számára. Úgyszintén kihagyandó minden olyan terület, mely Amerika felfedezésekor lakatlan volt, pl. ilyen pl. a Falkland-szigetek vagy a Kajmán-szigetek, hiszen ezeken a részeken sose voltak indiánok.

Az amerikai kontinensen a felfedezéskor kb. 20 millió ember élt, ebből 2 mllió Észak-Amerikában. Az amerikai kontinens összlakossága ma kb. 1 milliárd, azaz 500 év alatt a lakosság az 50-szeresére nőtt. De ez fogható az európai betelepülésre, szóval lássuk mekkora az indián vagy részben indián lakosság aránya!

Észak-Amerikában ma összesen 360 millió ember él, ezek 1,9 %-a indián, eszkimó, mesztic. Az angol szóhasználatban eleve nincs mesztic, mindenki indiánnak számít, aki mesztic, szemben a spanyol szóhasználattal, ahol különbségtétel van a tiszta indián és a részben indián között. Ennek oka az angol és a spanyol gyarmatosítás különbözősége. 

Az angol gyarmatosítás telepes típusú gyarmatosítás. Azaz a hódítók kimennek az új területre, majd az ottani lakosságot elűzik, rosszabb esetben kiirtják, a helyükre saját lakosságot telepítenek be. Az eredeti lakosság súlyosan diszkriminálva van, a velük való kapcsolat ellenséges, a keveredés tilos, s ha megtörténik, a keveredett leszármazottakat idegennek, az őslakosok részének tekintik.

A spanyol gyarmatosítás logikája egész más, ez birodalomépítő típusú gyarmatosítás. Azaz az őslakosság integrációja a cél, azokból ugyanolyan alattvaló lesz, mint a saját lakosságból, a keveredés pedig egyenesen támogatott, hiszen az az identitás terjesztését szolgálja az őslakosságban.
Jó példa erre, hogy míg az USA-ban az indiánok csak a XX. században kapták meg a politikai egyenjogúságot (1924-ben), addig a spanyol gyarmatokon 1542-ben, majd 4 évszázad az eltérés.

Az USA-ban kb. 5,2 millió indián él, nagyjából a lakosság 1,6 %-a, Kanadában 1,6 millió, ami a lakosság 5 %-a (beleértve az eszkimókat is).
Az USA esetében fontos adat azonban az őslakosság jelenlegi területi eloszlása. 39 % olyan területen él, ami spanyol gyarmat volt. Az USA mai területéből a teljes nyugati rész, valamint Texas és Florida spanyol gyarmat volt, ezeket az USA 1810-1848 között szerezte meg. Az indián lakosság további 28 %-a volt francia területen él, ez a mai USA teljes középső része, az USA ezt Napoleontól vásárolta meg 1804-ben. Az őslakosság további 4 %-a volt orosz területen van (Alaszka), ez 1867-ben lett amerikai terület. Azaz az USA azon részén, mely brit gyarmat volt csak az őslakosság 29 %-a található jelenleg, ez is későbbi vándorlás eredménye, eredetileg elmondható: a brit területeken nulla körüli indián maradt.

175 millió ember él ma Közép-Amerikában, ebből 128 millió csak Mexikóban. A 7 darab közép-amerikai volt spanyol gyarmat lakosságának 58 %-a indián vagy mesztic. A legnagyobb arány Honduras – 97 %, a legkisebb Costa Rica – 36 %.

A térség egyetlen volt nem-spanyol gyarmata a kicsi Belize, alig 400 ezer lakossal, melyből 69 % indián vagy mesztic. Belize sajátos helyzete magyarázható azzal, hogy a gyakorlatban csak a XVIII. század végén lett birtokba véve, addig a terület feletti gyarmati hatalom nagyrészt formális volt.

A karibi térség összlakossága jelenleg 45 millió fő. Tiszta indián gyakorlatilag nulla van, mesztic nagyjából az összlakosság 3 %-a. Azokon a területeken, melyek csak brit területek voltak a számuk nulla. A tisztán francia területeken a helyzet ugyanez.

A volt spanyol terülekből Kubában lehet 1 % körüli mesztic az adatok szerint. hasonló az arány a többször gazdát cserélt (német, brit, spanyol) Trinidad és Tobagón, kicsit magasabb 2-3 % közti az arány az egykor francia, majd brit Dominicán, Saint Vincenten. A francia-spanyol Dominikán 10 % körüli. A rekord Hollandia karibi tartományai, ahol 34 %, ez mind Arubán, mely szintén többször cserélt gazdát.

A karibi térség az első, ahol a gyarmatosítás beindult, s ott voltak a civilizációs értelemben legelmaradottabbak az indiánok. Ez az a régió, ahol tényleg beszélhetünk irtásról, bár itt se volt soha tervezett népirtás. De a felfedezés utáni 20 évben már eltűnt a lakosság nagy része, a betegségek és a kényszermunka miatt. A spanyol állam 1512-ben tiltotta be az indián népesség rabszolgaként kezelését. S  mint látható, szinte csak ott vannak ma legalábbis részben indián származűsúak, ahol megvolt a spanyolok hatalma.

a kontinens feloszlása az utolsó európai gyarmati hatalom szerint, mai határokkal: zöld – brit, barna – francia, narancs – holland, rózsaszín – spanyol, sárga – dán, kék – orosz, piros – portugál

Dél-Amerika lakossága jelenleg 420 millió. Ebből indián és mesztic összesen 39 %.

Ma tehát az indián és mesztic lakosság összlétszáma az amerikai kontinensen kb. 275 milló, a teljes lakosság 27,5 %-a. A karibi térségben és Észak-Amerikában számuk és arányuk minimális, 2 % alatti. Míg Közép- és Del-Amerikában ma is a a lakosság jelentős részét teszik ki.

Elmondható: a spanyol gyarmatosítás mentette meg az indiánokat. Ahol az angolok gyarmatosítottak, ott az indián lakosság gyakorlatilag megsemmisült, keveredés nem volt. Míg a volt spanyol területeken – kivételekkel – ma is az indián és a mesztic a lakosság fő eleme.

indián, mesztic, eszkimó lakosság aránya jelenleg országonként/területenként: 10 % alatt: fehér, 10-20 % között: narancs, 20-50 % között: világoszöld, 50-75 % között: sötétzöld. 75 % felett: kék

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr6214572044

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2019.01.22. 14:44:17

Így igaz, ámbár az egész mítoszt nálunk Erdődy János : Küzdelem a tengerekért című könyve vetette el vastagon, benne van minden, ami a jó szovjet filmbe kell, még a sok gonosz pap is - noha az indián kultúráról ők írtak a legtöbbet, Sahagún, Las Casas stb.
USA ügyben adjuk át a szót nekik, a NYT 1903. feburár 25-i számában Poultney Bigelownak:

“We want the markets of the world, and
we want the earth because we believe that
we have more intelligence and enterprise
than any one else. We haveexterminated the
Indian, and by so doing have become a
monument to ‘the survival of the fittest,’
which idea since the Spanish-American war
we have forced on the nations of Europe.
We want the markets of the earth because
all the wars in our history were struggles
for the markets, In 1776 and 1812 we
clamored for what we called ‘free trade,’
and when we got those things we put up
the wall of ‘protection.’ The St. Louis
Exposition is to commemorate a struggle
for markets. When you analyze the war of
1861 you find it was a struggle for the
home market. We wanted to make the
people of the South pay 20 or 30 or 40 per
cent. to build up Northern industries.
*““To-day we are approaching a strug-
gle for more markets. I don’t say that
we need them, but the movement is
fast growing, and as a result there is bound
to be a physical clash. As in reform move-
ments old men avoid the fight, we expect
that every thirty vears young men who
- don’t know what war is are full of enthu-
_ Slasm and want to fight. My objection to
_ War is that the wrong men get killed. The
| men who start the war remain in Wash-
‘ington or the newspaper offices, and the
| youns men are sent to the front, to come
back filled with disease. "

www.nytimes.com/1903/02/15/archives/warning-against-clash-with-germany-poultney-bigelow-on-the-coming.html

Na ehhez nem kell a nókomment.
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása