A Qubit cikket írt a szimuláció témáról.
Ma ez nagy divat, kb. mint 100 éve a relatvitás, vagy 200 éve a több dimenzió.
A gond az, hogy a kérdésnek nincs semmilyen gyakorlati jelentősége. A szimulációban élőnek ugyanis mindegy, hogy szimulációban él-e.
Mert mit változtat bármin is, hogy ez a világ szimuláció-e. Eleve mi a különbség a szimuláció és a valóság közt? Szerintem minden szimuláció, ami nem örök létező, s azt ami nem örök létező az mind az örök létező általi szimuláció. Ezt más szóval úgy mondják: Isten megteremtette a világot.
Szóval nyilván a világ teremtve lett, azaz szimuláció, ez a teremtés módszere. De nem mindegy ez minden gyakorlati szempontból?
Sok vallás és filozófia eljutott ide. A keleti és a nyugati gondolkodás csak abban tér el, hogy a keleti arra hajlik, hogy maga a szimuláció is része Istennek, míg a nyugati arra, hogy a szimuláció Istenen kívüli. Azaz panteizmus és semmiből teremtés. De a benne élő szempontjából ez mindegy.
Szóval tessék oszolni, nincs itt semmi látnivaló.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vergyula 2019.04.14. 08:00:21
Egyébként egyetértek, jelenleg nem látom a kérdés gyakorlati jelentőségét.
közíró MAXVAL bircaman · bircahang.org 2019.04.14. 08:03:52
A kinti világ az eszmék világa, Isten tere. Igen, ki lehet menni, ez a kereszténység fő célja: egyesülés Istennel.
A kinti világ nem szimuláció.
Mr. Hyde 2019.04.19. 08:40:14
A szimuláció létezése nem az objektív valóság létezésének cáfolata, pusztán annak kihelyezése a szubjektív szemlélő által nem èrzékelhető síkra. Ez pedig nem zárja ki annak az elméleti lehetőségét, hogy az egyszer valóban érzèkelhető legyen valamilyen módon a szubjektív szemlélő szàmára is.
Hovatovàbb összhangban van a materializmus világmegismerésre vonatkozó állításával, miszerint a valóság megismerésének függvénye a logiaki gondolkodàs mellett a rendelkezésre àlló műszerek technikai fejlettsége.