Bulgáriában sokkal több a kamupárt, mint Magyarországon, pedig nincs állami kampánytámogatás. Sőt, 10 ezer leva (= kb. 1,6 millió Ft) fizetendő be pártonként a váűlasztási részvétehez, s ez az összeg csak akkor jár vissza, ha az illető párt elérte az éppen meglévő bejutási küszöb legalább egynegyedét (ez 1 % parlamenti választás esetében, az EP-választás esetében kicsit több, 1,5 % körüli).

Egyébként ezen összeg befizetése mellett a részvétel feltétele csupán 7 ezer aláírás megléte. Ill. pártok esetében követelmény a jogi személyiség megléte, valamint az, hogy ne legyen az illető párt ellen olyan jogerős ítélet, melyet a párt nem teljesített (pl. pénzbüntetésre ítélték a pártot, de azt nem fizette be).

Szóval a gyakorlatban nagyon könnyű részt venni a választásokon.

Az eredmény: nagyon sok párt van minden választáson. A 90-es években jellemzően 100-nál több volt, mára mérséklődött ez.

De ha azt nézzük, hogy míg a mostani EP-választáson Magyyarországon alig 9 párt fog részt venni, míg Bulgáriában 21 párt és 6 független jelölt, azaz összesen 27 résztvevő, akkor látható: 3-szor annyi a szereplők száma!

De vajon miért vesznek részt teljesen esélytekenek választásokon, amiből még pénzügyi hasznuk sincs? Az okok sokfélék:

• exhibicionizmus: a kevés ingyenes szereplés az állami tv-ben a kampány során megér 1,6 millió Ft-ot sokaknak, akiknek szimplán szereplési viszketegségük van, vagy gyakorló elmebetegek,
• aljas politikai cél: egyesek a ellenfél megosztására hoznak létre olyan pártokat, melyek összekeverhetők valódi pártokkal (megesett már hogy emiatt nem lett meg egy párt többsége, híveinek egy része 2 erősen hasonló nevű pártra szavazott),
• szimpla bűnözés: a hivatalos jelöltség immunitást ad a jogrend alól, ha pl. valaki ellen éppen büntetőeljárás van folyamatban (a jelenlegi választáson 2 ilyen eset van),
• s természetesen létezik a valós politikai cél is: magukat esélytelennek gondoló pártok is elindulnak, azzal a szándékkal, hogy majd valamikor a jövőben esélyesek legyenek.

A jelenlegi 27 résztvevő csportosítása nagy vonalakban ez politikailag:

• jobbközép (liberális-konzervatív) - 4 darab párt:
  • a jelenlegi fő kormánypárt (GERB), ez kb. a Fidesz első kormányázásának vonalát viszi;
  • 3 kisebb volt parlamenti párt:
    • a volt bolgár cár volt pártja, mely minden idők legnagyobb bolgár pártösszeomlását volt képes produkálni, 4 ciklus alatt 43 %-ról 1 % alá esett, fénykorában nemzeti-liberálisnak mondta magát, jelenleg teljesen esélytelen, valós támogatottság nélküli, fantompártszerű képződmény, mely össze-vissza beszél, a választási kampány időszakát leszámítva nem lehet hallani róla,
    • a 90-es évek volt nagy antikommunista ellenzéki blokkjának fő maradványa, ez ma is egy 2-3 %-os támogatottsággal rendelkező parlamenten kívüli kispárt, olyan kb. mintha Magyarországon az SZDSZ megmaradt volna, de a progresszív irány helyett inkább a konzervatív irányba ment volna el,
    • a volt Agrárpárt - mely formailag a kommunizmus alatt is működött - egyik kisebb, fantompártszerű volt része,
      a választási kampány időszakát leszámítva nem lehet hallani róla;
• balközép - 4 darab párt:
  • a jelenlegi fő ellenzéki szocialista párt, mely a magyar MSZP testvérpártja létére euroszkeptikusabb, nacionalistább, kevésbé liberális, mint az MSZP,
  • 3 korábban belőle kiszakadt párt: az egyik inkább jobbra áll tőle, a másik kettő balrább, ezek mind leginkább értelmiségi minipártok;
• nacionalisták - 8 darab párt:
  • 3 jelenlegi parlamenti párt: közülük 3 koalícióban jutott be a parlamentbe, de mára összevesztek, személyi kérdésekben,
  • még 1 jelenlegi parlamenti párt, melyet egy bolgár milliárdos alapított:
  • 1 új kispárt (az egyik parlamentiből lett), 1 volt parlamenti párt, pluisz 1 független jelölt (volt parlamenti kpviselő), ez utóbbit személyesen is ismerem 35 éve;
• agrárpárt: 1 független jelölt (volt parlamenti klpviselő);
• protesztpárt: 1 párt, az egyik a sok volt protesztpárt küzül, mely egyszer elérte az 1 %-ot, ezért állami finanszírozást kapott;
• török-muszlim párt - 2 párt: az egyik parlamenti, a másik abból lett, az előbbi volt kirúgott elnöke alapította;
• abszolút kamupárt - 2 darab: mindkettő az igazságszolgáltatás kijátszása céljára lett;
• esélyesen kamupárt - 5 darab: zöldpárt, még 2 párt, 1 baloldali független jelölt, 1 teljesen ismeretlen jelölt (sose hallottam róla, pedig figyelem a bolgár politikát).

Kik esélyesek arra, hogy mandátumot szerezzenek. Bulgáriának 17 mandátuma van csak, így 1 mandátumhoz majdnem 6 % szavazat szükséges, azaz nehezebb a bejutás az EP-be, mint Magyarországról.

Biztos bejutók minden elemzés és jóslás szerint:

• a GERB és a BSZP, mindkettő közel azonos 35 % körüli eredménnyel,
• a nagyobbik török-muszlim párt (Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért), 10-15 % között.

Valószínű bejutók még (a jóslatok egy része megadja nekik a küszöb átlépését), esetleg 5-6 % körüli végeredménnyel:

• a 3-tagú nacionalista parlamenti koalíció egyik tagja, a VMRO-BND (= Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet - Bolgár Nemzeti Mozgalom), ők maradtak ki a legjobban a 3 párt viszályából, ez segített nekik nagyobb népszerűségre,
• az említett bolgár milliárdos nacionalista-populista pártja, név szeret Volja (= Akarat),
• Demokratikus Bulgária párt, az említett jobbközép pártok egyike.

Van még 3-4 párt, mely esélyes az 1 % elérésére, mindenki más jóval az 1 % alatt van, azaz teljesen esélytelen.

Az idők szava érdekes jelenség. Az induló pártok legnagyobb része valamilyen módon támogatja az európai populista hullámot, akár annak jobbos (Le Pen - Salvini - Kaczyński - Orbán), akár annak balos (Öt Csillag - Sziriza - Podemos - Linke) vonalát, akár egyszerre a kettőt.

A populizmust elvben elítélő pártok is - többek között a GERB és a BSZP -jellemzően tartózkodnak a keleti-európai populizmus, pl. Kaczyński és Orbán elítélésétől, inkább arra szoktak összpontosítani, amiben egyetértenek velük.

Akik határozottan viszik a nyugati fősodrot e tekintetben, azaz harcolni akarnak a "demagóg" populizmus és az EU-t "romboló" erők ellen, az a Demokratikus Bulgária párt és a török-muszlim párt.

Orbán személye Bulgáriában közismert, s amolyan kelet-európai hősnek számít, aki fellázadt a nyugati agyurak ellen: a bolgár politikusok mindig megjegyzik, mekkora baj, hogy nincs bolgár Orbán, s sokan aspirálnak is a "bolgár Orbán" tisztségre. Ha Orbán Bulgáriában indulna választáson, a magyarországi 50 % helyett simán 80 %-ot kapna.