A 21 Kutatóközpont nevű fideszpártisággal nehezen vádolható elemző csoport rendkívül érdekes anyagot jelentetett meg. Érdemes az egészet elolvasni itt, de én felhívnám a figyelmet az eredményekre, kiemelve azt, ami szerintem a legfontosabb.

Előre megemlítve: a kutatás eredménye kb. az - udvariasn megfogalmazva -,hogy az ellenzék esélytelen, mert a lakosság zöme az ellenzék ellen van, továbbá a ballib elméletek a Fidesz népszerűségének magyarázására egytől egyik hamisak.

Az elemzés sorra veszi a magyar lakosság jövedelmi, vagoni, valamint társadalmi megbecsülésbeli helyét, s ennek összefüggését a politikai preferenciákkal. Mindegyik adat nagyon érdekes, én csak a 2 legfontosabbat emelném ki, ezeket is inkább összegezve (az eredetiben ezek sokkal részletesebben vannak vázolva.

A jövedelmi és vagyoni szempontból számított felsőbb osztályok politikai megoszlása:

• fideszes: 35 %,
• ellenzéki: 43 %,
• pártot nem választó: 22 %.

(S ezen belül a legfelsőbb osztály esetében az arány egyenesen 33-47-20!)

A jövedelmi és vagyoni szempontból számított középső osztályok politikai megoszlása:

• fideszes: 39 %,
• ellenzéki: 33 %,
• pártot nem választó: 28 %.

A jövedelmi és vagyoni szempontból számított alsóközép osztályok politikai megoszlása:

• fideszes: 44 %,
• ellenzéki: 24 %,
• pártot nem választó: 32 %.

A jövedelmi és vagyoni szempontból számított alsó osztályok politikai megoszlása:

• fideszes: 46 %,
• ellenzéki: 16 %,
• pártot nem választó: 38 %.

Ami még kiemelten érdekes az a társadalmi ranbglétrán betöltött hely és a pártválasztás kapcsolata.

Az elit - vezető beosztásúak - között a megoszlás:

• fideszes: 33 %,
• ellenzéki: 45 %,
• pártot nem választó: 22 %.

A középtétegek között a megoszlás:

• fideszes: 38 %,
• ellenzéki: 34 %,
• pártot nem választó: 28 %.

Az alacsony presztízsű helyezetűek között a megoszlás:

• fideszes: 42 %,
• ellenzéki: 23 %,
• pártot nem választó: 35 %.

Az egyetlen, ahol a kutatás igazolja az egyik népszerű ballib állítást az a "feudális" viszony. Szignifikánsan magasabb a kormánypártiak aránya a közmunkások között. Persze ennek értelmezése se feltétlenül az, amit a ballib narratíva feltételez, de erre már nem tér ki az elemzés.

Ami a "nyomorgó" néptömegeket illeti, az elemzés bemutatja - a már említetteken túl -, hogy az alsó osztálybeliek kétharmada javulónak vagy stagnálónak érzi saját életszínvonalát, s alig egymarmad érzi azt romlónak, de ezek többsége se mutat kiemelt elégedetlenséget. Egyszerűen az elégedetlenek se a kormányt hibáztatják, így nem az ellenzék hatalomba emelésében látják helyzetük javulásának zálogát.

Ami a társadalmi helyzetet illeti, az elemzés igazolja: nincs relevanciája a társadalmi helyzetnek az ideológiát illetően. Az elemzés arra persze nem tér ki, hogy ennek a fő oka az, hogy az ellenzék jobboldali (a szó hagyományos értelmében), s ezt a szegények is tudják.

Az ellenzéki narratíva koronaleme, hogy nincsenek ellenzéki médiák elérhető módon a lakosság legnagyobb, s különösen a legszegényebbek számára teljes cáfolatot nyer. Még legkevésbé iskolázottaknak is alig a 11 %-a olyan, aki kizárólag fideszes médiákból informálódik, s gyakorlatilag az egész magyar lakosság fogyaszt mind ellenzéki, mind fideszes médiákat.