Joe Biden beiktatásának legviccesebb része egy új hamis idol fabrikálása volt.

Azóta is éjjel-nappal zengenek a liberális médiák a hatalmas sztárról, a fiatal sovány néger költőóriás lányról. Mára eljutottunk oda, hogy mindenki rasszista, aki szerint nem neki kellene 2040-ben lennie az amerikai elnöknek.

Dobták hát a kis Gréta Thorzonborzt, gondolom, nem volt haladó a bőrszíne.

Röhejes művéről nekem viszont Sztálin elvtárs 70. születésnapjának és Rákosi elvtárs 60. születésnapjának magyarországi ünneplése jutott eszembe.

Be is ugrott Devecseri Gábor Reménysége volt ő a magnak című verse, melyet Rákosi elvtárs születésnapjára alkotott, ebből egy rész:

De mikor heggyé nőtt a gazság,

kikben mégsem fogyott a hit,

suttogva szájról-szájra adták

nevének kezdőbetűn.

(...)

S mint ki viperákat

kétágú villával lefog,

dühös kígyóitól hazánkat

megtisztította. Felragyog

a folyó habja, melynek partján

traktor váltott föl már ekét,

s mely táncos turbinákat hajt már

s villannyal zengi énekét.

Ő országépitőkhöz így szólt:

"Az égbolt a felső határ!",

Kéken ragyog a tiszta égbolt

és Sztálinváros benne áll.

Pedig én szovjet gimnáziumba jártam, a legfurcsább időszakban, 1980-1985 között, sok mindent láttam, hallottam, de ekkora tömeges talpnyalás még ott se volt. Az iskola párttitkára is kellemetlennek érezte volna, ha ilyen szinten kellett volna dicsőíteni a hivatalos kurzust, mint ami manapság az egyetlen igaz útnak számít liberáliséknél.

Egyetlen fricska azért van a magyar ballibeknek, akiknek kötelező dicsőíteni most az amerikai "költőóriást": a lány keresztény hívő. Ezt azért nehéz lesz feldolgozni...