Érdemes néha a dolgokat megnézi más szemszögből is. Én pl. ezért olvasok szinte csak ballib médiákat magyar médiafogyasztásomon belül. De ugyanez igaz a történelemre is.

A közép-ázsiai népek sokkal jobban ismerik a mi, európai nézetvilágunkat, s meglepődnek, mi mennyire nem ismerjük őket.

Pedig hatalmasak a párhuzamok.

Nálunk - azaz Európában - az a narratíva, hogy volt a Római Birodalom, melynek nyugati része a késő ókorban megsemmisült, keleti része pedig ezer évvel később, s sose állt újra össze, de máig hat: az idegen népek részben átvették a Római Birodalom kultúráját, de akik nem vették át, azokra is jelentősen hatott. Az eredeti latin és görög népek rendjét átvették a teljesen idegenek is, germánok, szlávok, stb., sőt még az Ázsiából jött volt hódítók is, lásd magyarok, bolgárok. Még az EU alapeszméjében is benne van: ez valamilyen kisebb, csökkentett formában a Birodalom visszaállítása.

Közép-Ázsiában a Római Birodalom szerepét Kína játssza. Kína a III. században esett szét, azaz kicsit korábban, mint ahogy a Római Birodalom nyugati fele. Ami nálunk a germán törzsek szerepe volt Rómában, az Kínában a mongol törzseké. Még abban is egyezés van, ahogy Rómát sikerült ideiglenesen visszaállítani a VI. században (lásd I. Jusztinianosz császár hódításai nyugaton), úgy ez Kínában is megtörtént (lásd Szuj-dinasztia 581–618).

A mindenhol megismétlődött harc a nomád-félnomád népek és a letelepedett népek között, mely szintén mindenhol az előbbiek sikerét hozta először, azonban végül mindig az utóbbiak győztek, vagy leigázva a nomádokat vagy azokat letepésre kényszerítva.

A fő eltérés Európához képest: Kína tartósan újraegyesült a XIII. században - éppen a Magyarországon tatároknak hívott mongolok uralma alatt -, s ez az egység azóta is megvan.

A környező idegen népek egy része meg vagy kínai identitású lett, vagy maradtak idegenek: mongolok, türkök, irániak. Máig a lakosság Kínától északra és nyugatra ezekből a népekből áll. A keveredés hatalmas, az identitás pedig nyelvfüggő.

Vallásilag a kép nem hasonlít Európára: a térség népeinek ősvallása csak Kínában maradt meg, attól északra a buddhizmus hatott, nyugatra meg az iszlám.

Az általános képzet az, hogy a Hun Birodalom utódai a teljes régióbeli lakosság. E szerint a hunok legnagyobb része asszimilálódott a környező népek - köztük a bolgárok - közé a hun állam megszűnésekor, leghosszabb ideig a hun identitás a Kaukázusban maradt meg (őket nevezik a magyar források szabíroknak), mai utódaik a kumikok a mai Dagesztánban. Maga a hun identitás megszűnt a X. században, a mai kumikok se tekintik magukat hunoknak, csupán belőlük származó népnek.

A beszélt nyelv esetleges: maga a hun nyelv hovátartozása se biztos (egyesek szerint türk, mások szerint ugor nyelv, de olyan elmélet is van, mely szerint iráni nyelv volt). Ugyanaz igaz a régió népeiről is: a régió déli részén pl. gyakori volt a nyelvváltás az iráni és a türk nyelvek között.

A mongol hódítás érdekes vonása volt, hogy a mongol nyelvet nem igyekeztek terjeszteni, a régióban pl. a mongol uralkodók is a türköt használták.

A fő elképzelés szerint a hunok után a türkök, majd a mongolok hozták létre a következő nagy birodalmat a térségben, s ennek szétesése a XIII. sz. végén 4 önálló utódállamot eredményezett:

• északkeleten, mely teljesen kínai lett, s uralta Kínát a XIV. sz. végéig (Jüan-dinasztia),
• délnyugaton az Ilhán Birodalom, mely Perzsiát és környékét uralta a XIV. sz. közepéig,
• délkeleten a Csagatáj Kánság, mely részben fennállt a XVIII. sz. elejéig (utolsó megmaradt része a mai Ujgúria területén),
• északnyugaton a XVI. sz. elejéig fennállt Arany Horda.

A mongolok hódításai során lett megsemmisítve az első türk állam, ennek keleti maradványa Ujgúria, a nyugati rész pedig magában foglalta a magyarokat és a bolgárokat is. Ennek a türk államnak a meghódításával kezdődött a mongol birodalom kiépítése.

Hogyan lehet, hogy az ugor nyelvű magyarokat és szláv nyelvű bolgárokat a régióban rokonoknak tekintik? Pontosan azért, mert az emberek tudják, a nyelv változhat, de a származás nem. Márpedig mind a magyarokat, mind a bolgárokat onnan származóknak tekinti a helyi közvélekedés. Jellemzően a bolgárokat a régió délkeleti részéről, míg a magyarokat inkább északkeletről szokás eredeztetni, de ez máig nem tisztázott kérdés.

S persze a helyiek röhögnek a modern bolgár és magyar ultranacionalista hiedelmeken is, melyek megpróbálnak azonosítani valamelyik ősi népet egyetlen maival (lásd: hunok=magyarok). Mivel helyi közvetlen tapasztalat a keveredés és nyelvváltás, senki se gondolja magát azonosnak valamely korábbi állapottal. A hunok egyik leszármazói a magyarok a helyiek szerint, de van még több tucatnyi egyéb leszármazott, s hun nép mint ilyen nem létezik ezer éve immár.

Térkép: türk (zöld), mongol (kék), finnugor (piros) államok, valalmint autonómiák Oroszországban és Kínában: