Van egy makacs mítosz arról, hogy az indiánok ki lettek irtva. Ezért most pár adat.

A teljes amerikai kontinens lakossága 1500-ban 50 millió körül lehetett, ebből 25 millió az azték birodalom (a mai Mexikó középső része), 10-10 millió az inka birodalom (a mai Peru, Nyugat-Ecuador, Bolívia, Észak-Chile területén) és a több tucatnyi maja állam (a mai Guatemala, Honduras, Salvador, Belize, s Mexikó déli és keleti része), s 5 millió minden más, ez utóbbi a "vadon" élő, azaz az államiságot el nem érő társadalmakban élő indiánok.

Jelenleg a teljes amerikai kontinens lakossága kb. 1 milliárd fő, azaz pont a húszszorosa.

Azt hiszem, elég végignézni átlagos latin-amerikaikat, hogy az ember észrevegye bennük az indián elemet, de íme az adatok.

Amerikában jelenleg 40 ország van, ebből 35 "helyi", 5 pedig európai ország, melynek területe van az amerikai kontinensen. Az utóbbi 5 közül 2 azonnal kizárható:

• Dánia: hiszen amerikai területe (Grönland) történelmileg és kulturálisan teljesen eltér Amerikától, többek között sose éltek itt indiánok,
• Portugália: csupán földrajzi érdekesség, hogy az Azori-szk. két legnyugatibb szigete Amerikához tartozik, de ez mind történelmi, mind kulturális értelemben Európa.

Az egyes régiók nagyon különbözőek etnikailag és történelmileg is, így érdemes őket külön kezelni.

A legegyszerűbb a Karib-térség esete, ez ma kb. 45 millió fő, azaz az összamerikai lakosság 4 %-a. Ez az európaiak által legkorábban felfedezett terület. Eleve gyéren lakott volt, alacsony szintű társadalmi szervezettségben élő népekkel. S ez a terület, ahol valóban volt őslakos-irtás. Még nem voltak hatályban az indiánokat védő spanyol törvények (ezeket 1542-ben hozta meg a spanyol király), így a spanyol telepesek gyakorlatilag fogyóeszközként tekintettek az őslakosokra. Természetesen itt is a természetes halál volt a fő halálozási ok, nem a kegyetlenkedés, de az indiánokra erőszakolt kényszermunka tovább növelte az egyébként is magas halálozási arányt. Végülis éppen az indiánok kihalása szülte meg az ötletet, hogy néger rabszolgák legyenek betelepítve a helyükre.

A legnagyobb karibi szigeten - Kubában - 50 év alatt kb. 300 ezer indiánból 3 ezer maradt meg az indián törvények bevezetésekor. Ma persze turistáknak mutogatni szoktak kubai indián falvakat, de ezek amolyan skanzenek valójában (pl. Baracoa városban, Guantánamo megyében), nagyjából mintha Magyarországon valaki besenyő településeket kezdene reklámozni.

Ma a Karib-térség gyakorlatilag indiánmentes zóna. Ténylegesen csak genetikai maradványok vannak, se indián, se kevert fajú közösségek nincsenek. Az indiánok száma jellemzően nulla itt, s ha több ennél, akkor is messze 1 % alatti, ami szintén jellemzően kevert népesség.

Az egyetlen kivétel Dominica (a Közösség, nem a Köztársaság), ahol valami csoda folytán fennmaradt az ország keleti partvidékén egy indián törzs, ma az összlakosság kb. 3-5 %-át teszik ki.

A kontinentális Közép-Amerikában egészen más a helyzet. A lakosság kb. 170 millió fő. Az egyes országokban a helyzet:

• Belize - indián lakosság: 18 % - kevert indián-fehér lakosság: 53 %,
• Costa Rica - indián lakosság: 3 % - kevert indián-fehér lakosság: 15 %,
• Guatemala - indián lakosság: 44 % - kevert indián-fehér lakosság: 52 %,
• Honduras - indián lakosság: 6 % - kevert indián-fehér lakosság: 87 %,
• Mexikó - indián lakosság: 30 % - kevert indián-fehér lakosság: 60 %,
• Nicaragua - indián lakosság: 5 % - kevert indián-fehér lakosság: 69 %,
• Panama - indián lakosság: 12 % - kevert indián-fehér lakosság: 65 %,
• Salvador - indián lakosság: 2 % - kevert indián-fehér lakosság: 85 %.

Tehát az egyetlen ország a régióban, ahol az indiánok és a meszticek együtt nem alkotnak többséget Costa Rica. Az oka ennek: ez volt a leggyérebben lakott térség a régióban, s a hatalmas mértékű spanyol bevándorlásban így az őslakos arány jelentéktelen lett a régió többi országához képest.

Észak-Amerikában - lakossága 365 millió - az számok jelentéktelenek. Az USA-ban az indián arány 1 %, Kanadában 3 %, plusz 2 % mesztic.

Dél-Amerika - lakossága 420 millió - 3 régióra osztható:

• ahol gyakorlatilag nincs se indián, se mesztic: ez a 3 Guayana és Uruguay (terméeszetesen ide tartozik a Falkland-szk. is, mely lakatlan volt az európai gyarmatosítás kezdetén),
• ahol jelentős indián és mesztic kisebbség van: Argentína (2 % indián, 8 % kevert) és Brazília (2 % indián, 12 % kevert),
• ahol a többség indián és mesztic: az összes többi ország.

Argentína és Brazília esetéhez hozzá kell tenni az indián és a mesztic lakosság nem egyenlően elosztva él az országban. Brazíliában északnyugaton van a legtöbb indián, s ott valamint északkeleten a legtöbb mesztic. Argentínában pedig délen és északnyugaton él ez a lakosság a legnagyobb arányban.

Ma tehát az amerikai kontinensen összesen kb. 350 millió indián és fehér-indián keverék ember él. Az összlakosság harmada.