Május 1. fő üzenette: a polgárodás gonoszság. S ez az üzenet teljesen igaz.
A polgárosodás lényege: egy tárdadalomtól független új elit jön létre, mely élősködik a társadalmon, de közben mentes bármilyen kötelezettségtől a társadalom iránt. Ez kaszinószerű helyzet: sokan vesztenek, s kevesek nyernek. Csak míg a kaszinóban való játék önkéntes, a társadalomban nem tud az ember nem résztvenni. A polgári társadalom tehát a kényszerkaszinó rendje: a kevés nyertes mindent visz, s közben még fölényesen ki is oktatja a többséget "nem vagytok elég jók, ezért nem nyertetek".
Sose látott rend ez, hasonló soha, sehol nem létezett. Az emberi történelem nem ismer a modernitás kora előtt olyan társadalmat, melynek vezérlő elve az lett volna, hogy kevesek mindent megkapnak, a többiek meg vessenek magukra. Ez a rend lett a liberális gondolkodás alapelve.
Nem véletlen, hogy az egészségesebb Kelet-Európában a folyamat fordított volt: sokkal inkább az új nagypolgárság akart az arisztokrácia része lenni, s nem fordítva, ahogy Nyugat-Európában, ahol az arisztokrácia nagypolgársággá züllött.
A távoli jövőben nehezen fogják megérteni az emberek, hogyan is gondolhatták azt a XIX.-XXI. században, hogy a liberális polgári demokrácia a lehető legjobb világ.
Én ha polgárokról, polgári értékrendről hallok, kibiztosítom a fegyveremet. Annak idején nem akartam elolvasni Márai Egy polgár vallomásai művét se, féltem, hogy ez valamiféle apologetika, de aztán itt ez hiba volt részemről: Márai valójában szatírát írt a polgári világról.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vasútihíd 2022.05.01. 06:34:32
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.05.01. 06:52:03
Hát nem. Még Rómában is ki volta zárva a hatalomból az az ember, aki az erkölcsi kódexet nem tartotta be.
midnight coder 2022.05.01. 07:25:50
midnight coder 2022.05.01. 07:35:39
Ez igazából minden társadalomra igaz. Nézz meg egy kastélyt: úgy volt kialakítva, hogy a személyzet nagy része és a tulaj még csak ne is találkozzon. Erre csak a személyzet egy részének volt módja. A földesúr általában az intézőjén keresztül "művelte a földjét". Persze ezzel együtt nyilván szarabbul élt mint te vagy én, de ez kizárólag a kor technológiai színvonala miatt volt így. És minél korábbra mész visza az idõben, annál inkább igaz ez.
Sokat hallhatsz különféle vádakat szolgálók vérében fürdõ várúrról illetve várúrnőről, stb. Ezek nagy része nyilván hazugság, de annyi alapja mindenképpen van, hogy az illető megtehette, azaz a hatalma megvolt hozzá, hogy bárkit következmény nélkül megöljön a környéken. És azért voltak akik nem is fogták vissza magukat, lásd Pl. Vlad Tepes vajda akiről anno Drakula figuráját mintázta Bram Stoker.
És persze máshol sem volt annyira remek a gyalogok élete. A szocializmusban is megvolt a mezei melós és a vezérigazgató elvtárs között az életszínvonalbeli különbség, és persze megvolt a mezei vezérigazgató elvtárs, és a pártelit között is.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.05.01. 08:42:16
Csak hát egy földesúrnak egy sor kötelessége volt.
2022.05.01. 09:49:20
errefelé a polgár az, akinek debreceni háza, háztartása és (családi) vállalkozása van, vagy a város alkalmazottja. és az egyetemi polgár (a debreceni egyetemen tanul, vagy tanít).
az idegen tőkés nem polgár ebben az értelemben (mert debrecenben nincs háztartatása, csak vállalkozása). és nem polgár a multik alkalmazottja sem (mert van háztartása, de nincs vállalkozása). debrecenben a bmw gyárigazgató nem polgár, hanem egy burzsoá lakó.
budapesten a burzsoá lakót hívják polgárnak. errefelé nem.
2022.05.01. 10:24:09
erre budapest lakói azt mondták, hogy ez nem működhet.az élelmiszeripart (és persze a többi ágzatot is, de elsőként az élelmiszeripart) egy az egyben el kell adni idegeneknek. (nulladik lépésben a bankrendszert adták el.) és úgy a lakótelepi lakó lakó maradt. nem ment végbe a reform. a szövetkezeti reform azt a célt szolgálta, hogy a paraszt a városkörnyéki (járási) földeket művelve mezőváros (járás) polgára legyen. úgy, hogy visszaadták a háztáji birtokát, vagy annak egy részét. és vállalkozóként tulajdonossá vált az mgtsz-ben. vagy falusi tanító szintén a mezőváros (a járás) alkalmazottja legyen. a pap a paplak mellett kertben kisegítő gazdaságot vezet.
a polgárosodás alapja a reformáció, a reformkor és a reformszocializmus (a népi baloldal). mert a tömeges polgárosodást ezek célozták. errefelé legalább is.
Gery87 2022.05.01. 10:25:49
Lehet hogy volt kötelezettsége (főleg a rendszer felé) de ez nem akadályozta meg abban hogy igavonó barmok legyenek a jobbágyok és ha adódik akkor karóba húzza mind.
Ezzel a polgárság kritikával nem értek egyet.
Főleg ha a rabszolga tartó korokat is ide vesszük.
@cvsvrs:
Hagyd már ezt hülyeséget.
Majd elképzelem ahogy Mari néni lemegy tejér és jól megmondja ki "polgár" meg ki nem.
Amiről te beszélsz az max a "gyüttment" kategóriába sorolás az meg falun is van...
Gery87 2022.05.01. 10:30:04
Annyi történt hogy mivel itt természetes módon nem fejlődött jelentős polgárság, ami a gazdasági hatalmat már, a politikait még nem birtokolja...ezért a kevés nagypolgár a hatalmat és gazdaságot uraló, bíró nemességet tekintette mintának. Hát persze, hisz senki más nem volt példának hogy kell gazdagnak és hatalmasnak lenni!
2022.05.01. 10:50:31
ha mari néni nem megy le tejért, akkor nem polgár. az a fogyasztó társadalom. abban nincsenek polgárok, csak lakók vannak. ahogyan budapesten elképzelik a világot. behordják a temérdek árut. és kifelé nem megy semmi, csak a húgy, a szar és a szemét, valamint a kultúrszemét a kereskedelmi kanálisokon. ezt produkálja budapest. és budapest népe arra büszke, hogy ez adja a magyar gazdaság felét. budapest fogyasztása és az a szar, húgy és kultúrszemét amit nagyrészt előállít.
mari néni akkor lesz polgár ha teljgazdaságban, tejiparban vagy tejkereskedésben üzlete vagy üzletrésze van. különben lakó. nincs vállalkozói vagyona. nincs semmi, ami kapitalizálódhatna. hanem idegen érdekeket szolgál. hogy adják el a maradék földet, jószágot, a maradék technológiát is idegeneknek. a haza áruló. a hazát árusítja kifelé. ennek ékes magyar nyelven ez a neve.
2022.05.01. 10:58:39
*ha mari néni lemegy tejért, akkor nem polgár. fárasztó veled vitázni, mert értetlen vagy.
nem mondod meg, hogy mi a polgár. hanem azt mondod, hogy olyan itt nincs. sose volt. mi nincs? és hol? magyarországon nem voltak céhek? hagyományosan a nők vezették a háztartást (háztartásbeliek voltak), a férfiak vállalkozást (vállalkoztak). és úgy alkottak egy családot. úgy voltak polgárok. ilyen nem létezett magyarországon? dehogy nem.
csakhogy egyesek kitalálták, hogy a burzsoá lakó a polgár. ezek döntően idegenek voltak. németek és zsidók. és utána ez a két népcsoport hozta létre a fasizmust és a kommunizmust. a németek betelepítették a zsidókat. aztán a zsidókat kitelepítették. aztán a zsidók kitelepítették a németeket. a burzsoá lakó statuszért folyó küzdelemben. mondván, hogy ez a nyugati típusú polgárosodás alapja. az a gyarmatosítás.
2022.05.01. 11:11:41
a másik, hogy magyarországon a magyar nemesség nem akart polgárosodást. mikor? a reformkorban mit akart?
midnight coder 2022.05.01. 18:10:47
Gery87 2022.05.01. 19:42:30
Jólvan pubi..
Gery87 2022.05.01. 19:44:13
Akart, pont azért akarták ők mert polgárok nem voltak nagy számban, aki volt az is német meg zsidó...
Boldeone2 2022.05.01. 19:44:50
Ehhez kapnak a pènzintèzetektől hiteleket , lakásra ès autóra...Más kèrdès, hogy nem èrzik át a polgári lèt szellemi attribútumait..
A fő kèrdès most ennek a sehol nem lèvő, könnyen manipulálható rètegnek a gondolkodásilag autonómmá tètele ...
Gery87 2022.05.01. 19:45:19
Ha kívülről látnád magad, akkor tudnád igazán mi a fárasztó:) Olvasni a marhaságaidat...
2022.05.01. 20:16:25
a polgárosodást kevered a gyarmatosítással. a kiegyezés után gyarmatosítás folyt. csak a német és a zsidó elit képtelen volt gyarmatosítani bosznia hercegovinát. ahhoz is hülyék voltak a magyar urakkal egyetembe. és megy, hogy micsoda fantasztikus magánvállalatok épültek. lófaszkarikát. szinte mind az állammal karöltve épült. állami megrendeléssel. zsolnay olyan cserepeket gyártot. az államnak gyártotta. az államnak termelt weiss manfréd, a goldberger és az összes többi. nagyrészt hadiipari megrendeléseik voltak. az osztrák-magyar monarchia dualista kormányától megkapták a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.
ez a gyarmatosító politika. ami nem tömeges polgárosodást eremdényezett, hanem burzsoá lakókat és mellette tömeges lecsúszást. ebben ugyanúgy benne van a német, a zsidó politikai osztály mellett a budapesti magyar elit is.
ebből lesz aztán az új "baloldal". vajda jános (48-as ifjak egyikének verse majdnem a századfordulón)
A nagyurakhoz
Hogy nálatok özön a kincs, - / Való, hogy pénzetek tömérdek, / De könyvre, magyar könyvre, nincs / A milliókból egy fillértek!
Vörös (!) kabátot ölttetek, / Talán azért, hogy példázzátok: / A haza testén, mely beteg, / Ti vagytok a létőrlő rákok.
Egész más a mi istenünk / S egészen más a ti istentek: / Mi mindig előre megyünk / S ti egyiránt csak hátra mentek.
Ne többet erről! Ezután / Ti balra (!) és mi jobbra (!) térünk. / Sok víz foly el még a Dunán /
- Vér is talán -, mig összeérünk.
erol 2022.05.01. 21:27:54
Gery87 2022.05.01. 21:41:59
Nem keverek én semmit...
Gery87 2022.05.01. 21:46:36
"csak a német és a zsidó elit képtelen volt gyarmatosítani bosznia hercegovinát. ahhoz is hülyék voltak a magyar urakkal egyetembe. "
Nem tudom ez hogy jön e (mondom hogy gyógyszerezd magad) de eleve nem kellett sőt nem is igen lehetett volna beintegrálni egy szláv tartományt az eleve nemzetiségi problémákkal küzdő OMM-be, kb trójai faló volt.....még több délszláv jutott be és erősítette a pánszláv eszmét, azon belül az illirizmust...a horvátoknak még több sérelemre lett okuk hogy ezt a horvát területet sem csatolták hozzájuk, ahogy anno Dalmáciát sem..
"szinte mind az állammal karöltve épült."
És akkor mi van? A kapitalizmus és az állam (a hivatalos hatalom) nem állnak távol egymástól...
2022.05.01. 21:57:46
elsősorban a technika fejlődése miatt él jobban. egy munkás a napi béréből kb. annyi marhahúst vehet, mint a török időkben. vagy monjduk egy feudális kisbirtok, egy közművesítetlen házhely aranyban mérve kb. annyit ér, mint a középkorban. vagy közvetlen utána a reformáció idején. legalább is errefelé.
a 16. századi debrecen kb. 1,000 házból állt. és volt egy választott városi államtanács, egy attól független egyháztanács, egy különálló világi bírói tanács. a város 12 nagyobb utcája és abból nyíló közök választottak egy esküdtbírát és azok választották meg a város tekintetes főbíráját. a városi ispotály élére választottak ispotálymestert, a kollégium élére skólamestert, választották a céhmestereket, a jegyzőt (a nótáriust), az (erdélyi) országgyűlés belügyi küldötteit és a külügyi követeket és az utcakapitányokat. az utcaszerben a kocsisokat. (minden utcának volt saját kocsija, kocsisa. közösségi közlekedés.) nagyon erős volt a kollektivizálás és lényegében teljes kiválasztás volt. minden nagycsaládnak volt képviselete, képviselője. hol van a modernitásban ilyen mértékű hatalommegosztás?
négy évente kiválaszthatom, hogy orbán, vagy gyurcsány. bezzeg a középkorban. errefelé a 15. század elejétől szabad költözködés volt. és az akamikus történetírás is változik, nincs a jobbágság túladóztatása, röghöz kötése, második jobbágyság, ami a dózsa féle lázadáshoz vezet. nem tudom, hogy máshol hogy volt. debreceni levéltárat ismerem, errefelé nem volt semmi ilyesmi. errefelé luxemburgi zsigmond idején rendelték el a szabad költözködést. előtte meg a jobbágy választhatott 2-3 földesúrból a 13. századi debrecenben. 2-3 gazdaság volt. egy debreceni jobbágy dolgozhatott a földeken. 1 földesúr. dolgozhatott iparos jobbágyként. 2. földesúr. és lehetett kereskedő jobbágy, dolgozhatott egy kereskedelmi hordában. 3. földesúr. választhatott a nagyvállalkozók közül. és lehetett saját családi vállalkozása is. és ezek a kisvállalkozók céhekbe tömörültek. na most aki vidéki nagybirtokon akart élni az nem akart ilyenformán vállalkozni.
debrecenből nézve nincs semmilyen moderntista jogfejlődés. a elenkori 21. századi jogállamiság brutális visszalépés a 16. századi reformációhoz képest. esetenként a 13-14. századi viszonyokhoz képest is.
2022.05.01. 22:05:11
a német és a zsidó polgárokról beszélsz. kicsodák? akik bosznia hercegovinát se tudták gyarmatosítani, mert akkora "polgárok" voltak. kik voltak ezek a mintaadó polgárok? weiss manfréd, a háború nagy üzlet. az osztrák magyar bankház a semmiből teremtette a pénzt. és abból épültek a gyáraik. azért, hogy eladja a töltényt és a konzervet a monarchia hadseregének. és ez bosznia leigázásából tértült volna meg. ezek gyarmatosítók voltak. csak még ahhoz is hülyék.
2022.05.01. 22:11:43
ezekenél a magyar főúri elit egy része is jobb volt a reformkorban. mert akkor adományoztak, polgári fordulatot akart a magyar nemesség. nem nyugati típusú gyarmatosítást, mint a németek és a bankárcsaládok. és a kommunistákról és a fasisztákról nem beszélve. akik szintén ebből a "polgári" rétegből kerültek ki.
ezek burzsoák voltak. kik a francia forradalmat tekintették mintának. a gazdag hülyegyerekek. és ezt tanítják az elte bölcsészkarán, hogy ez a polgárosodás. errefelé nem.
errefelé a reformáció, a felvilágosodás csokonai és fazekas, a reformkor és a reformszocializmus (a népi baloldal) is polgári mintaadóvá vált. a háború után az fkgp a szociális földreformmal és a késő kádár kor legvégén a szövetkezeti reformok is polgárosodást eredményeztek vidéken csak szétverte a rendszerváltás. budapest burrzsoá lakói.
erol 2022.05.01. 22:26:44
2022.05.01. 23:56:12
azt nem tudom, hogy általában hogy élt a jobbágy. a debreceni leváltár anyagait olvasgatva nekem úgy tűnik, hogy errefelé középkorban sem nagyon volt brutális földesúri elnyomatás. a többi uradalomban hogy volt azt nem nagyon tudom. errefelé leginkább külső birodalmi elnyomatás volt a leváltár szerint.
a francia forradalomhoz hasonló a feudális uralkodó osztályt megölni kívánó fegyveres lázadások nem voltak. a reformáció az, hogy a ferences koldulórendet elzavarnak a picsába. nem azért, mert sötét elnyomók, hanem mert semmirekellők. és helyébe lép egy reformált tanítórend.
az úriszék nem úgy szűnik meg, hogy felakasztják az utolsó földesurat. hanem török jános (az egri csillagokból ismert jancsi) 1552-ben jön debrecenbe. szent györgy napján bíróválasztás van. és a választott bírót a szokásjog szerint a földesúrnak be kell mutatni. és azt mondja, hogy, legyen ferenci péter. megy egerbe harcolni. és kik azok, akik ővele tartanának. és vannak, akik mennek. és van aki nem. török jános földesúr. odavezényelhetné az egész várost. mind a jobbágya. és azt mondja, hogy aki ővele tart az menjen. aki marad az kapjon önigazgatást.
előtte hosszú ideig szilágyi erzsébet az uralkodó. ő a kormányzó felesése. valahol vidéken van. vajdahigyad várásban. hunyadi jános valahol háborúzik. olyan nagy elnyomatás nincs debrecenben. mátyás idején beatrix udvartartása nem nagyon kedveli. őt nyomják el egy hatalmi játszmában.
előtte vannak szerb despták. brankovicsok és lazarevicsek. még azok se. azt mondják, hogy van a szenátus. válasszatok bírót. ők zálogba vették debrecent. és beszedik az adót.300 aranyforintot fizessen meg, amit a királynak kellene. csak most ők a földesurak, az adószedők. amúgy minden jogot megadnak, amit a debreceniek károly róberttől, nagy lajos királytól és luxemburgi zsigmondtól kaptak. egy inasnak nem volt annyi pénze, mint a két nagy szerb uralkodó családnak. de ők se voltak sötét elnyomatók. nekem úgy tűnik legalább is.
az oligarchák egymással viaskodnak. azoknak nem nagyon hiányzik, hogy a saját familárisaik is fellázadjanak ellenük. lölő cégeiben sincs sötét elnyomatás. mert lölő budán lakik. milyen sötét elnyomatás van az opus cégeiben. semmilyen. lölő és a többi oligarcha vívják a hatalmi játszmákat. csányi nem egy sötét elnyomó. egy otp sztrájk nem hiányzik neki. a multik többségében sincs sötét elnyomatás.
a vagyoni különbségek továbbra is óriásiak és a nyílegyenes közjogi fejlődés erősen kérdőjeles.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.05.02. 05:54:18
Csak a kérdés nem ez.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.05.02. 05:55:56
Nem lehet mindenki polgár. Valakinek dolgoznia is kell.
kunzoo 2022.05.02. 06:59:40
Kevered a dolgokat. A polgárnak csak egy kis része a tőkés.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.05.02. 07:21:20
Aki nem képes magát önállóan fenntartani, az nem polgár. S aki képes magát önállóan fenntartani, az az esetek 99 %-ában tőkés.
Tapi2021 2022.05.02. 16:40:13
Ez nem igaz. Valamivel kevered a polgárt. Mondjuk az újgazdaggal vagy celebbel, vagy a spekuláns-tőkéssel...
A polgár önmagában életképes és másokat is fenntart. miközben elkötelezett a hazája és a szűkebb pátriája iránt.
Tapi2021 2022.05.02. 16:42:47
Tapi2021 2022.05.02. 16:44:58
Várj! Hogy is volt ez a királyok, nemesek korában??? Tehát a történelem döntő részében?
Tapi2021 2022.05.02. 16:59:50
Az első fele igaz, a második sehogyan nem következik az elsőből!
Egy szatócsboltos, trafikos, garázs ABC-s, cipész, kulcsmásoló, vállalkozó festő, kőműves, iparos... is eltartja magát és a néhány alkalmazottját. Tehát lehetne polgár, a megfelelő szellemi hozzávalóval. Viszont klasszikus értelemben ők nem tőkések!
kunzoo 2022.05.02. 17:52:36
Ezen az alapon csak az ősközösség fogadható el, a kőkorszak előtt. Az ember mióta társadalmat alkot, nem képes magát eltartani. Nem tud senki egyszemélyben orvos, földműves, iparos lenni. Ezel keseregni dőreség. Aki ezt nem szeretné, ugy kéne élnie mint egy gorillának.
Gery87 2022.05.02. 19:02:08
jól van hagyd már ezt a Boszniázást...
Gery87 2022.05.02. 19:02:57
A polgár is jellemzően dolgozik, az egy tévedés hogy mind avagyonából és hogy pl a szellemi munka nem munka....
Gery87 2022.05.02. 19:04:31
Nem ez a polgár definíciója, az a baj!
Nem csak anyagi dolgok vannak...Egy újgazdag proli az proli akkor is ha a lottónyereményéből megél!
A polgár meg akkor is lehet polgár és élete polgári ha dolgozni kell.
Tapi2021 2022.05.03. 08:44:08
És nem munkaadóként, munka(hely) teremtőként tekintették őket.
Szóval a szokásos balos irigység arra, aki maga is boldogul.
Gery87 2022.05.03. 17:35:23
Igazából mindenki "elnyomó" és "kizsákmányoló" aki dolgoztat, tulajdonol.
A cél a munkából, munkaerőből, tőkéből kinyert profit maximalizálása a munkaadó, tulajdonos számára.
Nem teljesítmény és idő arányosan oszlik el a profit hanem alkuk, kényszerek, pozíciók, tulajdon által.
Csak az nem "elnyomó" aki egymaga dolgozik, ..max saját magát zsákmányolja ki:)
Amint más munkaerejét bérbe veszed, mindig a nagyobb tortaszelet lesz a tiéd, a kisebb meg az övé, függetlenül bármitől, a lényeg ebben a pozíció, viszonyrendszer (tulajdon vs bérmunka).
--
A "polgár" nálam mentalitás, életvitel, szocializációs, kulturális fogalom elsőssorban.
Nem tulajdonjogi meg anyagi!.