bircahang

2019\02\14

Lehullott a lepel

Még valamennyire szimpatikusnak is tartottam eddig a kétfarkú kutyákat, szeretem a humort. Bár egyes számaik erőltettek voltak már, mégis alapvetően jó humort műveltek. A jó politkai humort akkor is szeretem, ha céljaival nem értek egyet. Erre példának egy Putyin elleni orosz liberális vicc, nyilván nem értek egyet a vicc mondanivalójával, de elismerem, ez egy jó, szellemes vicc:

- Mi Putyin új terve az orosz onkológiai kórházak eredményességének javítására?
- Minden beteg kezére ráhúznak egy András-keresztes karszalagot.
- S aki nem gyógyul meg tőle?
- Az CIA-ügynök, s nem is kár érte.

De visszatérve a kétfarkúakra, külön hasznos volt, hogy nem fogtak összes a ballibekkel a tavalyi választásokra. Ez növelte hitelességüket.

Most azonban Orbán családsegítő programja kihozta a kétfarkúakból is a hisztit. Az azért mégse tűrhető, hogy valaki segíteni akarja saját nemzete fennmaradását!

A demográfia a háttérhatalom egyik fő vesszőparipája. Együtt nyomják évtizedek óta az éghajlatmelegedéssel együtt - mindkettő teljesen alaptalan hisztéria a valóságban. Így semmi se képes jobban kiverni a biztosítékot ultraliberális körökben, mint az, amikor egy ország lépéseket tesz lakosságszáma csökkenése ellen.

Pedig minden közösség esetében az elsőrendű szempont az önfennmaradás.

politika

2019\02\08

A főnök

A főnököt sose szabad komolyan venni. Se rettegni nem kell tőle, se tapsolni neki.

S alapvetően 2 típusú főnök van:

  • aki a magasabb vezetőség oldalán állva harcol a beosztottjai ellen,
  • aki a beosztottjai oldalán állva harcol a magasabb vezetőség ellen.

Ha a kettes típus, akkor érdemes őt támogatni. Ha meg az egyes típus, akkor ignorálni kell, szükség esetén szabotálni őt.

politika

2019\02\08

Országjelentések a háttérhatalomtól

A Freedom House nem a demokráciát, hanem a liberális demokráciát méri.

A legérdekesebb adatsor Oroszország esetében található meg. A kommunista években Oroszország értékelése a FH listáján 6 és 7 között ingadozott (csak a 70-es évek elejétől néztem meg az adatokat, a korábbi adatokat irrelevánsnak gondolom jelen cikk szempontjából) - tudni kell, hogy a FH-nál az 1-es a legjobb szám, a 7-es a legrosszabb.

1987-ben lett Oroszország adata 5,5, majd 1990-ben 4,5, ezzel először kerülve át a "nem szabad" csoportból a "részben szabad" csoportba. Az orosz liberális kormányzás időszakában (1990-1999) a szám 3 és 4,5 között mozgott, a legjobb eredmény az 1991-es: 3. A putyini korszak 4,5-tel nyitott, majd 2004-re 5,5-re lett lerontva, ekkor lett Oroszország ismét "nem szabad", azóta lassan csökken, a legfrissebb adat immár 6,5, ami alig marad el a lehető legrosszabb 7-től.

Gyakorlatilag párhuzam látható a FH számadata és az orosz állam helyzete között, csak éppen a józan ésszel fordított arányban. Amikor az ország éppen szétesett, a központi kormányzat tényleges hatalma Moszkva határáig se terjedt ki, s gyakorlatilag az egész államot különféle egymással is harcoló oligarchák és maffiavezérek uralták, egyes megyék saját pénzt nyomtattak, fontos katonai egységek meg saját fegyvereik eladogatásával kerülték el a éhhalált, valamint a kormány még saját embereinek se tudott bért fizetni, nos ekkor volt Oroszországnak a legjobb a pontszáma. Akkor ezen az alapon a világ legdemokratikusabb állama Szomália: ott a kormányzat a saját épületének távolabbi helyiségeit se képes befolyása alatt tartani, csak ha előtte egyezséget köt az éppen ott tartózkodó katonai egység tagjaival.

Amikor még Jelcin kicsit javított a helyzeten, ami nem volt jelentős javulást, kb. annyit jelentett, hogy elkezdtek fizetést kapni a katonák, már lement a pontszám, amjd amikor az orosz állam szembeszállva a nyugati igényekkel, fegyvetesen lépett fel a kaukázusi iszlamista terrorizmussal, még esett egy kicsit, függetlenül attól, hogy egyébként ezt a harcot Jelcin elvesztette. Igen, olyan rettenetesen "erős" volt az akkori orosz hadsereg, hogy képtelen volt leverni párezer főnyi, rosszul kiképzett hegyi partizáncsoportot, de ez már FH-szempontból állami erőszaknak számított.

A jelcini liberális kormányzás vége után a pontozók kezdtek pánikba esni. Ahogy kezdett visszállni a normál államiság Oroszországban, pl. az oligarchák hatalma le lett törve, a maffiák pedig vissza lettek szorítva arra a területre, ami nyugaton is az övék (prostitúció, narkókereskedelem, stb.), az már kiverte a Freedom House-nál a biztosítékot: 2004-től Oroszország már "nem szabad", egyre rosszabbodó pontszámmal. Az ukajnai puccs elleni szembeszállás mínusz fél pont volt, a nyugati szankciók hatástalansága még mínusz fél pontot hozott.

Továbbá megfigyelhető, hogy a jogállamiságot a FH igencsak szelektíven nézi. Amikor puccs zajlik, de nyugatbarát erők által, az a jogállamiság erősödése, amikor viszont demokratikus úton nyernek a szuverenista erők, akkor az a jogállamiság gyengülése. Lásd, Jelcin 1993-es puccsát, emlékeztetőleg: Jelcin elnök ekkor tankokkal lövette a demokratikusan megválasztott parlamentet, mivel az nem fogadott szót neki, a halottak száma 200 körül volt, mindez a nyugat elismerő tapsa mellett - nos ez a "bátor reformok" része volt. Ellenben Putyin sokadszori megválasztása demokratikus választáson, egy puskalövés nélkül - ez pedig a diktatúra rettenetes nyomulása.

Most Oroszország 6,5 pont, ami fél ponttal marad el a lehető legrosszabb eredménytől. Aki ismeri kicsit is az orosz helyzetet, az nagyot nevet azon, hogy a FH szerint Oroszország alig fél ponttal jobb, mint Észak-Korea és azonos helyzetű Kubával! Persze mindez valóban helyes értékelés, ha a nyugati érdekeknek való szófogadás mértéke az adatpontok alapja. Csakhát akkor nevezzük FH KFJSZN (ki fogad jobban szót nekünk) indexnek…

politika

2019\02\08

Audi és társai

A sikeres Audi-sztrájk hatalmas bukás a ballibeknek, de ezt úgy tűnik, csak Bauer Tamás volt képes eddig átlátni a ballib megmondóemberek közül.

Mi ugyanis a következmény?

Egyrészt, az Audi példáját más cégek is követni fogják. Senki se akar sztrájkot, se tömeges felmondást. Mivel a haszon úgyis hatalmas minden kelet-európai leányvállalatnál az anyacégek központjához képest, simán belefér a béremelés. Kinek segít ez elsősorban? A kormánynak, mert javulni fog az átlagbéradat, pont az az adat, mellyel folyamatosan érvelnek a ballib médiák, hogy íme, pár százalékkal a szlovák, cseh, lengyel szint alatt van, s alig pár százalékkal haladja meg a román szintet.

Másrészt, a kormányzat mindezt ingyen kapja, nem kerül pénzébe. Sőt a nagyobb adóösszeg miatt még nyer is rajta. A plusz pénz pedig fordítható béremelésre az állami szektorban.

Harmadrészt, a ballibek alapvető tézisei dőlnek meg:

  • nem igaz, hogy a "termelékenység" növekedésével növelhető csak a munkabér,
  • nem igaz, hogy a "szabad piac" határozza meg a béreket,
  • nem igaz, hogy helytelen az erős állami beavatkozás a gazdaságba,
    s ezek pedig az 1990 utáni liberális konszenzus alapdogmái, melyhez még az első Fidesz-kormány is hithűen ragaszkodott.

Ez utóbbit maguk a ballibek is érzik, ezért kampányolni kezdtek már olyan témákkal, melyek 10 éve még kb. kódolt antiszemitizmusnak számítottak, lásd az MSZP törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy Orbán mondja fel a bankokkal kötött devizahitelegyeszséget.

Csakhát ez nem fog sikerülni, hirtelen átállni antiliberális álláspontra nem fog menni a ballib pártoknak, különösen nem úgy, hogy saját holdudvaruk ellenzi ezt minden erővel. Kicsit olyan ez, mint a Jobbik próbálkozása átállni antiszemita álláspontról filoszemitára, miközben a legfőbb embereik még a náci jelképekről se képesek lemondani.

Egyébként meg ez a ballib szóbeli váltás csak saját maguk alatt vágja az alapot. Nehézkes lesz ezután elmagyarázni, miért baj, hogy pl. Orbán "sanyargatta" a jóságos bankokat, vette vissza a manyup-cápák rabolt pénzét, stb. Olyan narratíva ugyanis nemigen van, mely szerint Orbán egyszer azért fújj csúnya diktátor, mert lefekszik a nyugatnak, másszor meg azért, mert nem fogad szót neki.

politika

2019\02\07

Varga ügy

Amit Varga István mondott a fideszes médiákról az sajnos teljesen igaz. Különösen a nyomtatott és az onlájn médiákra, jelentősen kisebb mértékben a tv-csatornákra.

A fideszes médiák zöme pártsajtó, ezért is rosszak. Pártsajtót olvasni ugyanis unalmas. Az ember úgy érzi mintha állandóan a választási kampány utolsó hetében lenne, s választási röplapot olvasna.

A ballibek ezt egyszerűen tényleg jobban csinálják. Az ugyanis nem pártsajtó.

Amit a legtöbben nem vesznek észre, nem csak két lehetőség van: pártsajtó és független sajtó. Ez utóbbi természetesen nem létezik, olyan ez mint Nietzschénél a jó, a jó "mi" vagyunk, a rossz meg "ők", itt ugyanaz: a független az ami tetszik "nekünk".

De nem erről van szó. A pártmédia az olyan, mely kimond egy központi álláspontot, majd azt több cikkben leírja, igazolva azt. Ilyen volt minden média Kádár alatt: csak egy dologra voltak jó, megismerni mi az éppen aktuális véleménye a hatalomnak.

De milyen a jó média? Nem független, hiszen - mint láttuk - olyan nincs, viszont ott nem az álláspont közös, hanem csak a cél, az általános irány az.

Tessék megnézni a jobb fajta ballib médiákat: a fő irányban nincs ellentmondás (lásd Orbán uralma katasztrofális, stb.), de a kritika nagyon sokrétű mégis, az egyes cikkek egymással nem értenek egyet sok kérdésben. Ilyet én a fideszes írott médiákban csak nagyon ritkán látok, s akkor is csak harmadrendű kérdésben (friss példák erre: Nagy Imre vagy Ady megítélése).

Én azt javasolnám a fideszes médiáknak, ha másnak nem, hát higgyenek saját fideszes kommentelőiknek: sokkal értelmesebben védik Orbánt, mint a profi kormánypárti újságírók.

Szóval azt hiszem, ezt akarta elmondani Varga.

politika

2019\02\05

Elméletek a tudatról

5 fő modern, materialista elmélet létezik a témáról, ezek rövid összefoglalása.

Annak mentén vannak az egyes elméletek, hogy ha materialisták vagyunk, azaz a világ anyagi, akkor mivel magyarázható a tudat, melyet nyilvánvalóan nem anyagi jelenségként élünk meg.

  • Eliminatívizmus (reduktív fizikalizmus): a tudat csupán mellékterméke az agy működésének, a valóságban nem létezik tudat. Következmény: a fizikailag nem leírható tudatállapotok szimplán tévesek.

  • Agy-tudat egyezés elmélet: az agy működésével párhuzamos a tudat működése, a két terület közt megfelelés van. Következmény: megfelelő tudás megléte esetében az agy fizikai befolyásolásával bármilyen tudatállapot elérhető.

  • Parallelizmus (nem-reduktív fizikalizmus): az agy egyszerre eredményez fizikai és tudatbeli jelenségeket, ezek között nincs közvetlen összefüggés, nem hatnak egymásra, azaz a tudat függ ugyan az agytól, de csak fizikai alapon nem írható le. Következmény: az agy és a tudat kapcsolatának problémája valójában nem is létezik.

  • Fukcionalizmus: a tudat az agy működésének módja, a kapcsolat agy és tudat között nem szükségszerú. Következmény: lehet emberi tudatot építeni ember nélkül is.

  • Nyelvi dualizmus: nem létezik tudat mint önálló valami, egyszerűen az ember kétféle nyelvezetet használ ugyanannak a leírására. Következmény: a tudat nyelvfüggő.

filozófia

2019\02\04

Ókori keresztényüldözés

A római állam - a kereszténység hiavatalossá tételéig - alapvetően toleráns volt vallásilag. Csak akkor léptek fel, ha a vallás burka alatt politikai veszélyt szimatoltak. Egyébként simán bevettek minden új vallást az elismert vallások közé. A druidizmus mögött is azt látták, hogy ez a szellemi alapja az ellenállásnak Angliában, ezért üldözték.

A zsidó vallást is elfogadták, pedig a zsidók nyíltan megtagadták a császárkultuszt, csak mivel a zsidók nem térítettek, a római állam a kérdést lényegtelennek tekintette. 

A kereszténységet se vallási okok miatt üldözte a római állam, hanem mert politikai veszélyt látott benne. A keresztények bojkottáltak a római állam alapját képező kultuszt, ez - mai szóval - hazaárulásnak minősült.

vallás

2019\02\03

Miért nincs magyar újbaloldal?

Érdekes cikk jelent meg a Kettős Mércén. Kicsit olyan a cikk, mint amikor a kisgyerek rácsodálkozik arra, amit eddig rajta kívül már mindenki tudott.

Mind a konzervatívizmus, mind a szocializmus liberálissá züllött a II. vh. utáni nyugaton, ez a folyamat már telibe találta a szovjet uralom alól felszabaduló Kelet-Európát, s a dolgok természetéből eredően sokkal károsabban érintette a baloldalt, hiszen a kelet-európai ex-kommunista elit úgyis távolodni akart az eredeti baloldali értékektől (azok túlságosan hasonlítottak a szovjet eszmére), így kapóra jött számára, hogy "baloldal" címke alatt büntetlenül ultraliberális lehet.

A kelet-európai baloldallal minden esetben ez történt, hiszen az egyetlen Csehország kivételével, a baloldal fő ereje mindenhol a volt kommunista állampárt volt. Ez is az oka annak, hogy a kelet-európai bal mindig liberálisabb a nyugat-európai baloldalnál.

A későbbi nyugati továbbliberalizálódás a baloldalon még nagyobb öröm volt a kelet-európai ex-kommunista baloldal számára.

Aztán a XXI. sz. első évtizedében beindult ellenfolyamat hatalmas csapás lett ugyanezen réteg számára. A magyar "baloldali" elit példája a legkíválóbb, narratívája végtelenül egyszerű ugyanis:

nincs más út, mint a liberális, nyugati demokrácia = a rendszerkritikusság a liberális elvek alapján felépülő rendszer ellenében tabu = antidemokratizmus, antiliberalizmus, fasizmus, antiszemitizmus

teljesen "logikusan" ki is jött, hogy aki nem tapsol a meglévő rendnek, az biztosan náci, meg nem szereti a zsidókat.

Az újbal így nem tudott hatni, hiszen szövege - a liberális fülek szempontjából - kvázi náci propaganda volt.

Így aztán minden rendszerkrikusság Kelet-Európában jobboldali eszme, bármit is jelentsen ez, hiszen a valóságban Kelet-Európában, de különösen Magyarországon: baloldal = liberális, jobboldal = bármilyen kritika.

S pánik van a "baloldalon", hiszen nemhogy keleten nem jönnek a dolgok a "rendes" kerékvágásba vissza, nyugaton is nő "populizmus", ezzel a szóval nevezik a liberálisok nem csak a valódi populizmust, hanem minden kritikus eszmét is.

Egyes ravaszabb magyar liberális aktivisták kezdenek rájönni egy ideje, valahogy be kellene csatornázni az újbalt az Orbán-ellenesség alá. Éppen a Kettős Mérce nevű média ebben vezető szerepet jétszik, de nehogy elhiggyük egy percre is, amit magukról mondanak, s amit terjesztenek róluk egyes fideszes médiák is: hogy ők valamiféle szélsőbalosok. Dehogy azok, ezek az emberek mind társadalmilag, mind gondolataikban ultraliberálisok, csak picit ravaszabbak, mint a hagyományos ballib megmondóemberek.

Sokatmondó tény már maga az, hogy az a kevés újbalos, aki létezik Magyarországon látványosan nem mondja magát újbalosnak, s látványosan nem közösködik az előbbiekkel. Rettegnek, nehogy bárki is liberálisnak nézze őket - joggal.

Aztán jönnek páran az álbalos társaságból, s magukra csodálkoznak... röhejes. A valóságot a szerző is érti, ez kiderül cikkéből: nyugaton is a jobboldal hamarabb lázadt fel.

Pedig a recept egyszerű, csak 3 pont:

  • aki liberálisul gágog, azt akkor is liberálisnak fogják nézni, ha baloldalira festi magát,
  • aki folyton össze akar fogni liberálisokkal, azt akkor is
    liberálisnak fogják nézni, ha baloldalira festi magát,
  • aki folyton az újbalt a liberálisokkal összekötő kulturális célokról beszél, s alig szól az őket elválasztó gazdasági célokról, azt akkor is liberálisnak fogják nézni, ha baloldalira festi magát.

Csak tessék megnézi, hogy a szóban forgó cikket a média honlapján mi övezi. Egyik oldalról hosszú és unalmas leírás egy kb. 100 embert mozgósító esemény kapcsán, a kitörés napjáról, benne többször említve Orbánt, mint a nácikat, ez régi kedvenc témája a ballib eszmeiségnek. Másik oldalról ujjongás, hogy milyen sokan vesznek részt a ballib előválasztáson.

Egyébként meg én örülnék egy magyar újbaloldalnak, még annak csendes, langyos, Botka-féle próbálkozását is támogattam. S az egyetlen hitelesnek tűnően újbalos magyar Új Egyenlőség tevékenységét is szimpátiával követem. Pedig nem is vagyok újbalos...

politika

2019\02\02

Venezuela

A kérdés nem politikai, hanem erkölcsi.

Az ember akkor se áll Sorosék, a CIA, Brüsszel, s az elnyomás oldalára, ha éppen egy sok mindenben hibás ember a célpontjuk, mint amilyen Maduro elnök.

Erkölcsi kötelességünk kiállni Maduro mellett, mert ő országa népe választottja, s védi is hazáját az arra vérszomjasan támadó amerikai liberális gyarmatosítók, valamint azok belföldi csicskás hazaárulói ellenében.

Az meg tény, hogy Maduro neve ellenére nem olyan érett politikus, mint Chávez volt. (Spanyolul maduro = érett.) Sok hibát vétett. De ez nem ok arra, hogy hazája irányítását átvegyék a New York-i tőkealapok.

Orbán hatalmas külpolitikai hibát követett el azzal, hogy beállt a sorba a Venezuelát gyarmatosítani kívánó mocskos erők mögé.

politika

2019\02\02

Megint hazudnak

A 24.hu is átállt a totális cenzúrára. Ebben persze semmi furcsa, hiszen ez egy liberális média.

De a hazugság nem feltétlenül szükséges.

Mi is a valódi ok? Egy technikai sajátosság. Ha valaki egyes cikkek alatt FB-kommentelést vezet be, akkor nem tud kitiltást alkalmazni egyes FB-profilokkal szemben, erre csak a FB maga képes. Míg ha a cikkek alatt nem lehet kommentelni, csak az adott média FB-oldalán, akkor semmi akadálya bármely FB-profil kitiltásának.

A 24.hu csak egy meglévő magyar ballib trendet követ. Két másik ultraliberális magyar média, a Népszava és a Kettős Mérce már tavaly óta ugyanezt a megoldást alkalmazza.

Rettegnek az ellenvéleménytől, semmi más.

politika

2019\02\01

Médiahányások

Ezen a héten a HVG ultraliberális hetilap 2 figyelemre méltó cikket is közölt. Mindkettő egy-egy hépróbás ballib megmondóembertől.

Az egyiket már említettem FB-profilunkon, ez Bérparázó-Kovács Imre magyarellenes, fajgyűlölő cikke, mely levezeti, csak azért nem teljes csőd a magyar nép, mert időnként betelepülnek okos idegenek a mongolidióta magyarok közé, s bár amint integrálódnak, rájuk is hat a súlyos magyarkór, de szerencsére van pár év betelepülésük és elmagyarosodásuk közt, mely alatt felvirágoztatják az országot. Ha mindez nem lenne, már minden szétesett volna. Időnként persze születnek nagy magyarok - gondolom Bér-Parázó itt Sorosra és Gyurcsányra gondol -, de azokra a buta, alsórendű magyar nem hallgat, helyette inkább krumplit és zsíroskenyeret majszolva lop, meg gyűlölködik kint a mezőn.

Bérparázó-Kovács gyakorlatilag továbbviszi cikkében Akosh Kertes kanadai blogger pár évvel ezelőtti veretes magyarellenes gondolatait, s amit még Kertes nem mert leírni, azt Parázó bátran kimondja most.

Az a jó az ilyen cikkekben, hogy megmutatja, a ballib agytröszt cseppet sem tanul és semmit se képes felejteni, ma is visszavágyik a 90-es évek ballib szellemi diktatúrába, s őszintén vall minden akkori ostoba dogmát. A teljes mű itt https://hvg.hu/itthon/20190131_ParaKovacs_Magyar_nyar élvezhető.

A másik cikk fontosabb, s tanulság arra, miért nem szabad meggondolatlan ötleteket felvetni. A KDNP szeretné korlátozni a telejósos átveréseket, de ez a téma nem egyszerű. Ezért is nem szabad egyszerűen kezelni. A csaló ugyanis ügyes. Hiába tiltjuk meg a kuruzslást, azaz a gyógyítást diplomához (hagyományos egyetemi orvoslás, pszichológia, vagy termászetgyógyászat) kötjük, a vallásszabadság érvével simán lehet szellemi útmutatás címszó alatt folytatni, s ha még ezt is egyházakra korlátoznánk, akkor is lehetne sima tanácsadásként eladni. Én amellett vagyok, hogy nagyobb a kár, ha mindezt korlátozzuk, szóval a jósos csalás szerintem az az ár, amit meg kell fizetni a lelkiismereti szabadságért.

A cikk https://hvg.hu/elet/20190201_Tota_W_Ami_nincs érvelése természetesen ateista baromság, abból is a legsötétebb. Logikáját véghezvíve ugyanis a normál orvosi hivatást is be kellene tiltani, hiszen az se tudományos, mert nincsenek 100 %-os bizonyítékai. Sőt mindezt tovább víve, a természettudomány is tiltandó, hiszen képtelen saját maga alapjait bizonyítani független módon.

politika

2019\01\30

Bolgár szocialisták

Már mondtam többször, az európai pártcsaládok nagyon heterogének. A magyar közvélemény tudatában van ennek hosszú ideje a Néppárt esetében, melyben együtt ülnek ultraliberálisok és populisták. De kevésbé más pártcsaládok esetében, talán csak a szlovák Fico szocdem pátjának esete ismert még, mely ugyanúgy kilóg az európai szocialistáktól, ahogy a Fidesz a Néppártból.

Az egyes pártcsaládhoz tartozás sokszor szinte a véletlenen múlik. Az adott ország belpolitikai helyzete is lehet az ok. Lásd, az ultraliberális Bokros EP-képviselő korában a populista-konzervatív frakcióban ült, csak mert különben a Néppártba kellett volna beülnie, mely már foglalt volt a Fidesz által - ugyanabban a frakcióban ült tehát, melyben a Fidesz lengyel szövetségese, a PiS, mely viszont azért nem ülhetett a Néppártban, mert ott már fő belföldi ellefele, a PO volt, a Fidesz fő lengyel ellenfele. Vicces, ugye? De ez a helyzet.

A bolgár szocialisták esetében most kezd a helyzet izgalmas lenni. De ennek megértéséhez kell tudni az előzményeket.

Eredetében ez a párt ugyanaz, mint a magyar MSZP, azaz a volt kommunista állampárt utódpártja, de a rendszerváltozás óta története egészen más, íme a főbb eltérések a magyar helyzethez képest:

  • a bolgár szocialisták az első szabad választást - 1990 - megnyerték,
  • a bolgár szocialisták sosem szakítottak, legalábbis részben, a kommunizmussal, mindig maradt a pártban kommunista rész is,
  • a bolgár szocialisták számára a nacionalizmus sose volt szitokszó,
  • a bolgár szocialisták egészén 1997-ig ellenezték a NATO-tagságát, szemben az MSZP-vel, mely Magyarországon elsőként vetette fel a NATO-tagság ötletét -

összegezve, s magyarra fordítva, a BSZP kb. olyan, mintha Magyarországon az MSZP megnyerte volna az 1990-es választást, sose vált volna ki belőle a Munkáspárt, s megtartotta volna azt a korai sajátosságát, hogy az MDF-SZDSZ közti ellentétben határozottan az MDF oldalára állt, továbbá ellenezte volna az NATO-tagságot.

1997-es hatalmas bukásuk után a bolgár szocialisták nagy fordulatot vettek: igyekeztek alkalmazkodni a nyugati középbalhoz, azaz feladva a marxizmus minden nyomát, elfogadva a nyugati integráció szervezeteit (ami az ideológialag problémamentes EU mellett a NATO-t is jelentette), elfogadva a nyugati polgári baloldal nézetazonosságát a liberális oldallal kulturális kérdésekben, stb. Mégis mindig valahogy kilógtak a sorból egyes ügyekben. Sokatmondó adat: míg az MSZP-t a Szocintern 1996-ban fogadta el teljesjogú tagnak, a BSZP-t csak 2003-ban.

Ami a nacionalizmushoz való viszont illeti, a BSZP mindig pengeélen táncolt ebben a kérdésben. A belpolitikai helyzet is segített. Mivel a szocialisták többször is koalícióban voltak az elvileg liberális, a valóságban etnikai-vallási török kisebbségi párttal, ez hivatkozási alapnak jó volt, hogy lám, nem nacionalisták, hisz ezt a törökök is igazolják. A valóságban a pártban mindig volt egy olyan, nem is gyenge vonal, mely antiszekuláris és nacionalista volt. Ami mondjuk Szili Katalin volt az MSZP számára, az a BSZP számára ennek a sokszorosa volt: tessék elképzelni egy olyan MSZP-t, melynek egyik programpontja a hittan bezevezetése az iskolákban, valamint a határontúli magyar kisebbségek fokozottabb támogatása!

Mindez megmaradt részben még a BSZP legnyugatosabb időszakában is, 2001-től, amikor a párt elnöke Szergej Sztanisev lett (aki 2005-2009 között miniszterelnök is volt). Ami az oroszellenességét illeti, Sztanisev se követte a nyugati trendet, erre neki ráadásul még személyes oka is van, édesanyja oroszajkú ukrajnai zsidó. De ezt a kérdést leszámítva, nagy vonalakban szót fogadott a nyugati követelményeknek.

A BSZP számára hatalmas csapás volt 2014, amikor megpróbáltak lépni mind a második bolgár atomerőmű (kb. Paks 2 bolgár változata), mind a Déli Áramlat - orosz gázvezeték építése - ügyében, ennek eredménye az lett, hogy nyugatról gyakorlatilag megdöntötték a BSZP támogatását is élvező kormányt.

Úgy tűnik, a párt ebből azt a következtetést vonta le, ezentúl nyugatosodni kell még jobban. Ez Sztanisev esetében hatalmas karriert is jelentett: 2011-től folyamatosan ő az Európai Szocialista Párt elnöke.

De mindez a BSZP-ban nem hozott teljes fordulatot, a nyugattal szemben renitens részek lassan többséggé lettek. S ma már nem is annyira marxista vonalon, hanem populista értékek mentén. 2016-ban Kornelija Ninova lett a párt elnöke, aki nyíltan szembement a nyugati szocialista tabukkal. Tessék elképzelni a következőt: Orbán kormánya építi a határkerítést a Szerbiával közös határon, mire a szocialista ellenzék vezére felszólal a parlamentben, kifogásolva, miért ilyen alacsony a kerítés és miért épül ilyen lassan. Ugye, hihetetlen? Bulgáriában pedig pontosan ez történt meg a valóságban.

Tavalyelőtt óta a középjobb GERB van kormányon, a fő ellenzék a BSZP. S mik az ellenzék fő támadási pontjai azóta a kormánnyal szemben:

  • a kormány dolgozzon az oroszellenes szankciók megszűnése érdekében (hozzá kell tenni, ezzel nyitott kapukat döngetnek, a GERB se lelkes híve az oroszellenes szankcióknak),
  • ne legyen ratifikálva az Isztanbuli Egyezmény, annak genderista jellege miatt, a kormány védje meg a hagyományos családi értékeket,
  • a kormány ne támogassa az ENSZ migrációs egyezményét, álljon ellen a gazdasági menekültek kényszertelepítésének.

Nem vicc, ez a szocialista ellenzék fő tevékenysége Bulgáriában, akkor is, ha magyar füllel, ez furcsán hangzik.

Most a harc az EP-választáson dől el. Maga az eredmény mindegy, ami megint vicces, mert a lényeg, ki lesz a listán rajta. A nyugatos, Sztanisev-tábor emberei vagy a Ninova-féle vezetés emberei.

Az ellentét éppen a "magyar kérdés" kapcsán is meglátszódott tavaly, a Sarghentini-szavazáson. A BSZP-nek 4 képviselője van az Európai Parlamentben: maga Sztanisev az egyik, ő megszavazta Magyarország elítélését, egy másik képviselő egyértelműen az ellenoldal embere, ő nemmel szavazott, а 2 további képviselő nem szavazott (bár egyikük egyértelműen Sztanisev támogatója, de nem szeretne a másik oldallal se szakítani).

a két főhős

politika

2019\01\30

A kereszténység védelme

II. sz. végi írás a kereszténység védelmében, eredeti címe Apologeticus pro Christianis, szerző: Quintus Septimius Florens Tertullianus (155-240). Különösen érdekes, mert a kereszténység még nem volt államvallás, s az egyik keresztényüldözés idején keletkezett a mű, amikor már a Római Birodalom lakosságának nagy része keresztény volt.

Az írás a pogány rómaikhoz szól.

Az első kérdés: hogyan lehet az ismeretlent utálni, ez még akkor is abszurdum, ha az az ismeretlen esetleg tényleg utálatra érdemes. Az ilyen hozzáállás valójában az utáló gyengeségét jelzi, hiszen ha félünk megismerni valamit, akkor attól félünk, elveszítjük utálatunkat.

A rossz hívei nem büszkélkednek, jellemzően maguk se védelmezik. Mi lehet tehát az ok, ha egy állítólagos rossz embereket vonz magához tömegesen. Miféle rossz az, melyből hiányoznak a rossz jellemzői, mint pl. a szégyen és a félelem?

Felmerül a kérdés: ha a keresztények bűnözők, miért nem úgy bánik velük a hatalom, mint a többi bűnözővel? Miért van hatályban Traianus rendelete, hogy a bevalottan keresztényeket meg kell büntetni, de nem szükséges keresni a keresztényeket egyébként? Ez abszurd hozzállás lenne minden más bűnözővel szemben, miféle bűn azt, amit csak akkor kell büntetni, ha az elkövető bevallja, s miféle bűn az, aminek határozott tagadása a büntetés elengedésével jár?

Hogy lehet továbbá, hogy a kereszténységről szóló rémhírek sosem a keresztényektől származnak? Hihető-e, hogy nem akad senki, aki visszariadna az állítólagos keresztény szertartásoktól, mint ami a kisdedek megölése, vérük felitatása kenyérrel, majd annak elfogyasztása? (A zsidó vérvádak eredete ez: a kora leresztény kor, amikor fantasztikus vérvádakkal illeték a keresztényeket.) A szerző megjegyzi: vérdáldozatok voltak több kultúrában és ma is – mármint a II. sz. végén – vannak, ezeket sokan nem tekintik üldözendőnek. A szerző hozzáteszi: ezzel szemben a keresztény szabályok még az állati vér fogyasztását is undorítónak tekintik, továbbá gyilkosságnak számít az abortusz.

Ami a keresztények ateizmusát illeti (nem tisztelik a római isteneket), a szerző megjegyzi: a nemlétező isteneket nincs miért tisztelni, nagy részük eleve volt ember, akiből emberek csináltak istenséget. Ezzel szemben a keresztények az egyetlen igaz, teremtő Istent ismnerik el, akinek létezése szükségszerű. Ha lennének is ennek az Istennek isteni segítői, miért a segítőket kellene imádni, de eleve minek kellenének segítők egy tökéletes Istennek? Ha pedig istenségnek lenni valamiféle jutalom a kiváló emberek számára, akkor egy sor kiváló ember miért nem nyerte el ezt a tiszteletet?

De miért nem tisztelik a keresztények a szerintük nem létező isteneket szimplán azért, hogy ezzel megtiszteljék azon polgártársaikat, akik szerint ezek az istenek léteznek? De hisz a pogány rómaiak se tisztelnek minden egyes istent. Sőt, egyesek kifejezetten viccelődnek egyes istenekkel.

A szerző megemlít több álhírt is a keresztények istenéről: állítólag szamárfej (amit a zsidóktól vettek át, ez persze szintén nem igaz), mások szerint napkorong vagy kereszt. Tertullianus megjegyzi: nem a keresztet imádják a keresztények, hanem az általa jelképezett Istent, aki a semmiből teremtette meg a mindenséget, aki egyszerre ismert és ismeretlen. Az emberi lélek keresztény természetes módon, s ezt megérzi.

A szerző beszámol a kereszténység eredetéről. A keresztény szentírások alapja a zsidó szentírás, melyet Mózes gyűjtött össze, régebben, mint a Trójai háború. Jézus idején azonban a zsidók helytelen útra tértek. A világ teremtése Isten szava, értelme és hatalma segítségével történt, olyan módon, mint ahogy a Nap sugara származik a Napból, a Nap nem változik, de a sugara különáll hozzá képest, bár lényege azonos. Mindez az idő előtt történt, hiszen maga az idő is Isten teremtménye.

Ami a szellemi lényeket illeti, azok ismertek máshonnan is, pl. a Platón által említett démon, s valószínűleg ilyenek lehetnek a római istenségek is. S ha ez így van, mi ok van nem tisztelni azt az erőt, melyből ezek a szellemi lények származnak. Ha szükséges is lenne e szellemi lények számára, hogy imádjuk őket, mi okuk lennne imádatot követelni az emberektől erőszakosan?

Rómának miért kellene istenei tisztelete, mikor a legtöbb római isten későbbi Róma alapításánál? A korai római vallás sokkal egyszerűbb volt még. Egyesek kinevetik a keresztényeket, miért nem áldoznak látszólag a római isteneknek, miközben magukban megtarthatják saját ellenvéleményüket. Mintha a hazugság lenne a helyes viselkedés. Valójában a császár istenítése éppen érdeke ellen van: halandót istennek neveznim ha nem más, legalábbis balszerencsés dolog.

A keresztények állítólag nem tisztelik a császárokat, mivel nem istenítik őket. De hiszen a különböző császári szobrok mind a császár parancsára lettek felállítva, hogyan lenne képes az ami a császár alatt van megvédeni a császárt. A keresztények éppenhogy tisztelik a császárt, hiszen az egyetlen Istenhez imádkoznak a császár jólétéért, mert vallják: minden hatalom Istentől származik. Azaz nem beszélhetünk arról, hogy a keresztények az állam ellenségei lennének.

A keresztény közösség életéről beszámolva a szerző megjegyzi, mindenki adót fizet, összege annyi, amennyit mindenki fizetni akar, az ünnepeken minden közös, egyedül a nőközösség tilos, a keresztények nem utasítanak el semmit a hétköznapi letből, de mértékletesek.

A Szentírás minden bölcsesség forrása. Amit a igazságkereső filozófusok megtaláltak, az is mind onnan van. Azonban a filozófia önmagábabn nem megbízható, mert számtalan zavaros, ellentmondásos megállapítást tesz. Az igaz utat csak Jézus, valamimt apostalainak szava, továbbá az újszövetségi szentírás adja.

Hogy lehet, hogy az emberek elfogadják pl. Püthagórasz nézeteit a lélekvándorlásról, mely szerint emberek állatokban képesek újjászületni, de kinevetuik azt, aki emberként való újjászületésről tanít?  Pedig az igazi újjászületés az, amikor az ember az marad, ami volt. Ha Isten képes volt az embert megteremteni, miért ne lenne képes ugyanazt az embert újrateremteni, immár örök életre?

Hogy lehet továbbá, hogy egyes eszméket tiszteletreméltóknak tekint a közvélemény, ha azt költők és filozófusok mondják, de képtelenségeknek, ha azokat a keresztények hirdetik? De ha képtelenségek is lennének a keresztémy tanítások, nem ártanak senkinek, mire tehát az üldözés?

A keresztények szűmára az üdlözés nem jelent semmi jót, de tűtmek Jézuséft. Azt vallják, az igazságtalanság ártatlanságuk bizonyítéka.

vallás filozófia

2019\01\27

A Birnbaum leleplezés

A ballibek nem értik miért nem lett Finkelstein üzlettársának interjújából botrány.

Pedig minden teljesen világos- Soros kártékony tevékenysége tény. Ő régiónk fő háttérhatalmista bábmestere. Mindez tény.

Azaz a kampány alapja igaz.

Az kétségtelenül túlzás és NEM igaz,hogy MINDEN mögött ő áll. 

Azaz ez csúsztatás, nem hazugság.

A kampányhoz egyértelmű üzenet kell. Az nyilván nem lenne sikeres üzenet, hogy "Soros a felelős problémáink 39 %-áért", s jobb az, hogy "Állítsuk meg Sorost!".

Ilyen egyszerű ez.

2019\01\27

Numerus clausus

Kevesen tudják, a magyar 1920-as numerus clausus típusú, a többséget pozitívan diszkrimináló rendelkezés ma is létezik egyes országokban.

Legjobban a malájziai változatot ismerem, de hasonló van Indonéziában és Bruneiben is.

Malájziában ez a 60-as évek óta létezik, Az oka ugyanaz, mint Horthy 1920-as numerus claususa esetében. Azaz mivel az ország történelme miatt egyes kisebbségek erősebb pozíciókat foglaltak el, mint a maláj többség - Maláziában kb. 60-65 %-a a lakosságnak maláj -, így a kormányzat pozitív diszkriminációt léptetett életbe a malájok számára. Magyarországon a numerus clausus csak a felsőoktatásra vonatkozott, Malájziában szinte mindenre: még az állami lakáshitel programra is: aki maláj, az kedvezményesebb hitelt kap lakásvásárlásra. De még a tőzsdére is vonatkozik ez: nem szerepelhet a tőzsdén olyan cég, melyben nincs elegendő arányú maláj főrészvényes, s ez a külföldi cégekre is vonatkozik.

Mint ez közismert, Magyarországon a hasonló rendelkezés leginkább a zsidókat érintette negatívan, míg Malájziában a kínaikat.

Az egyébként kétségtelen tény, hogy Malájzia az olyan muszlim országok egyike, ahol nagyfokú a vallási és nemzeti kisebbségek szabadság, de azért ne essünk át a ló túlsó oldalára. Ha egy maláj keresztény lesz, az botrányosnak számít ma is, s bár nem börtönzik be, súlyos diszkrimináció fogja érni. A törvény szerint aki maláj létére keresztény, az kisebbséginek számít, s nem élvezheti a fentebb leírt kedvezményeket se. A malájziai keresztények zöme kínai vagy indiai kisebbségi.

politika

2019\01\24

Cenzorok a neten

Régóta tervezem elkészíteni azon magyar internetes médiák/oldalak listáját, melyek kitiltottak.

médiák:

  • 24.hu - részleges tiltás, csak a FB-on
  • HVG
  • Kettős Mérce
  • Magyar Hang
  • Munkások Újsága
  • Nyugati Fény - részleges tiltás, csak a FB-on
  • Új Egyenlőség

politikusok, megmondóemberek:

  • Gyurcsány Ferenc
  • Hont András
  • Juhász Zoli - Shepherd

szervezetek:

  • Ez a Mi Hazánk
  • Ligetvédők
  • SZEMA
  • Szomjas Oázis (őszintén szólva, ez az egyetlen eset, melyről fogalmam sincs miért tiltott ki)

blogok:

  • Amerikai Népszava
  • Dinamó Műhely - részleges tiltás, csak a FB-on
  • Éljen Eduárd
  • Fideszfigyelő - részleges tiltás, csak a FB-on
  • Huppa
  • Kolozsváros
  • Lemil - részleges tiltás, csak a blog kommentrovatában
  • NemGogol - részleges tiltás, csak a FB-on
  • Örülünk, Vincent? - részleges tiltás, csak a blog kommentrovatában
  • Piros Lap - részleges tiltás, csak a FB-on

Mint látható, 95 %-uk ballib irányzatú.

Ha valakit kifelejtettem, még bővítem a listát később.

politika

2019\01\19

A spanyolok állítólagos kegyetlensége Amerikában

Makacs mítosz él arról, hogy a spanyol gyarmatosítók Amerikában valamiféle irtózatos népirtást követtek el. Egyfajta indián holokauszt zajlott sokak szerint. Ráadásul ezt a mítoszt Magyarországon elsősorban “jobboldali” érzelmű emberek szokták ismételgetni.

De mi a valóság?

Egy népirtás legjobban úgy igazolható, ha megnézzük mi lett a kiirtottnak mondott néppel. Pl. a zsidók elleni XX. századi népirtás szabad szemmel látható: meg kell csak nézni, ott ahol egykor nagy tömegben éltek zsidók, ma hányan vannak. De vehetjük az örmények elleni népirtást is a XX. sz. elején, az ugyanúgy igazolható csak ezekkel az adatokkal.

Nincs tehát egyszerűbb dolog az indiánok esetében sem. Egykor az amerikai kontinensen csak indiánok éltek, leszámítva a legészakibb részeket, ahol eszkimók. Ha volt népirtás, akkor ma alig vannak a kontinensen, hiszen nyilván csak kevesek menekülhettek meg a náluk erősebb, őket népirtók elől. Nyilván csak egyes eldugottabb helyeken, őserdőkben maradhattak meg, máshol alig vannak.

Az egyszerűség kedvéért a földrajzilag Amerikához számított Grönlandot kihagyom, hiszen az Amerika felfedezése előtt is ismert volt az európaiak számára. Úgyszintén kihagyandó minden olyan terület, mely Amerika felfedezésekor lakatlan volt, pl. ilyen pl. a Falkland-szigetek vagy a Kajmán-szigetek, hiszen ezeken a részeken sose voltak indiánok.

Az amerikai kontinensen a felfedezéskor kb. 20 millió ember élt, ebből 2 mllió Észak-Amerikában. Az amerikai kontinens összlakossága ma kb. 1 milliárd, azaz 500 év alatt a lakosság az 50-szeresére nőtt. De ez fogható az európai betelepülésre, szóval lássuk mekkora az indián vagy részben indián lakosság aránya!

Észak-Amerikában ma összesen 360 millió ember él, ezek 1,9 %-a indián, eszkimó, mesztic. Az angol szóhasználatban eleve nincs mesztic, mindenki indiánnak számít, aki mesztic, szemben a spanyol szóhasználattal, ahol különbségtétel van a tiszta indián és a részben indián között. Ennek oka az angol és a spanyol gyarmatosítás különbözősége. 

Az angol gyarmatosítás telepes típusú gyarmatosítás. Azaz a hódítók kimennek az új területre, majd az ottani lakosságot elűzik, rosszabb esetben kiirtják, a helyükre saját lakosságot telepítenek be. Az eredeti lakosság súlyosan diszkriminálva van, a velük való kapcsolat ellenséges, a keveredés tilos, s ha megtörténik, a keveredett leszármazottakat idegennek, az őslakosok részének tekintik.

A spanyol gyarmatosítás logikája egész más, ez birodalomépítő típusú gyarmatosítás. Azaz az őslakosság integrációja a cél, azokból ugyanolyan alattvaló lesz, mint a saját lakosságból, a keveredés pedig egyenesen támogatott, hiszen az az identitás terjesztését szolgálja az őslakosságban.
Jó példa erre, hogy míg az USA-ban az indiánok csak a XX. században kapták meg a politikai egyenjogúságot (1924-ben), addig a spanyol gyarmatokon 1542-ben, majd 4 évszázad az eltérés.

Az USA-ban kb. 5,2 millió indián él, nagyjából a lakosság 1,6 %-a, Kanadában 1,6 millió, ami a lakosság 5 %-a (beleértve az eszkimókat is).
Az USA esetében fontos adat azonban az őslakosság jelenlegi területi eloszlása. 39 % olyan területen él, ami spanyol gyarmat volt. Az USA mai területéből a teljes nyugati rész, valamint Texas és Florida spanyol gyarmat volt, ezeket az USA 1810-1848 között szerezte meg. Az indián lakosság további 28 %-a volt francia területen él, ez a mai USA teljes középső része, az USA ezt Napoleontól vásárolta meg 1804-ben. Az őslakosság további 4 %-a volt orosz területen van (Alaszka), ez 1867-ben lett amerikai terület. Azaz az USA azon részén, mely brit gyarmat volt csak az őslakosság 29 %-a található jelenleg, ez is későbbi vándorlás eredménye, eredetileg elmondható: a brit területeken nulla körüli indián maradt.

175 millió ember él ma Közép-Amerikában, ebből 128 millió csak Mexikóban. A 7 darab közép-amerikai volt spanyol gyarmat lakosságának 58 %-a indián vagy mesztic. A legnagyobb arány Honduras – 97 %, a legkisebb Costa Rica – 36 %.

A térség egyetlen volt nem-spanyol gyarmata a kicsi Belize, alig 400 ezer lakossal, melyből 69 % indián vagy mesztic. Belize sajátos helyzete magyarázható azzal, hogy a gyakorlatban csak a XVIII. század végén lett birtokba véve, addig a terület feletti gyarmati hatalom nagyrészt formális volt.

A karibi térség összlakossága jelenleg 45 millió fő. Tiszta indián gyakorlatilag nulla van, mesztic nagyjából az összlakosság 3 %-a. Azokon a területeken, melyek csak brit területek voltak a számuk nulla. A tisztán francia területeken a helyzet ugyanez.

A volt spanyol terülekből Kubában lehet 1 % körüli mesztic az adatok szerint. hasonló az arány a többször gazdát cserélt (német, brit, spanyol) Trinidad és Tobagón, kicsit magasabb 2-3 % közti az arány az egykor francia, majd brit Dominicán, Saint Vincenten. A francia-spanyol Dominikán 10 % körüli. A rekord Hollandia karibi tartományai, ahol 34 %, ez mind Arubán, mely szintén többször cserélt gazdát.

A karibi térség az első, ahol a gyarmatosítás beindult, s ott voltak a civilizációs értelemben legelmaradottabbak az indiánok. Ez az a régió, ahol tényleg beszélhetünk irtásról, bár itt se volt soha tervezett népirtás. De a felfedezés utáni 20 évben már eltűnt a lakosság nagy része, a betegségek és a kényszermunka miatt. A spanyol állam 1512-ben tiltotta be az indián népesség rabszolgaként kezelését. S  mint látható, szinte csak ott vannak ma legalábbis részben indián származűsúak, ahol megvolt a spanyolok hatalma.

a kontinens feloszlása az utolsó európai gyarmati hatalom szerint, mai határokkal: zöld – brit, barna – francia, narancs – holland, rózsaszín – spanyol, sárga – dán, kék – orosz, piros – portugál

Dél-Amerika lakossága jelenleg 420 millió. Ebből indián és mesztic összesen 39 %.

Ma tehát az indián és mesztic lakosság összlétszáma az amerikai kontinensen kb. 275 milló, a teljes lakosság 27,5 %-a. A karibi térségben és Észak-Amerikában számuk és arányuk minimális, 2 % alatti. Míg Közép- és Del-Amerikában ma is a a lakosság jelentős részét teszik ki.

Elmondható: a spanyol gyarmatosítás mentette meg az indiánokat. Ahol az angolok gyarmatosítottak, ott az indián lakosság gyakorlatilag megsemmisült, keveredés nem volt. Míg a volt spanyol területeken – kivételekkel – ma is az indián és a mesztic a lakosság fő eleme.

indián, mesztic, eszkimó lakosság aránya jelenleg országonként/területenként: 10 % alatt: fehér, 10-20 % között: narancs, 20-50 % között: világoszöld, 50-75 % között: sötétzöld. 75 % felett: kék

2019\01\16

Lesz-e brexit?

Most, hogy a brit parlament szavazott, vicces a helyzet. De nem szabad komolyan foglalkozni ezzel, mindez csak szemfényvesztés. A technikai részletek persze lehetnek érdekesek, de a lényeg más.

A háttérhatalom döntésén dől el az egész. Mivel ez komoly geopolitikai kérdés, amit sose fognak a nép akaratára bízni. Az ilyesmi mindig a legmagasabb szinteken dől el, magasabban a kormányok szintjénél.

Mi is a lényeg? Egy Anglia nélküli EU német birodalommá válhat, nagy valószínűséggel.

Ezt a nagyurak csak akkor engedhetik meg, ha biztosak a németek hűségében, nemcsak most - amikor a német kormányfő megválasztásához a muindenkori amerikai elnök, francia elnök és brit miniszterelnök engedélye szükséges -, hanem a jövőben is.

Ha fél a nyugati elit, hogy esetleg a jövőben átállhatnak a németek, akkor Angliának mindenképpen maradnia kell az EU-ban, ellensúlyként.

Röviden: ha a kutatások a 2 német rendszerkritikus párt - Linke és AfD - komoly erősödését igazolják, akkor nem lesz brexit. Ha viszont a liberális pártok - CDU, SPD, FDP, Grüne - dominanciája biztos, akkor meg lesz engedve az angoloknak demokratikus akaratuk megvalósítása.

politika

2019\01\16

Misztikus teológia

Pszeudo-Dionüsziosz avagy Ál-Areopagita Dénes műve. A többségi vélemény szerint ez egy ismeretlen V. századi görög szerző, a kisebbségi vélemény szerint pedig a Bibliában is szereplő I. századi, pogányból kereszténnyé lett filozófus, akinek írása 400 éven keresztül titokban maradt. (Lásd: “Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes” – ApCsel 17:34.)

 

Az isteni homály titkait fel tudjuk fedni, ha elhagyunk minden értelmit és érzékit, egyesülve Istennel, aki túl van a léten és nemléten, aki nem a létező felső eleme. Isten mint a végső ok magában foglalhat minden tulajdonságot, de még inkább minden tulajdonság tagadását is, s e kettő nincs egymással semmilyen ellentmondásban, mert a végok minden dolog lényegén felüli. Ennek eléréséhez el kell hagyni mindent, mindenen felül kell emelkedni. az isteni fényt is ideértve, s bemerülni a homályba, mely túl van minden létezőn. Ahogy Mózes először megtisztult, majd látni kezdte az isteni fényeket és hangokat, de ezek nem maga Isten, hanem annak egyfajta kifejezése, azaz az érzések és az értelem által felfogható legszentebb dolgok sem maga Isten, csupán mindent felülmúló jelei. Ez után Mózes végre elszakad minden érzékitől és értelmitől, a tudatlanság homályába lépve behatol a valódi titokba, az érinthetetlenbe, teljesen egybeolvadva létezése legjobbb részében Istennel, a tudás felett állva nem-tudva, mivel maga Isten is felette áll a tudásnak.

Miért jobb a tagadás az állításnál? Az állításnál az alapelvektől haladunk lefelé, míg a tagadásnál alulról haladunk felfelé, az alapelvekhez úgy érünk el, hogy eldobunk minden feleslegest, így megértjük azt a tudatlanságot, amely a tudható világában rejtve van, s meglátjuk azt a legerősebb homályt, melyet elrejtett a létező fénye.

A felfelé való haladáskor egyre kevesebb a szó, míg elérünk a kimondhatatlanig. Amikor az állítás útján haladunk arra vonatkozón, amiről nincs elegendő állításunk, akkor annak legközelebb lévőjéről szólunk, viszont amikor a tagadás útján haladunk, akkor a tőle legtávolabbi tulajdonságokat kell először elvetnünk. Ez utóbbi a biztosabb út.

A végok minden teremtett felett van. Kívül az érzekelésen. Nem beszélhetünk róla, az értelem nem képes megérteni őt. Még csak nem is istenség, jóság, szellem abban az értelemben, ahogy ezt mi értjük. Nem hasonlít semmilyen létezőhöz vagy nemlétezőhöz. Senki sem ismeri őt, egyáltalán nem lehet semmit se megerősíteni, se tagadni róla. Amikor az alatta lévőkről állítunk bármit is, az se nem hozzáadás, se nem elvétel belőle, mert minden róla való meghatározásnál vagy tagadásnál feljebb áll, mindkettőtől teljesen szabad, azon túl van, s mindent meghalad.

politika vallás filozófia

2019\01\12

Éghajlatalarmizmus

Alapvetően az egész éghajlatalarmista szemlélet téves, mindez a felvilágosodás, a reformáció, a liberalizmus káros hatása, mely az emberből istent csinált, s komolyan elhittte, az ember körül forog minden,

Nem, a természetnek nem célja, hogy az elkényeztetett modern ember minden vágyát kielégítse. Igen, az ember harcolhat a természettel, ehhez joga van. De abszurd az a nézet, hogy ami kicsit is eltér az ember kényelmi zónájától, az már azonnal szélsőséges.

A Föld történetében sokkal szélsőségesebb éghajlati változások is voltak, ez a nagy tény, csak a modernitás előtt senknek eszébe nem jutott emiatt panaszkodni, sőt ebből globáls ideológiát gyártani.

Pedig az akkori embereknek sokkal korlátozottabb lehetőségeik voltak a kedvezőtlen éghajlat ellen védekezni!

Az i. e. III-V. században az európai éghajlat a mainál melegebb volt. Aztán lehűlés a X. századig, majd ismét melegedés a XVI. századig, aztán lehűlés a XIX. századig, majd azóta ismét melegedés.

De a korábbi korokban is. Az i. e. IV. évezred végére hatalmas melegedés lett, kiszáradt Észak-Afrika nagy része, ekkor alakult meg az első egyiptomi állam, ugyanis a korábban szétszórt lakosság kénytelen volt a Nílus köré telepedni. 

Ugyanez korábban Mezopotámia esete.

De a történelem előtti korokra is igaz ez.

Az ősember tudott alkalmazkodni a maga primtív eszközeivel, mi meg nem? Ki hiszi ezt el?

Az éghajlatalarmizmus egy hamis tanítás. Új, liberális, vallásszerű valami, célja az emberek átverése.

politika

2019\01\09

A magyarellenesség, sőt a bármilyenellenesség gyökere

Augustin Cochin ultrakonzervatív francia történész (1876-1916) Les sociétés de pensée et la démocratie – Etudes d’histoire révolutionnaire című művében a 1789-es francia forradalmat revizionista módon közelíti meg. Szerinte a forradalom oka nem gazdasági vagy politikai, hanem a magát megszervező kulturális elit kis csoportjának szellemi felforgató tevékenysége, utalva a korabeli felvilágosodási eszmét terjesztő különféle vitaklubokra. Ezeket “kis népnek” nevezi. A kis nép jellemzője, hogy a valóságtól elszakadva elmélkedik, kifejezetten ellenségesen viszonyulva a “nagy néphez”, azaz a társadalom minden más tagjához, a néphez. A kis nép missziójának tartja, hogy felvilágosítsa, felszabadítsa az ostoba népet, mely arra is képtelen, hogy saját érdekeit felismerje, így az erőszak is indokolt. Innen a haladás terrorja később, mely morálisan teljesen rendben van: hiszen a terror célja a közjó, s végsősoron az emberek érdekét szolgálja.

A kis nép jelentős személyiségei lettek 1789 után Franciaország vezetői.

Ugyanezt az elvrendszert ismerjük a marxizmus lenini ágából is természetesen, de mint látható az alapja a liberalizmus, hiszen az 1789-es forradalomnak semmi köze a marxizmushoz.

A speciális azonban nem is az, hogy egy elkötelezett kis csoport fanatikus módon terjeszti a maga igazságát, ebben semmi furcsa. Még abban sincs különös, hogy összesküvés, konspiráció zajlik. Az igazi sajátosság a gyűlölet, gyűlölet a kis nép felől a nagy nép felé, a saját nép utálata. Tehát nem egyfajta gyerekszámba vevés, paternalisztikus lenézés, hanem igazi, hamisíthatatlan gyűlölet. Hiába adjuk időnket és pénzünket az ostoba többség felemelésére, az csökönyösen ragaszkodik a maga butaságához – hálátlan népség, emberalatti mucsaiak!

Ugye ismerős? Mi ma azt hisszük, hogy ez valamiféle modern magyar jelenség, esetleg kelet-európai jelenség – Oroszországban is ez nagyon erős volt, erről szóltak a 90-es évek!, de valamilyen formában egész Kelet-Európára, szerintem a legerősebb alakban Magyarországon -, s lám, Cochin azt mondja, Franciaországban ugyanez volt a XVIII. sz. második felében.

Azt hiszem, a marxizmus rájött, hogy ez zsákutca. Miközben a liberalizmus máig nem képes rájönni. Elég csak olvasni a liberális elemzéseket: a liberális elit láthatóan nem érti, miért lázad a nép a “jó” ellen. Mindenhol felelőseket találnak, az “álhírek”, az orosz hackerek, a “populista” propaganda, a műveltség nem elegendő szintje, stb. Míg a marxistáknál Antonio Gramsci ráeszmélt a XX. sz. elején mi is a helyzet.

Hiszen hiába lehet megragadni a hatalmat a kis nép által, ha a nagy nép csak passzívan eltűri az új hatalmat. Állandó terrorral pedig nem lehet örölre élni, azaz minden hatalom kénytelen legitimitást teremteni, legalább passzív módon. 

Gramsci átlátta Marx talán egyik legnagyobb hibáját: nem igaz Marx alapmegállapítása, hogy a lét határozza meg a tudatot, mert valójában a tudat határozza meg a létet! Az ember képes elemezni saját magát, visszafogni ösztöneit, s akár tévesen is megítélni dolgokat, majd ez alapján cselekedni, sőt irracionális is tud lenni. A kérdés feltevésének a konkrét oka az volt: hogy a fenébe lehet, hogy Olaszországban a legtöbb munkás fasiszta hívő lett, s nem kommunista. Hiszen a kommunizmus áll az érdekükben, akkor meg miért fordulnak ellene? Vagy a Szovjetúnióbna miért kell erőszak a rend fenntartására?

Mert a lét nem határozza meg a tudatot, azaz hiába foglalták el a kommunisták az államot és a gazdaságot, ezzel nem lettek sikeresek, mert a szovjet lakosok tudata maradt a régi. Ez teljesen igaznak bizonyult: amint csökkent az erőszak Sztálin halálával, lassan egyre nyíltabban jött vissza minden régi érték az emberekben, majd amikor a rendszer teljesen engedékeny lett a gorbacsovi időkben, kiderült: hiába telt el 3 nemzedéknyi idő a kommunizmusban, az orosz emberek nem lettek lélekben kommunisták, még a eszmében hívők is kulturálisan idegen értékeket követnek: a mai orosz kommunisták olyan eszméket vallanak, melyektől kétségbe esne Lenin…

Gramsci ezt megmondta 90 éve! Azt mondta, a kommunista pártoknak fő célja nem a hatalom megkaparintása kell, hogy legyen, hanem a kultúra befolyásolása. Ugyanis hiába lesz meg a hatalom, a rendszer nem lesz stabil az emberek idegen kulturális eszméi miatt. Pont az ellenkezője szükséges: az embereket meggyőzni, hogy jók a kommunista eszmék, azokat sajátjukként fogadják el, s ezután a hatalom szinte magától is meglesz.

A modern progresszív-liberálisok aktívan használják ezt hosszú idő óta. Ezért szokás ezt “kulturális marxizmusnak” nevezni. Nem összesküdni kell, hanem lassan és aprólékosan elfoglalni a társadalom látszólag teljesen politikafüggetlen szféráit.

Csakhát nem lehet az embereket meggyőzni arról, amit sehogy se akarnak, ez a szerencsénk. Erről szól az általános lázadás világszerte.

politika filozófia

2019\01\07

A következő 100 év

Most, hogy eltelt 10 év a múlt évtized egyik liberális slágerkönyvének megjelenése óta, érdemes elővenni újra.

Friedman György (született Budapesten, 1949-ben) magyar-amerikai futurulógus A következő 100 évcímű könyvére utalok.

Kicsit olyan ez a könyv, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyve. Az ilyesmik ritkán jósolják meg a jövőt, sőt leginkább tévednek, s ha valamiben igazat is írnak, az se úgy lesz, ahogy azt leírták. Aki nem hiszi, próbálja komolyan venni Jókai Jövő század regénye művét, pedig azt a szerző se gondolta komolyan. Szóval az ilyen irodalom másra jó: arra, hogy a szerző, ill. azok a körök, melyeknek tagja a szerző is milyen vágyakat táplálnak a jövőt illetően.

Friedman az egész XXI. századot igyekszik megjósolni, de alig telt el 10 év a könyv megírása óta, már látszik, nagyon nem jönnek be a megjósolt trendek.

Lássuk a könyv főbb jóslatait!

Európa súlypontja keletebbre kerül, az USA fő támasza Lengyelország lesz, s – rettegve Oroszország agrssziójától – a V4-ek másik 3 tagja és Románia lesznek Lengyelország fő szövetségesei. Az USA és Lengyelország össze fogja roppantani Oroszországot egy második hidegháborúban, Oroszország nemcsak elveszti befolyását határain túl, de maga is részekre fog esni. Törökország ki fogja használni az űrt, s megszerzi a mai Kaukázust, annak orosz részével együtt, de egyéb orosz vidékek is független államok lesznek (a muszlim többségű régiók), de pl. Karélia is el fog szakadni. (A könyv magyar kapcsolódású vicces jóslata, hogy a magyar hadsereg megszállja Kijevet.)

Így Törökország nagyhatalommá válik, mint az oszmán időkben, csak immár nem Európa, hanem Közép-Ázsia és a Kaukázus felé.

Közben Kína a világ legerősebb gazdaságává válik, de ennek mellékhatása az országon belüli belső ellentétek kiéleződése lesz, aminek következtében Kína szétesik. A széteső Kína és az ezzel párhuzamosan széteső Oroszország ázsai részeiben Japán lesz képes nagyhatalmi szerepre szert tenni.

Amerika támogatni fogja Japánt és Törökországot, hiszen ezek legyőzik az addigi 2 fő ellenséget, Oroszországot és Kínát. Azonban 2050-re Japán és Törökország olyan erősek lesznek, hogy szakítanak az USA-val. A helyzet III. világháborúig fajul. Az egyik oldalon az USA és Lengyelország, a másikon Japán és Törökország. Egyes kisebb hatalmak is csatlakoznak, többek között India, Anglia, a már sokkal gyengébb Kína az amerikai-lengyel oldalhoz állnak, Németország viszont a japán-török oldalhoz csatlakozik. A török-japán szövetség 2050. november 24-én megtámadja az USA egyik Holdon lévő katonai támaszpontját, ez lesz a világháború kezdő pillanata.

Kezdetben a japán-török-német erők komoly győzelmeket érnek el, többek között egész Magyarország török uralom alá kerül, de végül a lengyelek visszaverik a támadást, s – amerikai segítséggel – nyernek az európai fronton. Japán totális vereséget szenved Ázsiában, kiszorul a kontinensről, csak volt-orosz részeit tartja meg. Törökország visszavonul, de Amerika nem rombolja le Törökország erejét, félve immár a túl erős Lengyelországtól. A világűr az USA kizárólagos tulajdonává válik.

A háború nem fog sok áldozattal járni, a felek egyike se fog ugyanis totális atomháborút folytatni. Be lesznek vetve atomfegyverek is, de kizárólag kis erejűek, így nem lesznek jelentős következményei a sugárzásnak.

A világ 3 fő hatalma tehát az USA, valamint Lengyelország és Törökország, az előbbi hivatalosan az USA szövetségese, az utóbbi pedig mint volt legyőzött állam, mely kénytelen elismerni az USA hatalmát.

Ezután az USA számára az egyetlen komoly veszély Latin-Amerika lesz. Mexikó a világ egyik legerősebb gazdasága lesz, ráadásul az USA területén sok rágióban a lakosság immár többségében mexikói szármázasú lesz, akik szimpatizálni fognak Mexikóval.

A XXI. sz. végén Amerika és Mexikó lesz a két szuperhatalom, háború nem lesz köztük egyelőre. A világ két kisebb hatalma – Lengyelország és Törökország – titokban Mexikót fogja támogatni.

2019\01\05

3 fő tulajdonság

Mint kívül és belül is lévő ember, hiszen egyrészt magyar vagyok, egyrészt nem, talán mindezt jobban látom az átlag magyarnál.

A magyar ember 3 fő tulajdonsága: baloldaliság, idegenellenesség, tekintélyellenesség.

A magyar ember mélyen baloldali. A magyar kisember utálja a szupergazdagokat, nem hisz abban, hogy tisztességesen el lehet érni nagy vagyont. Ezért a gazdagságot látva mindig bűncselekményeket, piszkos trükköket feltételez. A magyar lelkiségtől idegen a liberális, angolszász szemléletmód, mely a gazdagságot a tehetség jelének tekinti.

A magyar ember idegenellenes. Ennek jó oldala: az országot képtelenség meghódítani, az erős agresszor se képes szellemileg magáévá tenni a magyar népet. Rossz oldala: az esetleg hasznos idegen tapasztalatot is nehezen fogadja be az ország.

A magyar ember nem tiszteli a hatalmat. Elfogadja, hisz kell, de sose veszi komolyan. A törvényeket is mindig csak ajánlásoknak tekinti. Viszont a közösséget fontosnak tartja. A szomszéd véleménye fontos, a főemberé nem számít. A magyar ember tehát szabadlelkű, de egyben közösségpárti.

Összesítve: a magyar faj átlag feletti értékítéletében, erkölcsileg pozitív.

De vessük össze a magyart a bolgárral, ami másik identitásom.

A baloldaliságban a bolgár olyan, mint a magyar, nem igazán van eltérés.

Az idegenellenesség helyett a bolgárokra az ellenkező jellemző, az abszolút nyitottság. Ami persze pozitív abban, hogy gyorsabban jönnek be az új ötletek. De sokkal több területen negatív: a bolgár ember sokszor lenézi saját magát, az idegent alapból jobbnak tekinti. A bolgár ember csak súlyos negatív tapasztalatok hatására lesz idegellenes, mindig szelektív módon: innen a bolgárok török- és muszlimellenessége.

A bolgár ember se tiszteli a hatalmat, de a – magyarral ellentétben – a hatalom elleni lázadást is elveti. A bolgár szellem ebben inkább materialista, ezen csak az utóbbi években kezd beállni változás, egyfajta reakcióként a nyugati materializmus masszív beözönlésére.

2019\01\05

Magyarországi belpolitikai helyzet

Mint egyetlen magyar párttal sem kapcsolódó ember nézem az az érdekes folyamatot, ami mostanában zajlik Magyarországon. (Hozzáteszem: nem vagyok semleges, a ballibek és a Fidesz küzdelmében két kézzel szavazok a Fideszre.)

Alapvetően pokoli szerencse, ha az emeber ellenfele olyan buta, hogy nincs egy szál saját ötlete se, sőt más ötletébe se képes beleakaszkodni. Olyan ez, mint abszolút balekkel kártyázni.

Most lett 2010 óta először egy olyan ötlete az ellenzéknek, aminek van valami jelentősége, ez a "rabszolgatörvény" című demagógia. Aláhúzom, mindegy, hogy demagógia, a Fidesz "ne legyen vizítdíj" szövege is az volt annak idején. A politikában nem számít mi demagógia és mi nem az, csak a hatásosság számít egyedül.

Szóval most először 8 és fél év óta van valami, amire reagálnia kell a kormányzatnak. Eddig nem volt mire. Nyilván ez a korábbiakhoz képest komoly csatának tűnik, dehát nagyon nem az. Az ellenzék egyetlen eszes embere - Gyurcsány - ezt jól érzi, ezért láthatóan nem akar drasztikus eredményt, mert tudja, ez katasztrófához vezetne, s a Fidesznek segítene.

Mert mi is lenne a drasztikus eredmény? Két dolog:

  • lemond Orbán, új választások: eredményként ismét nyerne a Fidesz, megerősödve, ez nyilván tönkrezúzná az elleznéket,
  • puccsszerű lemondatása Orbánnak: ezt még az ellenzék külföldi kapcsolatai se látnák szívesen, plusz a Fidesz visszaütne, Orbán több embert lenne képes összecsődíteni egy ellenpuccshoz, az eredmény a gazdaság zuhanása lenne, s még a ballib szimpatizánsok is visszavágynának a nyugodt, orbáni időkbe.

Gyurcsány láthatóan okos, ő Orbánt akarja utánozni a 2006-os módszer szerint. Akkor mit tett Orbánt? Lecsította a puccshangulatot, leszerelte a radikális utcai harcosokat, emlékezzünk vissza, akkor nem 4-5 ezer ment tüntetni, hanem rendszeresen 20-25 ezer, s hetekig kint volt a Kossuth téren egy kb. ezer fős keménymag!

De Orbán megértette, Gyurcsány azonnali bukása csak megerősítette volna az MSZP-t, az előrehozott választásokon vesztett volna az MSZP, de nem omlott volna össze, majd egy új vezető simán felépítette volna újra a pártot pár év alatt. Ma a két oldal között partitás lenne, kb. ahogy 1998-2006 között.

Orbán tudta, ennek semmi értelme, így inkább lassan, szívós munkával a kormányzat minden lépését nevetségessé tette, hiteltelenítette, rombolta, hagyta az MSZP-t saját magát lejáratni, s így 2010-re teljes összeomlás lett a ballibeknél.

A kérdés most az: Gyurcsány képes lesz-e az elmebeteggyanús ellenzéki vezéreket - pl. Hadházy, Tordai, a Jobbik maradéka - megfékezni. Plusz valahogy tudatosítani kell mindezt a párezres keménymaggal, s az azt hergelő ballib megmondóemberekkel, akik tényleg valamiféle forradalmat hallucinálnak.

Talán csak MZP az még, aki valószínűleg érti ezt Gyurcsányon kívül. Bármennyire is nem szimpatikus nekem MZP, el kell ismerni róla, van benne stratégiai képesség.

Persze nem kizárt egy másik kimenet: az ellenzékiek sikeresen folytatják saját maguk lejáratását röhejes akciókkal, lásd kamuesések, hallucinált rendőri erőszak, stb. Én azt hiszem, a Fidesz stratégái pontosan erre fogadtak.

Ami pedig a Soros-módszereket illeti, azok kudarcra vannak ítélve a Fidesz ellenében. Ne feledjük, a Fidesz mai belső magja mind Soros embere volt még 25-30 éve, s jobban ismerik - belülről - ezeket a módszereket, így hatékonyan képesek védekezni ellene.

politika

2019\01\03

Liberális tervek

A liberális demokráciák előre menekülni készülnek.

A következő 2 lépés várható a közeljövőben a néptömegek semlegesítésére.

Az egyik már folyamatban van: a szólásszabadság korlátozása, különösen az internet liberális karámba terelése. Mindez természetesen úgy lesz eladva, hogy küzdelem a felelőtlen álhírek, a szakmaiatlan félretájékoztatás ellen, egyfajta fogyasztóvédelem. Hiszen ha nem szabad mondjuk bármilyen élelmiszert piacra dobni, kell ehhez engedélyezés, miért lehetne bármi korlát nélkül publikálni a neten bármit? Ugye logikus?

A másik a választási rendszer reformja. Itt az érv a szakmaiság növelése, a tudatlanság elleni harc lesz. Hiszen hogyan is tudnának hozzá nem értő emberek dönteni szakmai kérdésekben? Egy kórházban se szavazással döntenek mi legyen egy adott esetben, hanem a téma szakértői megmondják mi a helyes teendő. Továbbá, nyilván nem lehet általános szavazati jog, ennek bevezetése a XX. sz. fatális hibája volt. A nagyon műveletlen, a nagyon szegény embereket könnyedén meg lehet vezetni, könnyű őket megvenni, így az ő szavazatuk valójában nem is az ő demokratikus akaratuk kifejezése, hanem az őket olcsón megvásárló demagógoké, s hát miért adnánk többlet szavazatokat a gátlástalan demagógoknak? Ugye így van?

Sajnos sokan mindezt még üdvözölni is fogják, akár olyanok is, akik nem mondhatók liberálisoknak. Magyarországon pl. elég bevetni egy kis burkolt cigányozást, s már el is lehet adni az ötletet széles rétegeknek. Már most is rendkívül népszerűek azok a netes videók, melyek az ostoba átlagszavazót veszik célba.

politika