Az Örülök Vincent blog azon kevés magyar politikai blogok egyike, melyet nem olvasok rendszeresen: felesleges, mert minden cikk ugyanarról szól: miért nem hajlandó a rohadék és genetikailag silány magyar nép 90 %-os többséggel hatalomba emelni még ezen a hétvégén a ballibeket. De most a napokban egyik cikkük megjelent az Index címlapján, így végigolvastam. 

A cikket a blog hiszteroliberális főmuftija, Jótündér nick írta: ez már eleve biztosíték, hogy a cikken jót lehet majd röhögni.

Maga a cikk konkrét aprópója nem érdekes: a Jobbikról ír. Magam nem vagyok híve a Jobbiknak: valójában egyetlen pártnak se vagyok a híve, de a Jobbik irányvonalát kifejezetten totális zsákutcának tekintem, mely hosszú távon csak a ballibeket segíti. Hozzáteszem: elismerem, hogy a Jobbik sokat javult az utóbbi pár évben, a legidegesítőbb ökörségeiket – keresztényellenes pogánymánia, őstörténeti magyarkodások, krónikus zsidófixáció - már levetette, de még most sem ért el arra a szintre, hogy az ember hajlandó legyen tiszta lelkiismerettel rájuk szavazni.

A Jobbik-téma mögött azonban maga a cikk szimptomatikus: gyakorlatilag az egész egy hatalmas segélykiáltás a ballib agytröszt részéről. Panaszkodás az egész: vajon miért van az, hogy még a fiatalok sem liberálisok, sőt ők még kevésbé azok. (Tény: Magyarország korosztályilag legliberálisabb rétege a nyugdíjasok!) Szívszaggatóan jajjveszékel a cikkíró: hogyan lehetséges, hogy a nyugat 25 év alatt sem volt képes saját értékrendjét ráerőszakolni az  országra.

A valóság: nem Magyarország a kivételes hely, mely disszonáns módon másként gondolkozó, hanem az egész térség ilyen. Az ok: a kelet-európai embernek még megvan a természetes értékrendje, melyet nem képes a liberális agymosás se megváltoztatni. Sőt, van egy rossz hírem a ballibeknek: a nyugat-európai emberek is ébrednek. Hosszú távon ugyanis a rossz sosem képes győzni.

S igen, populisták vagyunk, s büszkék vagyunk erre! A populista szó nem más, mint a háttérhatalom szitokszava, amikor valakire nem sikerül ráilleszteni a náci vagy fasiszta jelzőt. De mit is jelent populistának lenni valójában: az elnyomás ellen harcolni, a liberális kizsákmányolást ellenezni, a népet védeni, a kisember oldalán állni – ki ne akarna ezek után büszkén populista lenni?