Orbán méltatta Horthy Miklós érdemeit több média szerint. Sajnos a beszéd szövegét eredetiben sehol sem látom, de mégis kell erről a témáról szólni.
Minden politikust egyetlen dolog minősít: az elért eredményei. Minden más félrebeszélés. Az, hogy valaki mit akart lényegtelen, lényegtelen az is, hogy esetleg jó ember volt, egy dolog számít: az elért eredmények.
Bárhogy is gondolom végig Horthy Miklós politikusi pályáját, én csak a következőket látom:
- lefekvés az országot megszálló ellenségnek pályája kezdetén,
- agyatlan külpolitika,
- belépés expressz gyorsasággal egy világháborúba,
- a hatalomhoz való ragaszkodás, az idegen megszállás legitimálása,
- félmillió magyar állampolgár átadása idegen hatalomnak legyilkolás céljából,
- balek módon megszervezett kiugrás, hogy az ország sorsa még rosszabbra forduljon.
Csinált jót is Horthy? Persze, csinált, stabilizálta a gazdaságot a 20-as években, nőtt az életszínvonal a 30-as években, a demokrácia kiteljesítése a 30-as évek végén, stb. Dehát ez édes kevés, a meghúzott összesítés mindenképpen negatív.
Horthy kb. ugyanaz, mint Kádár, az eltérés köztük: Kádár kezéhez kevesebb vér tapad. Egyébként mindketten beszari alakok, akik teljesen alkalmatlanok voltak az ország vezetésére.
Szögezzük tehát le: Orbán ezúttal butaságot beszélt. Persze, tudom miért tette, ez már a választási kampány, s a fő ellenfél manapság a Jobbik. De ettől függetlenül: amit mondott az egyszerűen nem igaz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.06.22. 10:39:33
- "lefekvés" : 1919 augusztusában Magyarország 63 megyéjéből 4 volt nem megszállva, Horthynak ekkor körülbelül ötezer katonája volt.
- "agyatlan külpolitika": ezt jó lenne részletezni, de főbb vonalakban a két világháború között a magyar külpolitika először angol-francia orientációjú (reakció nélkül), olasz, francia (Károlyi Gyula), majd a németek erősődésével eléggé ingadozó volt, a második világháborúban egyértelműen kiugrási szándékú ! Lásd Rubicon legutolsó számát Kállay Miklósról. A külpolitikát egyébként nem ő határozta meg, hiszen reprezentatív államfő volt, nem úgy működött a dolog, hogy "Gyuszikám holnaptól német orientáció van"
- A belépést a háborúba legfeljebb hónapokkal húzhatta volna el (itt ne keverd bele Bulgáriát légyszi), és nagyon valószínű, hogy a magyar németbarát tisztikar lázadással fenyegette - ahogy a kiugráskor el is árulták őt szépen, azért is bukta el.. Lásd Ölvedi Ignác, Kassa 1941.
- "a hatalomhoz ragaszkodás" - ez az egyetlen valódi hiba, ámbár azt is érdemes - noha történelmietlen - végiggondolni, mi történhetett volna ha megy.
- "állampolgárok kiadása" - amit a megszállásig NEM tettek meg, erről is tonnányi irodalom van már. Javasolnám Kovács András Ideiglenes paradicsom című filmjét megnézni.
Összesen: lehet Horthyt bírálni, de igencsak jó lenne valós tények és összefüggések alapján. A Kádárral való összevetés pedig személyében sértő rá. Kádár meg sem próbálta soha a szovjet gyarmatosító hatalmat kicselezni, hogy egyéb dolgairól ne is beszéljünk.. Ajánlom magamat: valtozomult.blog.hu
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.06.22. 10:46:23
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.06.22. 10:46:26
MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.22. 14:36:20
Blogodat nem oölvasom, mert moderált. A többire válaszolni fogok később.
MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.22. 17:50:08
""lefekvés" : 1919 augusztusában Magyarország 63 megyéjéből 4 volt nem megszállva, Horthynak ekkor körülbelül ötezer katonája volt"
Na és?
"- "agyatlan külpolitika": ezt jó lenne részletezni, de főbb vonalakban a két világháború között a magyar külpolitika először angol-francia orientációjú (reakció nélkül), olasz, francia (Károlyi Gyula), majd a németek erősődésével eléggé ingadozó volt, a második világháborúban egyértelműen kiugrási szándékú ! Lásd Rubicon legutolsó számát Kállay Miklósról. A külpolitikát egyébként nem ő határozta meg, hiszen reprezentatív államfő volt, nem úgy működött a dolog, hogy "Gyuszikám holnaptól német orientáció van""
Nem volt reprezentatív államfő, ez alapból nem igaz. S igenis tőle függött minden, a kormányfő kiválasztása is.
Agyatlan politika, mert mindent egy lapra tett, a németekre.
"- A belépést a háborúba legfeljebb hónapokkal húzhatta volna el (itt ne keverd bele Bulgáriát légyszi), és nagyon valószínű, hogy a magyar németbarát tisztikar lázadással fenyegette - ahogy a kiugráskor el is árulták őt szépen, azért is bukta el.. Lásd Ölvedi Ignác, Kassa 1941."
Néhány hónap eltérés is jelentős lett volna. Elég lett volna akkor háborúba lépni, amikor ezt Hitler már követeli, s nem önként.
"- "a hatalomhoz ragaszkodás" - ez az egyetlen valódi hiba, ámbár azt is érdemes - noha történelmietlen - végiggondolni, mi történhetett volna ha megy."
Jobb lett volna, ez 100 %. Gondold végig!
"- "állampolgárok kiadása" - amit a megszállásig NEM tettek meg, erről is tonnányi irodalom van már. Javasolnám Kovács András Ideiglenes paradicsom című filmjét megnézni."
De a megszállás után megtette, amire nincs mentség.
MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.22. 17:50:31
Egyetértek.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.06.22. 20:00:31
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.06.22. 20:23:05
- nekimennél ötezer katonával kb. százezernek? Az egyesített cseh-román seregnek?
- Nem tett mindent a "agyatlanul" németekre, erről szólnak ma már (meg harminc éve) tonnányi irodalmak. Említettem a Rubicon legutóbbi számát, pontosan erről szól, mint legfrissebbet.
- Miben számított volna az, ha Hitler nyomására lépünk be a háborúba, mondjuk 41 végén? Semmit a világon. Az addigi veszteségeink jelentéktelenek voltak, a béketárgyalásokon nem számított volna
- Abszolút reprezentatív államfő volt, a kormányzóságról szóló 1920.I. illetve XVII. törvényben ez világosan benne van, a királyt helyettesítő személy volt egy parlamentáris rendszerben, a miniszterelnököket mindig a parlamenti szabályok szerint választották 1939-ig. 1937-ben történt széleskörű jogkiterjesztés (épp pl. a hadüzenet témájában is), épp azért, mert már más idők jártak.
- Kétségtelenül engedte a deportálást, hívén hogy Hitler tartja a szavát. Valószínűleg azt gondolta, hogy háborúban ez szükséges áldozat. Amint megtudta, valójában miről van szó, leállíttatta.
- Jó, játsszunk el azzal a gondolattal, hogy lemond. Valószínűleg az történik, hogy az akkor már százszázalékosan náci Imrédy Béla lesz a kormányzó, de legalábbis hozzá hasonló. Ez esetben szinte biztosan:
* teljes totális mozgósítás, mint októberben, csak fél évvel tovább, sokkal több áldozattal
* nemcsak Budapest pusztul el az utcai harcokban, hanem az összes vidéki nagyvárosunk
* az összes zsidó, nem csak a vidékiek, hanem a pestiek, mennek Auschwitzba
* mondjuk lenne egy belső felkelés, akkor román, szlovák, horvát hadseregek be, és Szárazajtát megcsinálják nagyban is
* nincs fegyverszüneti kérés, amit Sztálin értékelt
* és mindez az áldozat teljesen értelmetlen, hiszen az ezerszázalékosan náci magyar kormány még kevésbé számíthat bármilyen megértésre mint így.
Szóval ez így jobb?
MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.06.23. 05:30:59
Lemondása káoszt okozott volna szerintem, s a németek kénytelenek lettek volna katonai kormányzást bevezetni, ami mindenki számára illegitím lett volna.