A Partizán című YT-csatornát egyre inkább érdemes nézni. A csapat baloldali (a szó eredeti értelmében), de a ballib táborral nem szakítottak, viszont folyamatosan olyan anyagokat tesznek közzé, melyek mindenben cáfolják a ballib dogmákat. Ez persze vicces, de ugyanez jellemző szinte minden magyar baloldali csoportra: rettegnek nehogy fideszbérencnek minősüljenek, így sose mernek nyíltan szembemenni a ballibekkel. De ez most mellékes. Két hete ismét olyan anyagot tettek közzé, mely ismételten csak ideges fejrángást idéz elő minden hithű ballib megmondóembernél.

Van ez a Sebők Miklós nevű újmarxista fazon és a könyve, címe Paradigmák fogságában - ajánlom a művet, s a szerző hiteles ember, lám ingyenes letöltésre is felajánlja művét, íme itt -, melyben leírja a folytonosságot a későkommunista reformkommunista elit és a rendszerváltozás utáni liberális elit között, s erős kritika alá veti a 2010 előtt egyetlen igazságnak minősülő álláspontot a gazdaságpolitikáról.

A szerző nem fideszes tehát, sőt azon baloldaliak közé tartozik, akik Orbánt mint "neoliberálist" vetik el. Más kérdés, hogy a könyvben megfogalmazottak 20-25 éve legfeljebb a Magyar Fórumban jelenhettek volna meg, s minden valamit magára adó ballib harcos tüntetést szervezett volna a "fasiszta" és "kódoltan antiszemita" Sebők ellen.

Erre jön Gulyás "Marci" Partizánja és képes beszélgetést szervezni a könyvről a szerző és Király Júlia, az egyik leválthatatlan mindig igazlátó főszakértő között.

Júlia kifejezetten idegesítő jelenség. Nekem személyesen is van lehetőségem ismerni őt. Még nem meséltem el sehol itt, a BircaHang Média hasábjain, de 1992-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ nevű intézmény hallgatója voltam pár hónapig. Ezen intézmény fő személyisége éppen Király Júlia volt akkoriban.

Úgy kerültem ezen intézménybe, hogy apám megpróbált belőlem bankárt faragni, kifizette hát a csillagászati tandíjat, s így az intézmény hallgatója lettem. Persze még az első félévben kiestem onnan, a harmadik hónapban már arra is képtelen voltam, hogy bemenjek az órákra. Kb. úgy éreztem magam mint néger polgárjogi aktivista a Ku-Klux-Klan gyűlésén, pedig akkoriban még magam is kb. ballib voltam.

Ez bizonyítja, hogy a politikai nézet nem minden, mindig van valami mélyebb is az emberben. Szóval Júlia és tanártársainak pökhendisége már akkor viszketési rohamot váltott ki bennem: baromira utáltam azt a "mi mindent tudunk" és "mindenki hülye aki mást mond" hangulatot, ami áradt ott. Tulajdonképpen csak egyetlen oktatóra emlékszem, akit nem utáltam: egy akkor 50-55 év körüli férfi volt az, aki üzleti pszichológia tárgyat adott elő, ez volt az egyetlen tantárgy, mely képes volt felkelteni az érdeklődésemet - sajnos nem emlékszem az illető nevére.

A beszélgetést nem írnám le, mert meg kell hallgatni, minden perce kincs. A lényeg: Király megállapítja, hogy Sebők nemcsak hülye, de olyan naív is, hogy a fasiszták szekértolója lett, Sebők meg szabadkozik, hogy nem fasiszta, hisz utálja Zorbánt. Persze mondanom se kell, Király képtelen érdemben bármit is cáfolni Sebők állításaiból, s ezt Sebők láthatóan élvezi.

Király a magyar szakértők legbelsőbb korének tagja. Olyan feketöves szakértő, akinek Antall fasiszta volt, de még a szerencsétlen Medgyessy is picit fasisztaszagú, mert -- követve a fasiszta Zorbán példáját - megemelte a minimálbér szintjét, nem konzultálva erről a szabad piac láthatatlan kezével. El lehet képzelni: így Sebők gyakorlatilag SS-tábornoknak tűnik.

Az meg a magyar politikai fogalmak totális zavarának jele, hogy adott két semmiben se egyetértő ember egyformán baloldalinak nevezi magát, miközben tulajdonképpen az egyetlen közös pont Orbán elutasítása.