A panamai csatorna kapcsán van az a tévhit, hogy az USA hozta létre az egész Panama nevű országot, csak a csatorna miatt. Az ellentétes nézet pedig - ez a panamai nacionalizmus álláspontja -, hogy eleve a panamaiak mindig saját országot akartak.

Az igazság kb. felúton van.

Amikor a spanyolok meghódították a régiót, majd stabilizálták uralmukat, alapvetően 4 egységet alakítottak ki - ezek neve jellemzően "alkirályság" -, a spanyol gyarmatosítás mindig az ország részeként kezelte az új területeket. Ez a 4 központ: Bogotá, Buenos Aires, Lima, Mexikó.

Panama pontosan 2 ilyen alkirályság határterülete lett.

Egyrészt földrajzilag Panama egyértelműen nem Dél-Amerika, hanem Közép-Amerika. Ez ma is így van. Annyira, hogy máig nincs se vasúti, se közúti kapcsolat Dél-Amerika és Közép-Amerika között, van ugyanis egy Darién-vidék nevű mocsaras dzsungel, kb. 100 km szélességben a Csendes-óceántól a Karib-tengerig, melyen egyszerűen túl drága lenne építkezni. Jelenleg úgy lehet átkelni, hogy az ember kompra száll. Működik komp mind a két oldalon, azaz a csendes-óceáni és a karib-tengeri részen is. A legnépszerűbb komp: a kolumbiai Cartagéna és a panamai Colón közt megy, 16 óra az utazás, az ár személyenként kb. 100 dollár.

Másrészt viszont kulturálisan Panama sokkal inkább Dél-Amerika. Fajilag itt ugyanaz van, mint Dél-Amerika Panamával határos részein: a lakosság alapvetően fehér-indián keverék, a nyelv pedig karibi spanyol, mint Kolumbia karibi részein, s nem közép-amerikai spanyol nyelvjárás.

Amikor Kolumbia független lett 1819-ben, része lett a mai Kolumbián kívül Ecuador, Panama és Venezuela is, sőt a mai Guyana nyugati része is.

1826-ban kilépett Venezuela, 1830-ban pedig Ecuador. Panama is próbálkozott ezzel, de sokáig az egységpártiak győztek. S tény, hogy a panamai közvéleményben akkor kerültek többségbe a szeparatisták, amikor a kolumbiai kormány elutasította, hogy az USA építse meg a csatornát.

S végül az USA katonai segítsége biztosította az 1903-ban kikiáltott panamai függetlenséget.

Cserébe az USA megkapta a csatornát és annak két partját 8-8 km szélességben, ez az USA külbirtokaként működött egészen 1979-ig.

Maga Panama meg sok tekintetben az USA uralma alatt állt, de ez az egész régióra igaz volt. Ma már nem egyedi ez, de korábban sajátossága volt Panamának, hogy nincs saját pénznem, az USA-dollárt használta mindig. Hivatalosan létezik egyébként panamai valuta, de csak érme alakban és 100 %-ban az USA-dollárhoz van kötve.

Szóval azt lehet mondani: volt egy erős szeparatista mozgalom, tömegtámogatással, de az nem lett volna sikeres az USA nélkül.