Az ógörög Zénón paradoxonjainak egy részét az is ismeri, aki a témával sose foglalkozott.

9 paradoxon maradt meg máig. 5 a mozgással foglalkozik, 4 pedig az egy és a sok kérdésével.

Az egy és a sok kérdésének 3 paradoxonja - a köles szem, a sűrűség érv, a méret érv - már a legkorábbi időkben meg lett oldva, a 4. - az oszthatóság - pedig valójában azonos a mozgás paradoxonokkal. Ezekkel tehát nem kell külön foglalkozni.

A mozgás paradoxonokból a nyílvessző paradoxon megoldható a sűrűség és méret érv megoldását alkalmazva, a stadion paradoxon pedig a viszonylagossággal. Ezért ezekkel se kell külön foglalkozni.

Ezeket nem is írom le, számtalan helyen megtalálhatók leírva.

A másik kettő - Akhilleusz és a teknősbéka, felezés - tulajdonképpen ugyanazon alapszik, mint a oszthatóság paradoxonja. Ezek azok, melyek hosszú ideig vitákat váltottak ki.

Az érv lényege: "mindennek ami mozgásban van először az adott szakasz felét kell megtennie", s mivel minden szakasz végtelenül sokszor felezhető, így minden mozgás végtelenül sok ideig tart, azaz minden mozgás képtelenség.

A leggyorsabb futóbajnok Akhilleusz nem képes legyőzni a teknősbékát a futóversenyen, ha bármilyen kis előnyt ad neki a futás kezdetén, hiszen ha pl. 1 méter előnyt ad neki, akkor először be kell futnia fél métert, de amire ezt eléri, a teknős már kicsit előrébb lesz, aztán megint be kell futnia Akhilleusznak a maradék kis táv felét, megint kicsit előrébb lesz a teknős, s így tovább a végtelenségig.

A klasszikus ellenérvek:

• egy dolog az elméleti felezhetőség és más a tényleges részekre oszlás,
• hiába osztható egy térszakasz végtelenül, az idő folyamatos, azaz nem sok kicsi pillanatból áll,
• a sok kis végtelen összege lehet véges.

Valójában az igazán jó ellenérvek XX. századiak, ezeknek az iránya kétféle:

• nem csak az idő, de a tér se áll apró szakaszokból, minden folyamatos - ez a relativitáselmélet tovább gondolása filozófiailag,
• az idő és a tér is apró szakaszokból áll, de van legkisebb idő és tér egység, azaz mozgás valójában ugrálás a kis egységek között - ez pedig a kvantumelmélet tovább gondolása filozófiailag.

Nekem személyesen az utóbbi tetszik igazán. Egyszerűen van egy legkisebb egység, mely alatt megszűnik a tér és idő. Az alap ugyanis az információ, melynek csak megjelenési módja lehet a tér és az idő.