A különféle keresztény alapon létrejött, de nem keresztény szekták legnagyobb rombolása az, ami volt híveikkel zajlik aztán.

S ebben különösen az ilyen típusú vallási felezeket okoznak nagy károkat. Mert a hagyományosabb keresztény, újprotestáns típusú, szektaszerű felekezetek esetében ez a hatás sokkal ritkább.

Miről van szó? Arról, hogy amint a lelkes hívő kiábrándul szektájából - s ez nagyon gyakori -, aztán nemcsak az adott szektát veti el, hanem az egész vallást mindenestül.

Nemzetközileg a két legkártékonyabb ilyen szekta a mormonok és a jehovisták.

Megfigyelhető: az ex-mormonok és ex-jehovisták zöme határozott ateista lesz.

Magyarországon - s eleve egész Kelet-Európában - csak a jehovisták számítanak, mert régiónkban a mormonok sose tudtak áttörést elérni: sose lettek népszerűek, hatalmas az ingadozás a taglétszámban, s ma is egy törpe felekezet, mint ahogy voltak 30 éve. Ezzel szemben a jehovisták pl. Magyarországon több tízezres tagsággal rendelkeznek, benne vannak a 10 legnagyobb felekezet között.

A napokban néztem egy ex-jehovista anyagát. Lényege: a Biblia tele van hibákkal, önellentmondásokkal:

Miközben összes felvetését meg tudja válaszolni tulajdonképpen bárki, a tanítást legalább közepes szinten ismerő keresztény hívő.

Alapvetően minden hibának tekintett érv visszavezethető a következő 5 okra:

• "egy szerző és több szerző": a kritikus úgy tekint a Biblia szövegére, mintha azt egyetlen szerző írta volna, miközben a valóságban a Bibliát több szerző írta, így pedig teljesen természetes, hogy ugyanarról másképp számolnak be,
• "egyetlen értelem": a kritikus szó szerinti értelmet követel meg, miközben az nincs meg feltétlenül,
• "szövegkörnyezet": nem tudomásul vétele annak, hogy a kifejezés tartalma függ annak környezetétől,
• "igazság": a kritikus szerint nem lehet eltérés, hiszen a szöveg magát igazságnak állítja be, pedig a Biblia "csak" ihletett szöveg, nem Isten által diktált szöveg, így természetes módon mindig jelen van a szerző emberi gondolatvilága is,
• "teljesség": a kritikus megköveteli, hogy ami igaz, az legyen teljes, pedig nem az, ez nem követelmény, az is igaz, ami csak az adott kérdést részben világítja meg.

Egyébként a kritikus videó nem a legrosszabb típusú, lehet belőle tanulni, azaz nem az a szint, mint a legprimitívebb ateista anyagoké, ahol pl. belekötnek irodalmi fordulatokba is, lásd "megállt a Nap az égbolton" (Józsué 10. fejezet). vagy amikor a "világ négy sarka" (Jelenések 7. fejezet) kifejezésre rá mondják, hogy "laposföld!".