Kelet-Ukrajnában jelenleg minden a kijevi puccsista kormánytól függ.

Az alaphelyzet  a nemzetközi nagypolitika. A nyugat, élén az USA-val egyre inkább veszélyeztetve látja hegemóniáját a világban, melyet a SZU összeomlása óta élvez.

A fő akadály Kína és Oroszország. Kisebb mértékben más államok is, pl. Brazília, az arab világ, Irán. A kisebb ellenfelek semlegesítése sikeres többnyire: lásd Irak, Egyiptom, Líbia nyugati megszállását.

Kína ellen az USA nem tud mit kezdeni.

Oroszország a legveszélyesebb ellenfel, mert bár gazdaságilag gyengébb Kínánál, katonailag a legerősebb ellenfél.

A nyílt konfrontáció nem éri meg a nyugatnak, így apró helyi konfliktusok szításával megy Oroszország bekerítése.

Ennek volt része az Oszétia elleni grúz agresszió is 6 éve amerikai sugalmazásra, s ennek része az idei ukrajnai puccs is.

Oroszország viszont már nem a gyengekezű, népszerűtlen, totál alkoholista, idős és beteg Jelcin kezében van, hanem Putyin kezében, aki mindennek az ellenkezője. S Putyin Oroszországa nem hagyja magát, hanem reagál a támadásra.

Az egész forgatókönyv a 2008-as oszétiai háború mintájára megy. A nyugatnak esze ágában sincs bombázni, sőt, semmilyen katonai akciót sem terveznek. Ugyanaz, mint amikor Grúzia agressziót követett el Oszétia ellen, mire az oroszok megvédték Oszétiát. A nyugat akkor is csak felbújtó és felfegyverző volt, de nem vett részt közvetlenül. 

A nyugat nem akar kockáztatni. Ha bejön az oroszellenes manipuláció, akkor örülnek. Ha meg nem, akkor visszavonulnak és cserben hagyják galíciai fasiszta haverjaikat. Mint Grúziában. Ma már Szaakasvili, az USA legnagyobb barátja, nem elnök, Washington cserben hagyta, miután elvesztette az oszétiai háborút.

Pillanatnyilag ez megy. Ez a csata folyik éppen. Ha a kijevi puccsisták nem tudják legyőzni az orosz kisebbséget, Washington és Brüsszel ejteni fogja őket. Viszont ők meg nem vethetnek be komoly fegyvereket sem, mert akkor Moszkva kénytelen lesz ellentámadni. Így a kijevi puccsista kormányzatnak igencsak nehéz a dolga. Valójában megegyezni szeretnének, legalábbis a puccsisták mérsékeltebb szárnya (Jacenyuk és társai) ezt szeretnék, viszont ebben saját radikálisaik is ellenfeleik.

Tehát Kelet-Ukrajnában jelenleg minden a kijevi puccsista kormánytól függ. Ha tovább szítják a háborús dobverést, nemcsak Kelet-, de Dél-Ukrajna is elszakad és visszatér Oroszországhoz.