Hiába volt Magyarország és Bulgária ugyanabban a politikai rendszerben 40 éven keresztük, a rendszer leomlása után mégis a legtöbb dolog különböző lett politikai szempontból.

Íme a legérdekesebb különbségek a két ország politikai élete között az utóbbi negyed évszázad során.

Magyarországon a kezdetek kezdetén is a fő elválasztóvonal a “liberálisok” és a “nemzetiek” (korabeli szóval: urbánusok és népiek) között húzódott, melyben az ex-kommunisták másodlagos szerepet játszottak, majd ők is csatlakoztak ehhez a kétosztatú játékhoz, a liberális oldalt erősítve. Magyarországon egyszerűen nem maradt nyoma se a kommunista eszmének, annak még reformverziójában sem, sőt a szocialista eszmék sem gyökereztek meg: ehelyett liberális contra nemzeti lett a fő ellentét, Tulajdonképpen ez máig a meghatározó, a sajátos csupán az, hogy a Fidesz, mely korábban a “liberális” tábor egyik alkotóeleme volt mára a “nemzeti” tábor vezető erejévé vált.

Ezzel szemben Bulgáriát egészen az ezredfordulóig meghatározta a “kommunista” contra “antikommunista” ellentét. A kommunista oldalon persze a hagyományos kommunista eszme marginális lett (de nem tűnt el!), a fő eszme a reformkommunista és a szocialista lett, s kisebb jelentőséggel ugyan, de a nacionalista eszme is a  kommunista oldalon bukkant meg. Az antikommunista oldalon pedig együtt léteztek egymással egyébként teljesen összeférhetetlen eszmék: agrárbalosok, zöldek, liberálisok, konzervatívok, s az 1944 előtti rendszer fanatikus hívei.

Magyarországon a “jobboldal” a nemzeti szinonímája lett, a “baloldal” pedig a liberálisé. A magyar “baloldali” ezért ellenzi az államosítást, mindent privatizálni akar, nem szereti a szakszervezeteket, ellenzi a minimálbér emelését, s legfőbb szempontja a tőke érdekeinek maximális védelme.

Bulgáriában e tekintetben a “jobboldal” és a “baloldal” jobban hasonlít e szavak eredeti jelentéséhez. Bulgáriában is megjelentek ugyan a liberálisok a baloldalon, de fő terük ma is a jobboldalon van. Ennek folyománya az, hogy míg Magyarországon a különféle Soros- és hasonló alapítványok, “civilsegítők” szinte kizárólag a baloldalt támogatják, addigugyanezek a szervezetek Bulgáriában a jobboldalt pénzelik.

Mint mondtam, Bulgáriát egészen az ezredfordulóig meghatározta a “kommunista” contra “antikommunista” ellentét, azonban az ezredfordulón csupán az a változás állt be, hogy megjelent egy harmadik erő – a volt bolgár cár pártja -, mely megszűntette az eredeti ellentétet. Alig 8 év alatt azonban a cári párt marginalizálódott, s kinőtt belőle a jelenleg is kormányzó GERB párt. S szépen visszállt a korábbi ellentét: egyik oldalon a baloldal, a másikon immár a GERB vezette jobboldal. A különbség: a GERB a korábbi jobboldalhoz képest kevésbé dogmatikus, kevésbé liberális.

Geopolitikai értelemben így mára Magyarországon és Bulgária a két oldalra pont az ellenkező jellemző:

• magyar baloldal és bolgár jobboldal: erősen támogatja a nyugati értékeket, a nyugati rendet, azzal szemben legfeljebb enyhe kritikát fogalmaz meg.
• magyar jobboldal és bolgár baloldal: erősen vagy mérsékelten kritikus a nyugati értékekkel, a nyugati renddel szemben, azt nem vagy csak fenntartásokkal támogatja.

Ennek folyománya az is, hogy míg Magyarországon a nacionalizmus egyértelműen “jobboldali”, addig Bulgáriában “baloldali”.

A jelenlegi bolgár parlamentben 8 párt van. Ez helyi rekord egyébként. A bolgár választási rendszer szinte teljesen arányos, minden párt bejut, aki országos szinte legalább 4 %-nyi szavazatot szerez, s a mandátummegosztás a küszöböt megugrott pártok között teljesen arányos.

A bolgár parlamenti pártok:

• GERB – 35,0 % – a jelenlegi fő jobboldali párt, a volt cári pártból 2006-ban elszakadt szófiai főpolgármester által létrehozott párt,
• Bolgár Szocialista Párt – 16,3 % – a fő baloldali párt, a volt kommunista állampárt utódja, szocialista jellegű, de vannak szoclib és kommunista vonásai is, hivatalosan a magyar MSZP testvérpártja, de annál jelentősen balrább áll és eurószkeptikusabb is,
• Mozgalom A Jogokért És A Szabadságokért – 15,9 % – hivatalosan liberális párt, a valóságban ideológiamentes és a bulgáriai törökök és muszlimok etnikai pártja, az előző, szocialista vezetésű kormánykoalíció tagja volt, ez a legutáltabb párt Bulgáriában,
• Reformátor Tömb – 9,6 % – a volt hagyományos jobboldal utódja, jelenleg részt vesz a GERB vezette kormánykoalícióban,
• Hazafias Front – 7,9 % – a Támadás Pártból kiszakadt radikális nacionalista párt, a Támadás Pártnál mérsékeltebb, jelenleg részt vesz a GERB vezette kormánykoalícióban,
• Bolgár Demokratikus Központ – 6,3 % – egy újságíró által tavaly létrehozott párt, hivatalosan konzervatív, a valóságban jelentéktelen, mára teljesen marginális lett,
• Támadás Párt – 4,6 % – radikális nacionalista párt, erősen oroszpárti és nyugatellenes, az előző, szocialista vezetésű kormánykoalíció tagja volt
• Bolgár Újjászületési Alternatíva – 4,6 % – a Bolgár Szocialista Pártból kiszakadt párt, az anyapártnál gazdaságpolitikailag jobbra áll, viszont ezzel együtt EU-kritikusabb és oroszpártibb nála, jelenleg részt vesz a GERB vezette kormánykoalícióban,

A magyar viszonyokat nem vázolnám, ezt úgyis minden olvasó tudja.