Oroszország alkotmánya 27 nyelvet nevez meg hivatalosként az országban.

Szövetségi szinten az egyetlen hivatalos nyelv orosz, de mindegyik autonóm területen (orosz szóhasznlatban “köztársaságban”) az orosz mellett hivatalos lehet más nyelv is. Az orosz alkotmány 26 nyelvet is nyelvet sorol fel, a regionális szinten hivatalos nyelvek megállapítása az egyes “köztársaságok” jigköre.

Oroszország közigazgatása bonyolult. Az ország 80 területre oszlik, ezek közül 22 autonóm, azaz saját alkotmánya és kormánya van (ezek a “köztársasaságok”), saját államnyelvet használhat az orosz mellett, s magas fokú önállósággal rendelkezik a szövetségi kormányhoz képest. Emelett van még 5 autonóm kerület, ezek azonban alá vannak rendelve valamelyik területnek a 80 közül, s önállóságuk kisebb fokú. Az aurtónóm kerületek egyetlen hivatalos nyelve az orosz. Egyébként mind a 85 közigazgatási egység közvetlen képviselettel rendelkezik az oroszországi parlament felsőházában.

A főbb tényezők, melyektől függ, hogy egy hivatalosnak nyilvánított nyelvnek mekkora a gyakorlati használata:

• mennyi az aránya az illető népességnek az összlakossághoz képest az adott “köztársaságban”,
• mekkora a kétnyelvűség aránya
• mekkora az igény a nyelv használói által a nyelv használatára, azaz csak amolyan népszokásként tekintenek rá vagy igénylik a nyelv használatát az élet minden területén.

Míg a szovjet korban a kisebbségi nyelvek iránti hivatalos hozzáállás változó volt (1917-től a 30-as évek végéig az állam kifejezetten támogatta a nem-orosz nyelvek használatát, aztán a 40-es évektől Gorbacsov idejéig meg az állam inkább az oroszítást támogatta). ma a hivatalos politika egyértelműen ezen nyelvek támogatása.

A 22 “köztársaság” közül 1 van, melyben csak az orosz a hivatalos nyelv, ez Karélia. Ennek oka, hogy Karélia lakosságának a 82 %-a orosz, s a karélok alig 7 %-ot tesznek ki. Emellett maguk a karélok hajlamosak a karélt finn nyelvjárásnak tekinteni, a nyelvnek nincs máig irodalmi sztendertje. A karél nyelv eleve nincs is hétköznapi használatban, a karél gyerekek megtanulják ugyan a nyelvet, de ezt az orosszal párhuzamosan teszik, s a karélt legfeljebb idősebb rokonokkal való kommunikációban használják a továbbiakban.

A karéliak fő vallása az ortodox kereszténység.

A többi 21 “köztársaság” mind élt jogával, hogy valamely helyi nyelvet hivatalosnak nyilvánítson.

*

Komiföldön, Mariföldön, Mordoviában és Udmurtiában a törzslakosság csak a teljes lakosság 25-45 %-át alkotja. Így a helyi nyelv (ez összesen 6 nyelv, mivel a marinak és a mordvinnak 2-2 változata is van, mindegyik hivatalos) hivatalos státusza erősen jelképes, hiszen a lakosság nagyobb része eleve nem is beszéli azt.

kétnyelvű felirat egy kormányhivatalon Komiban

A törzslakosság pedig szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, így a helyi nyelv gyakorlatilag nem is használatos a családon kívül.

A hivatalos nyelvi státusz tehát abszolút jelképes, minden oroszul történik valójában, talán ezt az ír nyelv helyzetével lehetne párhuzamba hozni Írországban: azaz az ír hivatalos nyelv, vannak rajta feliratok, oktatják is az iskolákban, de valójában minden érdemi tevékenység angolul zajlik. A különbség csak az: míg az írek zöme nem tud semmit írül, a komik/mordvinok/marik/udmurtok zöme még beszéli a nyelvet és használja is esetenként családi nyelvként az orosszal párhuzamosan.

A mari és a mordvin az uráli nyelvcsalád volgai ágához tartoznak, míg  a komi és azudmurt az uráli nyelvcsalád permi ágához.

a 2012-es eurovíziós fesztivál oroszországi résztvevői udmurt nyelvű számot adnak elő 

A komik, marik, mordvák és udmurtok fő vallása az ortodox kereszténység. Egy rész pogány sámánista, ezek aránya a mariknál a legmagasabb, a harmaduk sámánista.

*

Adigében, az Altáj Köztársaságban, Baskíriában, s Bujátföldön szintén kisebbségben van a törzslakosság: csak az összlakosság harmadát alkotják.

Az adige az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartozik, a cserkesz közeli rokona. A burját nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati-mongol ágához tartozik, Az altáji nyelv az altáji nyelvcsalád nyugati-türk ágához tartozik. Az baskír nyelv pedig az altáji nyelvcsalád nyugati-uráli ágához tartozik.

Az altáji és a burját nyelv használata hasonló ahhoz, amit leírtam a komi nyelvnél: a gyerekek is megtanulják, de nem használatos családon kívül, minden más használatra az oroszt alkalmazzák. A baskír esete ennél jobb: itt a nyelvet annak beszélői egymás között előnyben részesítik az orosszal szemben, Az adige esete a legjobb: itt a nyelv széles körben használatos, azaz a nyelvet beszélők kifejezetten pozitívan viszonyulnak a nyelvhez.

Az altájiak többsége sámánista vallású, budhista és ortodox keresztény kisebbséggel. A burjátok fő vallása a budhizmus. Az adigék és a baskírek fő vallása pedig a szunni iszlám.

*

Jakutiában, Kalmükiában, s Tatársztánban az összlakosság kb. fele tartozik a törzslakossághoz.

A kalmük helyzet a legrosszabb, az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben. A jakut nyelv esete a baskírhoz hasonló: széles körben használják. A tatár helyzete a legjobb: a felsőoktatásban és hivatalos célokra is használatos az orosszal párhuzamosan.

Vlagyimir Putyin tatárul próbál beszédet mondani Tatársztánban

Az jakut az altáji nyelvcsalád északi-türk ágához tartozik, A kalmük nyelv az altáji nyelvcsalád kelet-mongol ágához tartozik. A tatár nyelv pedig az altáji nyelvcsalád nyugati-uráli ágához tartozik.

A jakutok zöme ortodox keresztény, jelentős sámánista kisebbséggek. A tatárok többszége szunni muszlim. A kalmükök többsége pedig budista, magukat Európa egyetlen budhista népének hívják.

*

A Krímben az orosz mellett hivatalos a krími tatár nyelv (mely nem keverendő a szimlán tatárnak nevezett, fentebb említett volgai tatárral) és az ukrán is. Az ukrán hivatalos státusza merőben jelképes gesztus: Krím lakosságának alig 15 %-a ukrán, s ők is orosz anyanyelvű ukránok.

A krími tatárok zöme szunni muszlim. A krími tatár nyelv helyzete nem jó: az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben.

Hakasziában a hakaszok aránya alig 12 %. A hakasz nyelv helyzete hasonló a krími tatáréhoz: az anyanyelvi beszélők nagy része nem adja át a nyelvet gyerekeinek, az oroszt részesíti előnyben., A hakaszok zöme ortodox keresztény.

*

Csuvasföld, Észak-Oszétia, Tuva. A törzslakosság az összlakosság kb. kétharmadát teszi ki.

csuvas dal

A csuvas nyelv az altáji nyelvek bolgár-türk ágához tartozik. Ez volt a mai Bulgáriát megalapító ősbolgárok eredeti nyelv, de míg Bulgáriában az ősbolgárok átvették a szláv nyelvet, addig a Volga mellé vándorolt honfitársaik megmaradtak az eredeti nyelv mellett. A csuvasok zöme ortodox keresztény. Az csuvas lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, a csuvas kizárólag családon belül használatos.

Az oszét az indoeurópai nyelvcsalád iráni ágához tartozik. A lakosság nagyobb része ortodox keresztény, egy kisebb része továbbra is az oszét pogány sámánizmus híve. Az oszétok egy része a középkorban Magyarországra vándorolt, ők a jászok. Az oszét lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, az oszét kizárólag családon belül használatos, hivatalos használata erősen jelképes. Viszont a nyelv létezése nincs veszélyben, a gyerekek is megtanulják.

A tuvai az altáji nyelvek észak-türk ágához tartozik. A tuvaiak zöme budhista, kisebb részük sámánista. A tuvai helyzete a legjobb: igen széles körben használatos, az orosszal párhuzamosan.

Tuva a két világháború között független állam volt.

*

S most olyan köztársaságok, melyek egyszerre több nép autonóm területének számítanak.

Kabardino-Balkária – a kabardinok aránya 57 %, a balkárok aránya 13 %. Mind a 2 nép fő vallása a szunni iszlám.

Karacsaj-Cserkeszföld négy etnikum autonóm köztársasága – a karacsajok aránya 41 %, a cserkeszeké 12 %, az abazoké 8 %, a nogajoké 3 %. Mind a négy nyelv hivatalos. Mind a 4 nép fő vallása a szunni iszlám.

A karacsaj-balkár nyelv egyezik a kun nyelvvel. A karacsaj-balkár és a nogaj nyelv az altáji nyelvek nyugati-türk ágához tartozik  A karacsaj, balkár és nohaj lakosság szinte teljes egészében kétnyelvű, oroszul is tud anyanyelvi szinten, “saját” nyelvük kizárólag családon belül használatos, hivatalos használata erősen jelképes.

Az abaza, a kabardin és a cserkesz nyelv az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartoznak. A kabardin és a cserkesz nyelv az adige nyelv közeli rokonai. E nyelvek helyzete jobb: családon kívül is használják őket, a nyelvet beszélők kifejezetten pozitívan viszonyulnak a nyelvhez.

Dagesztán a másik soknemzetiségű autonómia. Itt összesen 12 helyi nyelv hivatalos. Ennek következménye: a leginkább használt nyelv az orosz, második helyen pedig az avar. A 12 törzsnép a lakosság 95 %-t teszi ki összesen, a legnagyobb nép az avar, mely a lakosság 30 %-át alkotja. Mind a 12 nép fő vallása a szunni iszlám-

Hivatalos nyelvek: aghul, avar, azeri, cahur, csecsen, dargin, kumik, lak, lezgiai,nogáj, rutul, tabaszarán. Ezek egy részéről fentebb már szó volt, ezeket nem ismétlem.

Az aghul, a cahur,  dargin, a lak, a lezgiai, a rutul, s a tabaszarán nyelv az észak-kaukázusi nyelvcsalád nyugati ágához tartoznak. Családi körben használatosak.

A kumik az altáji nyelvcsalád nyugati-türk ágához tartozik. Családi körben használatos nyelv.

Az avar az észak-kaukázusi nyelvcsalád keleti ágához tartozik. Az avarról érdemes megemlíteni, hogy ez ugyanaz az avar, mely a magyar honfoglalás előtti Kárpát-medence történetéből ismert. Az avar széles körben használt nyelv, a nem-avarok egy része is beszél avarul Dagesztánban.

*

A végén pedig két szinte teljesen homogén autonóm köztársaság: Csecsenföld és Ingusétia. Itt a csecsenek és az ingusok részaránya 95 % körüli, ez a legmagabb arány ebben a két köztársaságban Oroszországban.

Kadirov csecsen elnök újévi köszöntője

A csecsen és az ingus az észak-kaukázusi nyelvcsalád keleti ágához tartoznak. Az ingus nyelv használata elsősorban családon belüli, míg a csecsen széles körben használt nyelv.

A csecsenek és az ingusok szinte kizárólag szunni muszlimok.

*

Egy nyelv státuszának fő kulcsa: az azt beszélő lakosság akarja-e használni.