Két elképzelés vitázik egymással: a nacionalista és a háttérhatalmista.

Az egyik szerint az EU legyen a tagállamok nemzetközi szervezete, mely átvesz ugyan egyes funkciókat a tagoktól, de ez nem érinti azt, hogy a tagállamok szuverenitása megmarad.

A másik szerint az EU legyen szuperállam, melynek fő szerepe a tagállamok népének elnyomása, egyes dogmának kikiáltott elvek, valójában népellenes érdekek alapján.

Láthattuk idén Görögországban ezt élőben: az EU fő szerepe az volt, hogy a görög nép és az általa demokratikusan megválasztott kormányzat ne dönthessen szabadon arról, hogy mi módon képzeli el társadalma jövőjét.

Természetesen mindkét út zsákutca.

A nacionalista szuverén államok rendszere tarthatatlan. A globalizált világban ez egyedül a háttérhatalmat segíti valójában, mely így könnyebben képes megosztani ellenfeleit.

Azt pedig, azt hiszem, különösebben magyarázni kell miért nem jó az, ha senki által meg nem választott és senki előtt nem felelős szervek kényszerítenek rá az EU népeire olyan elveket, melyek azok nem akarnak.

A megoldás a harmadik út: a népi EU, azaz ahol az EU polgárai szabadon választják meg az EU vezetését és az az által követendő politikát.

Ismétlem tehát: a nacionalista elmélet legfeljebb taktikai, ideiglenes lépésként fogadható el a háttérhatalmista, népellenes brüsszeli oligarchikus rend ellen, de semmiképpen sem végső célként.