Régi ballib mítosz az utóbbi 5 évben, hogy a Fidesz mellett a lakosság kis része állt ki valójában, azaz a lakosság nagyobb része ellenzéki.

Lássuk most az adatokat!

Megállapítható:

• Eddig sosem volt 1990 óta olyan magyar kormány, mely a választópolgárok többségének szavazatával kormányzott volna. A legkisebb támogatottsága az 1998-as Orbán kormánynak volt: 25,07 %, a legnagyobb pedig az 1994-es Horn-kormánynak: 36,07 %. Azaz látható még rekorder Horn-kormány is nagyon messze volt a többségtől. (A jelenlegi kormány esetében ez az arány egyébként 26,78 %.)

Hozzáteszem. én természetesen abszurdnak tartom azt az elképzelést, hogy a nem-szavazókat az ellenzékhez kellene sorolni, a fenti számítást csakis azzal a céllal csináljam, hogy bizonyítsam: abszurdum a fenti logika, mert ez alapján az összes magyar kormány illegitím az utóbbi 25 évben.

Lássuk az aránytalanság tézisét is, azaz a magyar választási rendszer torzító hatását. Torzító hatás alatt az értendő, hogy a mandátumok elosztása az egyes pártok között mennyire tér el az erre a pártokra adott tényleges szavazatok arányától. Azaz a kapott mandátumok mennnyivel különböznek ahhoz képest, ha teljesen arányos lenne a választási rendszer (tehát: csak országos lista, csak listás szavazatok, s nulla % parlamenti küszöb).

• A legkisebb aránytalanság a 2002-es választásokon volt, ekkor a nyertes koalíció alig 9,02 %-os aránytalansági többletet tudott elkönyvelni, míg a legnagyobb az aránytalanság a tavalyi választásokon volt: 52,86 %-os többlet. A második legaránytalanabb eredmény pedig az 1994-es győztesek eredménye: akkor az aránytalanság 37,61 % volt.

Érdekességképpen azt is kiszámoltam mennyi az aránytalanság, ha a nem-szavazókat kormányellenes szavazóknak tekintenénk. Ez esetben még a legarányosabb 2002-es eredmény esetében is 54,58 %-os az aránytalanság.

Hozzáteszem: önmagában a választási aránytalanság nem rossz. A magyar rendszert is direkt aránytalanra tervezték 1989-ben. A világban léteznek a magyarnál SOKKAL aránytalanabb választási rendszerek is, pl. az amerikai, a kanadai, a brit, a francia, stb. Sőt egyes országokban (pl. Olaszország és Görögország) direkt van a listás eredményeket az aránytalanság felé kompenzáló tényező a választási rendszerben (pl. Görögországban a nyertesnek jár plusz 50 mandátum bónuszként).

Minden olyan választási eredmény aránytalan, melyben vannak egyéni választókerületek és ezek nincsenek listán kompenzálva. Így tehát a legaránytalanabbak a kizárólagosan egyéni választókerületes választási rendszerek.

S végül egy fantázia: a 2014-es magyar választási eredmények, ha a magyar választási rendszer a brit (az egyik legaránytalanabb választási rendszer Európában) és a holland választási rendszer (az egyik legarányosabb választási rendszer Európában) alapján lettek voltak lebonyolítva:

Látható:

• Ha a brit választási rendszer lenne Magyarországon, a Jobbik és az LMP nem lenne bent a parlamentben, viszont a Fidesznek 91 %-a lenne.
• Ha a holland választási rendszer lenne Magyarországon, a jelenlegieken kívül a Munkáspárt is parlamenti párt lenne. Emellett a Fidesznek éppen nem lenne meg a többsége: azaz csak 99 mandátuma lenne az egyszerű többséghez szükséges 100 helyett.
• Érdekes, de – a közhiedelemmel ellentétben – nem a ballibek az igazi vesztesek amiatt, hogy Magyarországon nem arányos a választási rendszer. Teljesen arányos választási rendszer esetében ugyanis a ballibeknek a jelenlegi 38 helyett 43 mandátumuk lenne, ami minimális többlet, míg a Jobbiknak 23 helyett 44, az LMP-nek pedig a jelenlegi 5 helyett 12 mandátuma lenne! Azaz – kicsivel ugyan, de – a Jobbik lenne a második párt.