Felzárkóztatható-e Kelet-Európa? Nem a jelenlegi liberális modellel, melynek lényege az, hogy a kelet-európai országok pénzét folyamatosan szivattyúzza ki a nyugat. Amíg nem sikerül egy erős fejszevágással ezt levágni, a probléma mindig meglesz. Addig csak apró lyuktöméseket lehet végezni, de a probléma alapjában így nem oldható meg.

Ez kb. olyan, mint mikor egy házon az eresz eltörik, csurog mindenhonnan a víz, s az emberek azon vitáznának hová vezessék a felesleges vizet, ahelyett, hogy az ereszt kicserélnék vagy megjavítanák, hogy ne legyen vízcsurgás.

Amíg az ország által megtermelt haszon java külföldre szökik, nincs megoldás. Ez olyan, mintha úgy akarnánk jóllakni, hogy nézünk a szomszédot ahogy eszik az ebédlőnkben. Még SOSEM volt olyan eset az emberiség történelmében, hogy egy ország így, ezzel a módszerrel lett volna gazdag. Ha így valóban ez lenne a megoldás, ma Kongó lenne a világ leggazdagabb országa.

Hihető-e pl. komolyan az Audi németországi és magyarországi gyárában a munkás fizetése azért havi nettó 2500 ill. 700 euró, mert a németországi munkás 3,5-szer többet csinál? Pontosan ugyanazt csinálja a két munkás, ugyanúgy – a valóságban.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy pl. az Audi vagy más konkrét cég lenne a hibás. Egy cég természetesen azért fektet be, hogy kivigye aztán a hasznot. Miért ne vinné? Hiszen ezért fektetett be. Azaz  a probléma nem egyszerűsíthető le, ez rendszerhiba, nem az Audi “gonoszsága”. Eleve miért lenne gonoszság nyereségre szert tenni? Természetesen nem az.

A probléma alapvetően politikai, s nem vihető le X vagy Y cég szintjére.

Kínában ott van a világ minden cége, s viszik ki a hasznot hihetetlen nagyságban. Mégis miért nem gond ez? Mert a kínai gazdaságnak nem uralja a külföldi tőke a 80 %-át, mint ahogy ez Magyarországon van, azaz az ország gazdasága alapvetőnek magának az országnak termel. S persze emiatt az idegen tőkének hatalma sincs Kína felett, sőt a dolog fordított.

Itt a kérdés a mérték. Az idegen befektetés pont olyan, mint a bor:

• ha nincs, az nem jó,
• ha mértékkel van, hasznos,
• ha meg egyfolytában fogyasztjuk, az egészségkárosító.
Magyarország problémája strukturális. A rendszerváltozással az ország beállt egy káros modellre, mely a nyugatot gazdagítja. Aki idősebb, emlékszik, a 80-as évek végén az egész ország azt harsogta: mindegy kié a tulajdon, ez nem számít. Nos, azóta kiderült: ez fatális tévedés. S pl. nyugaton igenis bajnak élik meg, ha a tulajdon idegen.

Kelet-Európa belement egy káros, félgyarmati modellbe, s most nagyon nehéz ebből kilábalni. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik, s ezért ez a sok alpári támadás pl. Orbán, ill. most már inkább a lengyel kormány ellen. A nyugat retteg, hogy elveszti jól tejelő félgyarmatait, retteg, hogy a népek sorra szavazzák le a nyugati érdekeket képviselő helyi komprádor burzsoáziát, s helyette népi vezetők kerültek hatalomra mind a 4 államban. Retteg a nyugat, hogy helyi embereiket a nép kiröhögi: lásd a múlt hétvéget, amikor a Megbokrosodott alig 1400 embert tudott összetrombitálni, a nyugat kiszolgálását követelő tüntetésre.

Mi is a probléma gyökere? Az, hogy a magyar gazdaság idegen kezekben senyved. S az idegeneknek pedig nem érdekük a gazdaság távlati fejlesztése, az ő érdekeik csupán a haszon megtermelését és kivételét lehetővé tevő keret működtetése.

Olyan ez, mint egy lakás. Ha bérled, nem fogsz alapvető javítást végrehajtani, mert minek költenél erre.

Lassú építkezés kell ehhez. Egy 30-éves negatív folyamatot nem lehet azonnal megfordítani. Pont ez történik manapság. A 4 országból álló keleti tömb most éppen ezen dolgozik.

Az állam pénze a gazdaságból van. Ha az kiviszi a haszon zömét, az állam adóbevétele is drasztikusan csökken. Azaz nincs pénz fejleszteni.

S hiába adóznak a befektetők, akkor is KIMEGY a haszon, nem az országban teremt jólétet, hanem máshol.

Nem lehet jólakni abból, hogy az ember nézi, hogyan ebédel a szomszédja.

Egyetlen gazdaság sem lehet idegen kezekben, ez a kulcs. Aláhúzom: az idegent nem faji/nemzetiségi értelemben kell érteni, mert nem ez számít. Lehet a tulaj kongói is, ha nem viszi ki a hasznot. Ugyanígy: a hasznot kivívő magyar meg káros.

A jelenlegi kormány az első a rendszerváltozás óta, mely meglátta a megoldást, s lépni próbál. S vele együtt halad Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Brüsszel retteg. Ezek az országok megértették: nem szabad bent maradni a nyugati szakadékban, s h az EU nem változtatható meg, segíteni kell szétroppantását.