Nem szabad ezt az egészet komolyan venni.

Ezek az "asszertív", "csapatjátékos", "perfekcionista", stb. liberális szavak ugyanúgy nem jelentenek semmit, mint a Kádár alatti önéletrajzokban a "behatóan érdeklődik társadalmi kérdések iránt", "munkás származású család", stb. marhaságok.

A diktatúra kitalál magának szabályokat, s ezeket legalábbis formailag be kell tartani, de a valóságban még a vezérek se veszik mindezt komolyan.

Szóval a liberális diktatúra (hivatalos nevén "liberális demokrácia") abszurditásán kívül mindez semmit se jelent.

A valóságban ha kell a profithoz egy új bérmunkás, felveszik, s kész. Ha meg nem kell, csak ismeretséggel esélyes bárki is.