1992-ben kezdődött el a jugoszláv háború második, legvéresebb szakasza, Szerbia és Horvátország, valamint Bosznia-Hercegovina 3 nemzete között.
Egy időben egyenesen veszélyes volt Szerbián keresztül utazni, még az autópályán is katonaság volt.
A fő magyar esemény a médiaháború erősödése volt. Antall miniszterelnök elszánta magát, hogy valamit tegyen azzal a helyzettel, hogy szinte minden magyar média SZDSZ-es irányítás alatt áll, s a kormány képtelen megszólalni, így megpróbálta leváltani az akkor mág hatalmas nézettségű/hallgatottságú Magyar Televízió és a Magyar Rádió ellenzéki kötődésű elnökeit, de ennek aláírását a szintén ellenzéki kötődésű Göncz Árpád köztársasági elnök megatagadta. Eleinte még kormánypárti alelnökök kinevezését is megtagadta Göncz. Az Alkotmánybíróság nem döntött érdemben az ügyben, de annyit kimondott: Gönvz nem tagadhatja meg az aláírást. Mégis, patthelyzet alakult ki, az első jele volt ez annak a később általánosan elterjedt mítosznak, hogy a liberálisok a független szakértők, minden más meg pártkatona, valamint, hogy egy "igazi" média csakis ellenzéki lehet.
A Fidesz - mely akkor még ballib párt volt - igekezett a helyzetet kihasználni, valamiféle harmadik erőnek beállítva magát, mely távolságot tart mind az MDF-től, mind az SZDSZ-től. Végülis ez a terv kudarcba fulladt, de mindenképpen ez az év, amikor a Fidesz felmondta "SZDSZ ifjúsági szervezete" státuszát.
Antall kormányának közben egre csökkent a népszerűsége. Elsősorban a népi támogatás csökkent le, mert az életszínvonal nemhogy nem lett osztrák, de még zuhant is a korábbihoz képest. A liberálisok kb. fasisztának kiáltották ki Antallt - a kor egyik jellemző liberális álhíre az volt, hgy Antall diktatúrát készül kikiáltani, s 1994-ben már nem is lesznek választások -, közben pedig az MDF radikális szárnya (a későbbi MIÉP) pedig határozatlannak, megalkuvónak, a lberálisokkal kollaborálónak minősítette.
A Kisgazdapárt hivatalosn kilépett a kormánykoalícióból, de a kisgazda képviselők többsége szakított pártjával, s bent maradt a parlamentben függetlenként, a kormányt támogatva. E nélkül megbukott volna a kormány még ebben az évben.
Torgyán József megtartotta "féregirtós" beszédét, erről a lapok hetekig cikkeztek, mintha legalábbis Hitler hirdette volna a végső megoldást. Egyébként személyes elem: Torgyán a szüleim szomszédja volt akkoriban, a XII. kerület hegyvidéki részén (Tállya utca).
Ez volt a Demokratikus Charta csúcséve, képesek voltak több tízezres tüntetéseket szervezni. A Charta volt az a szerv, mely többek között megalkotta a "ballib" szót, azt állítva, hogy az MSZP volt reformkommunistái és az SZDSZ nyugatpárti antikommunistái között valójában sokkal több a közös, mint az eltérő elem, így együtt kell küzdeniük a fasiszták, klerikalisták, antiszemiták, más gonosz retrográd erők ellen.
Én nagyjából 1993-1994-ig ballib nézeteket vallottam, bár első kételyeim még 1990 őszén jelentek meg a taxisblokád miatt. A médiaharc, s különösen a Demokratikus Charta demagógiája volt a következő pont, mely eltaszított a ballibektől megint kicsit távolabbra. De hozzáteszem, az MDF nem vonzott cseppet sem, teljesen idegen volt számomra az ájtatós, népies, tépelődős stílusuk. Szóval amolyan "kiábrándult ballib" voltam, aki még nem állt át ugyan az ellenoldalra, de már a "saját" oldalban se hitt. Jól emlékszem, amikor 1992 szeptemberében hívtak ballib ismerősök, menjek én is a Charta tüntetésre a "szürke eső ellen", már határozottan azt mondtam: nem támogatok hülyeségeket. Amikor furcsán néztek rám emiatt, azt válaszoltam "elhatároztam, inkább fasiszta leszek", persze viccnek szánva.
A Fidesz számomra nem volt opció, bár hivatalosan még tagja voltam 1993-ig, mert az ő irányvonalulat kb. SZDSZ-esnek tartottam, csak mérsékeltebb kiadásban.
A ballib médiák az év végén hetekig azzal foglalkoztak, hogy bőrfejűek kifütyülték Gölcz Árpádot október 23-i beszéde alatt. Erről kb. úgy beszéltek, mintha legalábbis a jövő héten vonatok indulnának Auschwitzbe. Akkor se értettem, mi akkora baj van egy kifütyüléssel, bár a bőrfejűeket én se kedveltem. Viszont Göncz Árpádot se szerettem, akkor csúcsra járó kötelező személyi kultuszát képtelen voltam elfogadni.
A vicces sztori a kifütyüléssel kapcsolatban: Molnár Zsolt jelenlegi MSZP-s parlamenti képviselő volt az egyik szervezője a Göncz-kifütyülésnek, ugyanis akkoriban Molnár még aktív bőrfejű volt.
Személyes sorsunk: 4 és fél év Bulgária után mentünk Magyarországra, s nem találtuk meg helyünket. Plusz elkövettem azt a hibát, hogy munkakeresés helyett hallgattam apámra, s elmentem tanulni. Erről már írtam külön cikket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
élesi 2021.07.04. 06:52:47
_Neville 2021.07.04. 11:28:16
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.04. 11:29:21
Igen.
Fikalnyik Eugén 2021.07.04. 15:39:22
https://www.google.com/maps/@47.5180234,19.1144954,3a,75y,311.08h,92.48t/data=!3m6!1e1!3m4!1sZoRtrn_VNsmZRzsLDr3K0A!2e0!7i16384!8i8192?hl=hu
Fikalnyik Eugén 2021.07.04. 15:40:59
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.04. 16:25:35
Így igaz.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.07.04. 17:54:58
Hankiss álszent, ostoba nyilatkozata 1990 augusztusában a magyar múlt megismerését ennyivel késleltette, nem is beszélve arról, hogy bő öt hónappal vagyunk Marosvásrhely után, Sütő András szeme kiverése után, Funar alig másfél év múlva lesz polgármester az Antonescu utcájával együtt.
Most képzeljük el, hogy Romániában mondjuk valaki olyat csinálna, hogy a magyarokra való tekintettel nem ad le egy 1918 decemberéről szóló műsort azzal mi lenne.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.04. 19:56:05
Ez a "nem szolgálja a megbékélést" szöveg nagyon gyakori volt. A kései Internettó fórumán erre hivatkozva törölték a legtöbb topikot, az utolsó időkben, amikor Andrassew lett a főcenzor.
Billy Hill 2021.07.04. 20:36:30
(A másik kedvenc szövegem a Jugoszlávia útikönyvből, hogy "régen Dubrovnikban sok volt a kis házikó meg a sikátor, de ezek egyre inkább átadják helyüket a nagy, fényes tömbházaknak". Mintha bárki is azért utazna el megnézni egy várost, hogy 10+ emeletes panelépületeket nézegessen!)
Gery87 2021.07.04. 21:38:41
Ha Jugoszláviára nem borul rá a nagy-szerb meg a horvát szeparatista nacionalizmus akkor ma is egyben lehetne.
Legrosszabb esetbe Szlovénia és Macedónia nélkül, a többi szerbhorvát nyelvű területen még nyelvi problémák sem lennének....
Saját maguknak csinálták a feszkót azzal hogy elkezdték azt nézni miben mások és hogy lehetne kompromisszumok nélkül leszarni a másikat...
Amikor az átlagemberrel elhitetik hogy az hogy melyik templomba jár meg minek tartja magát akkor probléma, különbség, hogy ki kell taposni a másikból a gyereket meg főbe kell lőni, mert akkor lesz boldog meg nő a fizetése....na az egy undorító dolog.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.07.05. 07:48:05
De nyilván arra ment a dolog aminek a keserű levét isszuk ma. Tanulságos volt Hatos Pál nevezetű írónak vagy nemtomkinek az 1918-ról és 1919-ről szóló két könyve, mindenhol ilyen erőltetett széles látókört imitál, de igen mókás volt, hogy amikor a román megszállás történetéhez ért, és szembesült azzal ami akkor történt, határozottan elvesztette az önuralmát a dühtől.
És most, harminc évvel a rendszerváltás után jutottunk oda eleve, hogy 1918-1919-ről végre tényeket is tartalmazó könyvek jelennek meg, és még csak most kezdődhet az ezen való szellemi építkezés.
Biztos arra gondoltak a kilencvenes évek békítői, hogy békéljünk meg ezzel, hogy nem jelennek meg objektív könyvek. A "mi lett volna ha.." minden történész számára tilos, de azért nem igényel túl nagy fantáziát elképzelni mennyivel járhatnánk előbbre ha a kulcseseményekről előbb kaptunk volna jó könyveket, és mennyivel előbbre járna a mentális nemzeti egészségünk ezzel.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2021.07.05. 09:03:47
Eleve a megbékélés menete NEM az, hogy átveszem az ellenfél narratíváját. Ez nem megbékélés, hanem megadás.
A megbékélés az, hogy elfogadjuk, hogy eltér a véleményünk, kölcsönösen tiszteljük azt, majd meállapíyjuk, ennek ellenére együtt tudunk ,működni.
Billy Hill 2021.07.05. 13:58:24
Gery87 2021.07.05. 14:51:37
...meg a magyar"
Akkor igen. De ki lett tárgyalva ez is itt is, hogy miért nem volt erre esély.
A délszláv államban legalább volt közös nyelv, közös származástudat....a magyar államban olyan nem volt, amit a magyar, a szláv meg a román, német ugyanúgy magáénak érzett volna.
Gery87 2021.07.05. 15:01:40
Mindig el lett mondva az elmúlt 30 évben is hogy egy tragédia volt, igazságtalan és mohó, rövidtávon gondolkodó, érdekek mentén megköttettet rendezés, aminek a jogos nemzetiségi sérelmek voltak az alapjai, aztán erre a nagyhatalmak ráültek és kihasználták.
Sose mondtak mást...
Az hogy bizonyos körök be voltak szarva mindentől ami nemzeti, az nem jelenti hogy minden el volt rejtve és nem volt tudható....
"és mennyivel előbbre járna a mentális nemzeti egészségünk ezzel. "
Semennyivel.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2021.07.06. 08:26:56
Egy percig sem volt ott testvéri egyetértés, egy másodpercig sem.Láttam geryke fárasztott a fsságaival, semmilyen közös származástudat nem volt a jugoszláv államban, ezért is bomlott fel villámgyorsan 1941-ben is, 1991-ben is. A Magyar Királyságban csak a szerbeknek volt társadalmilag megtámogatotott szeparatizmusa, dehát ők eleve kész társadalmi szerveződéssel vándoroltak be, a románoknak társadalmi szinten eszük ágában sem volt a balkáni Hohenzollern bukaresti néppel közösködni, hiszen előlük vándoroltak be Erdélybe (az értelmiségük - de csak az - hitte azt, hogy Romániát csatolják majd Erdélyhez s nem fordítva), a szlovákok meg rengeteg helyen ellenálltak a betörő cseh hadseregnek.
Gery87 2021.07.06. 20:18:08
Azért a jugoszlávizmus, illírízmus meg a szláv rokonságtudat nem a semmiből jött elő...
A szerb-horvát kapcsolatok nem voltak történelmileg mindig rosszak...
A horvát nacionalizmus a magyar nacionalizmussal szemben határozta meg magát főleg, és nem a szerbbel, ez csak későbbi fejlemény...
"a románoknak társadalmi szinten eszük ágában sem volt a balkáni Hohenzollern bukaresti néppel közösködni, hiszen előlük vándoroltak be Erdélybe"
Jó hát hitegesd csak magad már megint!
A román bevándorlás sokkal korábbi mint hogy a Hohenzollernek ültek volna ott trónra!
A XIX.század második felében inkább székely, erdélyi magyar kivándorlás volt a Regátba!
"a szlovákok meg rengeteg helyen ellenálltak a betörő cseh hadseregnek. "
Forrást erre a "rengetegre".
Bizonyára minden vágyuk volt továbbra is bármi autonómia nélkül élni, konzerválni a korábbi állapotot.
Látom nálad az irredentizmus úgy megszaladt hogy el is hiszed itt a nemzetiségeknek is olyan jó volt hogy ami történt puszta árulás, meg rosszindulat eredménye...minden fasza volt. itt akart élni mindenki....