A magyar modern mitológia szerint a magyar mezőgazdaság tönkre lett téve az Antall-kormány alatt Torgyán miatt. Részben persze igaz, de nagyon nagy túlzás. A magyar mezőgazdaság egyes részei leálltak valóban, de nagy része gyorsan újraindult, a nagy rész meg sose állt le. S ma szinte minden működik. Volt visszaesés után, de nem volt drasztikus.

Ezzel szemben Bulgáriában tényleg tönkretette a mezőgazdaságot a rendszerváltozás.

1992-ben megvalósították a földek teljes reprivatizációját, ráadásul valós határokkal. Magyarul: vissza lett állítva egy az egyben a kommunizmus előtti állapot, kivéve ha:

• az eredeti tulaj, sem annak élő örököse nem maradt, ez esetben az illető terület maradt állami,
• az eredeti területen valamilyen közérdekű építmény lett építve azóta, ez esetben a volt tulaj vagy annak örököse hasonló jellegű földdel lett kárpótolva, jellemzően az előző pontból eredő földekkel.

Egyébként ugyanez a reprivatizáció meg lett csinálva minden mással is, ott se lett pozitív eredménye, de ez más kérdés. Talán azon kevés kérdések egyike, amiben Magyarországon igaza volt az SZDSZ-nek: nem szabad visszaadni a tulajdont a volt tulajdonosoknak, mert ez csak újabb igazságtalanságot teremt. De most csak a mezőgazdaság a téma.

A gyakorlatban ez azt jelentette, az átlagember kapott olyan méretű mezőgazdasági földet, mely egy nagyobb építési telekkel azonos méretű volt. Ami persze teljesen alkalmatlan termelésre. Plusz az új tulajok 90+ %-a nem is helyben lakott, nem is értett az egészhez. Hiszen közben eltelt 30-40 év, s minden megváltozott.

Az eredmény: a legtöbb föld pusztán maradt, az új tulajok egyetlen értelmes opciója az volt, hogy vár, hátha magas lesz valamikor a föld ára, s akkor eladja. Bérbe adni se lehetett, mert alig volt kinek.

Személyes élmény: egy bolgár haverom visszakapott 2,5 hektár földet Vidin mellett, szóval ez már egy kicsit nagyobb terület. Mondja nekem, ha esetleg lenne is pénze befektetni, a jövedelem olyan kevés lenne, hogy nem tudna belőle megélni. Szóval inkább maradt éjjeliőr Szófiában (egyébként teológus végzettsége volt), a szar éjjeliőr munka is sokkal jobban fizetett, mint amennyit a farmgazdálkodás hozott volna.

Plusz közvetlen károkozás. A tsz-ek közös vagyonát ellopták vagy elherdálták. Teljesen irracionális dolgok zajlottak. Az apósom a Bolgár Tudoményos Akadémián dolgozott, s éppen az agrártudományok terén, ő mesélt meredek dolgokat. Pl. a tsz-ben kecsketenyészet volt, 1000 darab állat, a legkülönböző korosztályból, azaz normál működő kecske-gazdálkodás. Jött a reprivatizáció, s az összes állatot egyetlen délután leölték, majd eladták húsként.

Az egész dolog hatalmas károkat okozott, s még most se normális a helyzet. Bár persze 1992-höz képest javult: ma már van termelés, csak a mennyisége most is jóval kisebb, mint a 80-as évek végén.

Egy időben még a krumpli is import volt Bulgáriában.

Valójában miért csinálta meg mindezt a bolgár vezetés a 90-es évek elején? Két okból: hülyeségből és rövidtávú pártpoolitikából. Íme:

• komolyan elhitték sokan, hogy vissza lehet állítani a XX. sz. első felének, de inkább a XIX. század végének állapotait, amikor kisgazdák megélnek a földből,
• akkoriban a 2 fő tábor a bolgár politikában a volt kommunisták és a volt antikommunisták voltak, a falvakban a volt kommunisták erős pozíciókkal rendelkezdtek, ezt az éppen hatalmon lévő volt antikommunista kormányzat jónak látta a tulajdonviszonyok áytrendezésével megoldani.