Amikor - még kamaszkoromban - először találkoztam a nyelvrokonsággal, még az volt a hivatalos - értsd: általánosan elfogadott - elmélet, hogy a világ egyik nagy nyelvcsaládja az uráli-altáji.
Ez a nyelvcsalád így állt össze, igyekszem érzékeltetni a rokonsági szinteket:
- uráli-altáji:
- altáji:
- mongol: összesen 6 millió anyanyelvi beszélő - Mongólia és környéke, távolra szakadt ide tartozó európai nyelv a kalmük - a legnagyobb a mongol,
- tunguz: összesen 100 ezer alatti anyanyelvi beszélő - több kis nyelv Kínában és Szibériában - a legnagyobb a mandzsu,
- türk:
- karluk: összesen 50 millió anyanyelvi beszélő - Kelet-Közép-Ázsia, Kína - a legnagyobb az üzbég,
- kipcsák: összesen 30 millió anyanyelvi beszélő - Észak-Közép-Ázsia, Oroszország Volga-vidéke, Észak-Kaukázus - a legnagyobb a kazah,
- ogur (bolgár): mint neve mutatja, az ősbolgár csoportja - ma egyetlen képviselője a csuvas (Oroszország Volga-vidéke), 1 millió anyanyelvi beszélő,
- oguz: összesen 100 millió anyanyelvi beszélő - Törökország, Dél-Kaukázus, Nyugat-Közép-Ázsia - a legnagyobb a török,
- szibériai-türk: összesen 1 millió anyanyelvi beszélő - Szibéria - a legnagyobb a jakut.
- uráli:
- finnugor:
- finn-permi:
- finn-volgai:
- finn-lapp:
- finnségi: összesen 7 millió anyanyelvi beszélő - Észtország, Finnország - a legnagyobb a finn,
- lapp: összesen 30 ezer anyanyelvi beszélő - Észak-Skandinávia - a legnagyobb az északi-lapp,
- volgai: összesen 800 ezer anyanyelvi beszélő - Ororszország Volga-vidéke - a legnagyobb a mordvin,
- finn-lapp:
- permi: összesen 1 millió anyanyelvi beszélő - Ororszország Volga-vidéke - a legnagyobb az udmurt,
- finn-volgai:
- ugor:
- obi-ugor: összesen 10 ezer anyanyelvi beszélő - Nyugat-Szibéria - a legnagyobb a hanti,
- magyar: összesen 14 millió anyanyelvi beszélő - Magyarország és környéke - az egyetlen nyelv itt a magyar,
- finn-permi:
- szamojéd: összesen 30 ezer anyanyelvi beszélő - Észak-Szibéria - a legnagyobb az észak-lapp.
- finnugor:
- altáji:
Aztán megtudtam, hogy alig 30-40 évvel korábbam még nem 2, hanem 5 ága volt az uráli-altáji nyelcsaládnak: az urálin és az altájin kívül még a japán, a jukagir, s a koreai ág is.
Sőt, még korábban az volt az elmélet, hogy az uráli és altáji része között a kapocs az ogur és az ugor (szóval ez nem véletlen egyezés), azaz a finnugorhoz legközelebb álló türk csoport az ogur, míg a türkhöz legközelebb álló finnugor csoport az ugor. Sőt, ezeket bátran lehet tekinteni akár önálló átmeneti csoportnak is a kettő között.
Nekem ez nagyon tetszett, mert sokkal könnyebben megmagyarázható így a magyar hatalmas türk szókincse, mint a későbbi szóátvétel elmélettel.
Még olyan német nyelvű XIX. sz. végi térképet is láttam, ahol ezt pontosan így jelölték: az ugor és az ogur nyelveket kivették mind a finnugor, mind a türk alól, s külön csoportnak jelölték.
A témát még kutatták is a XX. sz. 50-es éveig, aztán az egész elmélet marginalizálva lett. Ami nekem csalódás volt.
Aztán a 80-as években elkerültem Szergej Sztarosztyin szovjet-orosz nyelvész előadására. Ő az ellenkező irányban indult el, azaz nem szűkített, hanem tágított. Szerintem nem csak a kibővített uráli-altáji egy nyelvcsalád, hanem ez csupán egy nagyobb nyelvcsalád egy része, a további része a dravida nyelvek. a dél-kaukázusi nyelvek, a kihalt elámi és sumér, s a legfurcsább: az indo-európai nyelvek is.
Az elmélet fő alakjai már halottak, de úgy tudom, még léteznek követők. Továbbit én se tudok. Nekem az egész elmélet ösztönösen rokonszenvesnek tűnt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2022.05.18. 13:14:46
A magyar, meg mint a tegnapi dokumentumfilmből kiderült, a hanti nyelv is erősen vizuális gondolkodásmódú, ez igazolja azt, hogy ősi. Simán illeszthető a Sztarosztyin-elméletbe
Valaki ajánlotta a Götz-féle Keleten kél a Nap könyvet, azt épp olvasom, de ő sem nagyon tud mit kezdeni a hangtani problémával. Azonban a könyv nagy erénye, hogy magában az indoeurópai nyelvészetben fellelhető ellentmondásokat jó alaposan darabokra szedi.
Engem még az az állítólag létező kun nyelvű Biblia is érdekelne, milyen lehet.
2022.05.18. 14:58:05
mi az, hogy nyelv. nyelvtan? a legtöbb tipológiai iskola, abból indul ki, hogy a nyelvtan az első. 6-8 ezer éve nem tudom, hogy miféle nyelvtanok léteztek. erről fogalmunk nincs, mert nincsenek írásos emlékeink a prehisztorikus időkből. miközben azt gondoljuk, hogy őseink beszéltek valahogy. és az archeogenetika azt mondja (és ez méréseken alapul), hogy ősidőkben elég sok kultúra létrejött és tűnt el, ebből következően nem léteztek ezek a nyelvészek által kitalált őshazák. ezt se tudjuk persze. mert mondjuk a tajgán vagy a tundrán olyan sok minden nem változott. az eurázsiai steppén azonban elég sok kultúra átvonult. illetve a kárpát-medencében is elég sokféle kultúra keveredett.
és ennek a hatása érződik a magyaron. az, hogy igazán se ide, se oda nem tartozik. de mindenfelé mutat valamekkora rokonságot.
és a magyar iskolának (már ha van ilyen, akkor) ebből kellene kiindulnia. a nyelvcsalád az egy szűkített fogalom. a kölcsönös érthetőséget előfeltételez. és a nyelvrokonság pedig egy bővített. a szláv nyelv is rokon. és a germán is. a török is. a finn is. a latin és a görög nyelv is rokon nép és rokon nyelv. annak ellenére, hogy a görög-latin egyházi nyelvezet meglehetősen idegenül hat. a magyar értelmező készíszótártól elkülönül az idegen szavak és kifejezések szótára. miközben pl. a capio azt jelenti, hogy én kapok.
és erre az oxfordi nyelvész azt mondja, hogy a rekonstruált ősindoeurópai *kap azt jelenti: to seize, grab. szerez? (el/meg)ragad? mintha magyarul lenne. tehát van valamiféle rokonság a latinnal és a göröggel is. de hogy ez pontosan miféle ősiség azt nem tudjuk. nincs olyan ősi írásos emlék, ami telis tele lenne magyar szavakkal. és rá lenne írva, hogy az miféle. illetve rovás írásbeliség van. ami alapján hihetjük akár azt is, hogy ez egy kárpát-medencei ősiség. vagy az eurázsiai steppe ősisége azzal, hogy annak nyugati végpontja a kárpát-medence. amibe belevegyül a környező népek világa is.