Mármint a bolgár.

Mágpedig a jövő héten várható ez, 22-én.

Már mondtam, a bolgár alkotmányos rendnek van 3 sajátossága, mely erősíti az instabilitást, ezek mindegyike Magyarországon hiányzik:

• Bármikor megbuktatható a kormány, nem szükséges a helyére újat javasolni. Magyarországon a kettő össze van kapcsolva, azaz nem lehet új kormány megválasztása nélkül megbuktatni a meglévő kormányt. Ezért Bulgáriában gyakori a kormánybuktatás, csak meg kell szervezni a többséget ellene, de ennek a többségnek semmi másban nem kell egyetértnie. Magyarországon meg pont emiatt sose volt kormánybuktatás 1990 óta, azaz formailag volt egy - 2009-ben -, de ez is csak jogilag volt az, akkor valójában a kormánytöbbség leváltotta saját kormányfőjét, majd másikat választott, s ehhez a legkényelmesebb eszköz a formailag kormánybuktatás eszköze volt.
• Amikor Magyarországon egy kormány megbukik bármilyen okból, az hivatalban marad a következő kormány létrejöttéig, míg Bulgáriában ilyen csak akkor van, ha a kormány kitölti teljes mandátumát. Minden más esetben ilyenkor a köztársasági elnök kinevez ügyvivő kormányt, ez az intézmény Magyarországon egyáltalán nem létezik. A bolgár szabályozás következménye viszont az: a kormányt buktató erők számára nem probléma mi lesz siker esetében, hiszen ügyvivő kormány lesz,
• a választási rendszer arányos, azaz a nyertes szinte sose kap erős többséget a parlamentben.

A 240-tagú bolgár parlamentben jelenleg 7 párt van:

• kormánykoalíció: 134 mandátum:
  • PP, a fő kormánypárt: 67 mandátum - saját meghatározásuk szerint ők a "korrupcióellenes" harc vezetői, liberálisok, erősen nyugatpárttiak, magyar párhuzam mondjuk a kései MDF lehet,
  • BSZP, a szocialisták: 26 mandátum - alapvetően szocdemek, balrább vannak a magyar MSZP-től, s társadalmilag konzervatívok, magyar párhuzam: mintha a Párbeszéd lenne, de gender, család, homoszex ügyekben a Fidesz vonalát vinné, vallásilag meg egyenesen KDNP-s szövegeket adnának elő,
  • ITN, a "csalgapárt": 25 mandátum - híres bolgár csalga-zenész pártja, ők is "korrupcióellenesek, enyhe nyugatszkepticizmussal, enyhe nacionalizmussal, magyar párhuzam itt nem hozható fel,
  • DB, egy jobbközép szövetség: 16 mandátum - tipikusan nyugati liberális-konzervatívok, magyar párhuzam ismét az MDF lehetne, annak kései szakaszában;
• ellenzék: 106 mandátum:
  • GERB, a volt kormánypárt, jobbközép: 59 mandátum - ők az ENP tagjai, de a nyugati pártokhoz képest sajátosabbak, mondjuk azt mondanám, valahol félúton vannak a CDU és a Fidesz között,
  • a török-muszlim párt: 34 mandátum - hivatalosan liberálisok, de ennek sok jeletősége nincs,
  • Vazrazsdane (=Újjászületés), nacionalisták, oroszpártiak és vírustagadók: 13 mandátum - magyar párhuzam valahol a Fidesz és a Mi Hazánk között.

Az egész kormánykoalíció tavaly decemberben alakult meg, rendkívül nehezen: pl. a BSZP és a DB egymás hagyományos ellenségei, már történelmi okokból is. Aztán teljesen váratlanul elkezdtek összedolgozni, a vitás kérdéseket egyszerűen félretették, hogy azokkal most nem foglalkoznak inkább a "nagy cél" érdekében.

A kormánykoalíció kinyilvánított fő célja a "korrupciós GERB-modell" eltakarítása. Ennek a nevében jöttek össze.

Idén tavasszal kiderült: a PP, a BSZP, s a DB képesek együttműködni. Még az ukrán kérdést is sikerült megoldani: a BSZP enyhén oroszpárti, emiatt ellenzett minden fegyveres segítséget Ukrajan részére, ezt lenyelte a 2 másik párt, mely ukránpárti álláspontot foglalt el a kérdésben.

Az igazi konfliktus éppenhogy a két "korrupcióellenes" harcos között alakult ki, a PP és az ITN közt számtalan személyes probléma alakult ki. A csúcspont: nem sikerült új elnököt választani a Bolgár Nemzeti Bank élére, mert a 2 erő más jelöltet támogatott.

Most júniusban eljött immár a végleges szakítás. A két fél egymást vádolja korrupcióval. Az ITN vádja még a PP ellen, hogy el akarja árulni a bolgár nemzeti ügyet az Észak-Macedónia feletti vétő kérdésében.

A kormány tehát 109 képviselővel maradt. Most az zajlik, hogy igyekeznek az ITN-től képviselőket "venni". Eddig sikerült 6 képviselőt átcsábítani. Ha sikerül még 6-ot, akkor a jövő szerdai szavazáson a kormány marad. Ha nem, akkor buykik, s szeptember-október tájékán ismét választás lesz. A valószínűbb a bukás.

S ha nem buknának, az is a kormány ellehetlenedését hozná, hiszen ez a képviselővásárlás nem igazán egyeztethető üssze a korrupcióellenes jelszavakkal.

A jövő szerdai szavazást a GERB kezdeményezte, miután észlelték mi a helyzet. Mind a törökök, mind a Vazrazsdane, mind az ITN támogatják a kormány bukását.

A legnagyobb nyertes természetesen a GERB, hiszen most sikerült bizonyítaniuk amit hosszú ideje állítanak: nélkülük nincs stabil kormányzás. Közben az eltelt idő alatt a kormányzat képtelen volt bármilyen korrupciót rábizonyítani a GERB-re.

Bár a párhuzam nem teljes, de kb. mintha a magyar ellenzék megnyerte volna az április választásokat, majd alig pár hónap alatt úgy összevesztek volna egymással, ráadásul nem is politikai ügyekben, hogy végül megbuktatták volna saját magukat.