Jövőre Horvátország bevezeti az eurót, míg Bulgária nem. Mi az oka ennek?

A közhiedelem ellenére ugyanis az euró bevezetése kötelező minden EU-tagállamban, egyedüli kivétel Dánia, mely mentességet kapott a legutóbbi EU-alapszerződés elfogadásakor.

Viszont ez a kötelezőség virtuális, nincs dátuma, azaz a végtelenségig lehet húzni a belépést, lásd Svédország ezt csinálja hosszú évek óta: egyszerűen sose adja be a csatlakozási kérelmet, pedig régesrég teljesítette a belépési követelményeket.

Jelenleg a helyzet tehát az, hogy 19 tagállamban euró van, s 8-ban nincs.

Ha egészen pontosak akarunk lenni, meg kell jegyezni:

• történelmi jog alapján 4 nem EU-tag miniállam is eurózóna-tag,
• az EU-tagállamok külső és távoli területein nem kötelező az euró bevezetése, ezzel jelenleg él Franciaország részben és Hollandia teljesen: a francia óceániai külterületeken és az összes holland külterületen nem az euró a hivatalos pénznem,
• s vannak országok melyek eurót használnak az eurózónával való megállapodás nélkül: Koszovó és Montenegró.

Ha abszolút pontosak akarunk lenni, van egy brit terület is, ahol az euró a hivatalos pénznem. Ez is történelmi jog alapján, de valójában inkább praktikus szempontból, ez Akrotiri-Dekelia terület, ami de facto két brit katonai támaszpont Cipruson, ahol a britek nem is tartanak fent polgári közigazgatást, azaz a pénzben is Ciprushoz alkalmazkodnak.

Amikor Ciprus független ország lett, a volt brit gyarmattartó két kis területet megtartott magának, ezek jogilag máig nem Ciprus részei, de a gyakorlatban igen: így intézték el a britek, hogy a két támaszpontjuk örökre az övék maradjon, s ne kelljen róluk egyeztetni a ciprusi hatóságokkal. Így pl. Líbia bombázásakor a NATO használta a két ciprusi bázist, s ehhez nem kellett beleegyezés a ciprusi kormánytól, mely egyébként ellenezte a bevatkozást.

S persze van kb. 10 ország, ahol saját pénznem van, de az árfolyam az euróhoz rögzítve van. Európában ilyen: Bosznia, Bulgária, s tavaly óta Horvátország.

Ami kiderült: minden szöveg csak kamu, valójában politikai döntés az eurózóna-tagság kérdése.

Bulgária és Horvátország egyszerre jelezték az eurózónába való belépés igényét, mégis jövőre csak Horvátország léphet be, Bulgária nem.

Miközben a hivatalos feltételek teljesítésében Bulgária még kicsit jobban is áll, mint Horvátország!

A hivatalos magyarázat: a bolgár infláció túl magas, nem teljesülnek a belépés feltételei. Ami igaz is, mert 2 % a maximálisan megengedhető éves infláció. Mindkét ország a covidra hivatakozva kért mentességet e követelmény alól, de ezt az EKB csak Horvátországnak adta meg. Ami vicces.

Valójában tehát az ok politikai. Nyilván a pontos ok nem ismerhető. Ami sejthető: a döntés idejében éppen omladozott a nyugatbarát bolgár kormányzat, továbbá Magyarország mellett Bulgária volt az egyetlen NATO-tagállam, mely megtagadta a fegyveres segélyt Ukrajnának.

Egyébként a bolgár átlagember szemszögéből teljesen mindegy, hogy mi a pénznem, a bolgár leva rögzítve van az euróhoz 1997 óta, nemrég volt a 25. évfordulója az árfolyamrögzítésnek.

Azóta az árfolyam csak technikai okokból változott. Az eredeti rögzítés 1 német márka = 1000 régi bolgár leva volt, ez lett aztán előbb 1 márka = 1 új leva, majd a német márka megszűnésekor 1 euró = 1,95 leva.

A bolgár átlagember 1:2 arányt számol egyébként, az egyszerűség kedvéért. Ha mondjuk a magyar turista leszáll repülővel Burgaszban, s mondjuk el akar jutni taxival Szozopolba, akkor a taxis azt mondja neki, hogy "óra bekapcsolása nélkül 60 leva vagy 30 euró".

A bolgár politika a kérdésben alig megosztott, egyetlen komoly párt van, mely ellenzi az eurót, ez egy 10-15 % közti népszerűségű nacionalista, EU- és NATO-szkeptikus, oroszbarát, covid-tagadó párt, nagyjából magyar szemmel kb. Mi Hazánk. A többi párt két részre oszlik: az azonnali bevezetést akarók, s a megfontolt de gyors bevezetést akarók.