Kezdődik a liberális közvélemény megdolgozása.

Valahogy ki kell magyarázni most, hogy hirtelen "béke" kell, nem "egy centi földet se Putyinnak".

A legkeményebb atlantisták, mint mindig, a magyar ballib törzskommentelők között vannak, ők NATO-pártibbak a NATO vezetőségénél is. Máig nyomatják a végső győzelem szöveget, reménykednek Hitler Soros csodafegyverében, s amikor látják nagy nehezen mi a valóság, akkor is árulásra gyanakszanak.

Én meg jobban ismerem az oroszokat. Öt évet mindennap köztük éltem. Ezért tudtam már a háború kezdetekor, 2022-ben, hogy Oroszország ezt sose fogja tudni elveszteni. Mert:

• egyrészt az ország rendelkezik elegendővel, hogy kibírjon bármilyen blokádot,
• másrészt, ez a blokád sose lesz globális, a világ nagyobb része nem fog kiállni a nyugat mellett,
• harmadrészt pedig a csökkenő orosz életszínvonal erősíteni fogja az orosz vezetés iránti bizalmat a lakosság részéről, s nem csökkenteni, ahogy ezt kiszámolták a New York-i füstmentes dolgozószobákban.

S ismerek sok ukránt is. Még itt, a biztonságos NATO- és EU-környezetben is, csak egy kisebbségük kemény euroatlantista, azaz messze nem az a helyzet, amit a nyugati médiák sugallnak.

Úgy néz ki, a Soros-féle Drang nach Osten újabb kiadása is megbukott , s ezt a nyugat tudomásul vette. Jó hír.

Semmi se lett volna borzalmasabb régiónkban egy erős, fejlett, euroatlantista Nagy-Ukrajnánál.

Zelit emberileg azért sajnálom. Én ismerem őt még abból az időszakból, amikor senki se ismerte őt nyugaton: kifejezetten jó humorista volt, társulata számait érdemes volt nézni, mert tényleg eredeti humor volt bennük. Jól játszotta most is az elmebeteg amerikai lobbista és ukrán ultranacionalista fűrer szerepét, pedig ő valójában se nem amerikai, se nem ukrán, hanem egy oroszajkú zsidó színész. (A zsidó humornak komoly hagyományai vannak abban a térségben egyébként, az orosz kultúrában az "odesszai vicc" egy külön kategória.)