Bulgária mai területe jóval több ideig volt a Római Birodalom része, mint Magyarország.
Az ország délnyugati része Macedonia tartomány része volt, már a köztársasági korban, az i. e. II. században a Római Birodalom része lett. Macedonia tartomány székhelye az idő legnagyobb részében a mai Thesszaloniké volt, azaz a mai Bulgárián kívül.
Macedonia mai bulgáriai része peremterület volt akkoriban.
Bulgária mai északi része - ez alatt a Balkán-hegységtől északra fekvő rész értendő - Moesia néven Octavianus császár alatt lett a Birodalom tartománya. Moesia szerepe a határok védelme volt, a Duna képezte a Birodalom északi határát a Balkánon, így a mai bolgár területen 40-50 km-enként római városok és erődítmények voltak a Duna déli partján, ezek nyugatról keletre, a legnagyobbak:
- Ratiaria - a Duna-kanyar bolgár végén - ahol a Duna észak-déli irányból nyugat-keleti irányúvá válik, a mai bolgár-román-szerb hármashatár környékén - római alapítású település, ma nem létezik itt település, egyébként nem messze van Vidintől, az egyik fontos bolgár dunai várostól, ott van a két bolgár-román Duna-híd egyike,
- Oescus - ez trák település, a rómaiak elfoglalták, ma egy kis falu Gigen néven, 2 ezer lakossal, annak idején fontos szerepe volt a dákok ellen vívott háborúban,
- Novae - római alapítású város, később a behataló gótok egyik központja lesz, majd a Balkánra való szláv betelepüléskor szláv, folyamatosan létező város, mai neve Szvistov, 20+ ezer lakosa van, a városnak volt középkori magyar neve is, ez Szisztova,
- Sexaginta Printa - elhagyott trák település helyén alapították a rómaiak, az avar és szláv támadások során megsemmisül, csak a VII. században települ újra, immár Rusze néven, a legfontosabb dunai kikötő lesz belőle, ma 140 ezres nagyváros, a XIX. sz. 70-es éveig a legnagyobb bolgár város volt, itt van a legkorábbi bolgár-román Duna-híd,
- Dorosturum - eredetileg trák város, stratégiai jelentőségű, mert ott található, ahol a Duna ismét északra fordul, 1913-1916 és 1918-1940 között Romániához tartozott, ma 30 ezres város, neve: Szilisztra.
Moesia belsejében is volt több fontos város, a legnagyobbak, nyugatról keletre haladva:
- Pautalia - eredetileg trák település, ma Kjusztendil a neve, 40 ezres nagyváros,
- Serdica - eredetileg trák település, ez a mai Szófia,
- Nicopolis - Rusze és Veliko Tarnovo között, római alapítású, a hunok semmisítik meg az V. században, azóta nincs helyén település,
- Marcianopolis - római alapítású, ma Devnja a neve, kisváros.
Természetesen Moesia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek mind eredetileg görög városok. A legnagyobbak: Dionisiopolis (ma: Balcsik), Odessus (ma: Várna), Messembria (ma: Neszebar).
A legkésőbb meghódított terület Thracia tartomány volt, ez csak az i. sz. II. században lett római. Itt a 3 fő város:
- Nicopolis (azonos neve, mint a moesiai Nicopolisnak, így azt "ad Istrum", ezt pedig "ad Nestum" melléknévvel jelölték) - Szófiától 110 km-re délkeletre, ma nincs itt település,
- Philippopolis - messze a legrégebbi település Bulgáriában, nevét a macedón királytól kapta, folyamatosan létezik több ezer éve, mai neve Plovdiv, a második/harmadik legnagyobb mai bulgáriai város, tulajdonképpen csak azért nem lett Bulgária fővárosa a török uralom való felszabaduláskor, mert végül az 1878. júliusi berlini egyezmény alapján az ország határán kívül maradt, s amikor vissza lett szerezve 1885-ben, már be lett rendezve a főváros Szófiában,
- Augusta Traiana - Beroe néven trák település, a II. században a rómaiak megváltoztatják nevét, mai neve Sztara Zagora, 120 ezres nagyváros.
Természetesen Thracia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek is mind eredetileg görög városok. A legfontosabb Anchialus, ez a mai Pomorie.
Fontos tudni, hogy Róma csak nyugaton bukott el az V. században, keleten nem. Így a római uralom itt folytatódott, Moesia keleti felében a VII. századig, a dunai bolgár állam megalapításáig, nyugatabbra a VIII. sz. elejéig, délen meg egyes részeken egészen a IX. sz. közepéig.
Szófiában, pár éve, amikor a metrót építették, rendesen láthatóvá tették a megmaradt római maradványokat:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gery1987 2024.12.14. 17:03:01
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.14. 17:21:03
Macsedónia
ez a nevem senki 2024.12.14. 17:33:31
vergyula 2024.12.14. 20:08:31
Billy Hill 2024.12.14. 23:27:03
Madarász Henrik 2024.12.15. 00:14:56
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 08:33:28
Volt idő amikor Athén is szláv város volt. Majdnem az egész Balkán el lett árasztva, az albán hegyeken kívül.
gigabursch 2024.12.15. 08:46:42
Sose volt szláv invázió.
Illetve pont annyi, amennyi törzs...
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 09:46:05
A szláv nyelvek honnan lettek? Isten adta őket a mennyekből?
Gery87 2024.12.15. 10:19:44
Hülye vagy fiam, meg sovén.
toriblog.blog.hu/2008/04/25/a_bizanci_szlav_haboruk_ii
gigabursch 2024.12.15. 10:27:37
Járj utána az egyidejű római (bizánci) és arab forrásoknak.
Kreált nyelv, nagyfokú homogenizációs kísérlet.
Ennyi.
Gery87 2024.12.15. 10:28:34
Igen, meg a román barátaink ősei is valahol az albánok környékén meg a hegyekben héderelve élték túl a szlávokat, hogy aztán majd északra vándorolva hont foglaljanak maguknak....
(A vlach az az illir, aki romanizálódott, nyelvet váltott....az albán meg az aki nem)
És ebből fakadóan egyébként a római eredetmítoszuk IGAZ, csak épp a dák ökörség nélkül.
Sőt, a szintén római tudatú görögökkel szemben ők valóban latinul is beszéltek..
Gery87 2024.12.15. 10:31:28
Melyik 80 éves konteós turbómagyar nyilas vén hülye könyvében olvastad ezt a fasságot?
Bogaras Laci bácsi, vagy esetleg a Raffai hülyült meg mára ennyire?
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 10:45:18
Az más kérdés.
Eleve volt egy görög és egy latin rész a Balkánon: bircahang.org/wp-content/uploads/2024/12/blkrm.png
Északon a latin dominált és lassan szorította ki a helyi nyelveket, délen meg a görög és az is szorította ki a nyelveket.
Csak az albánok tartották magukat erősen. Túl bonyolult helyen éltek.
Aztán a jött a szláv migráció és tarolt. S Nyugat-Macedónia egy részen maradt csak meg a latin, innen lettek a románok.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 10:45:51
Ki kreálta, mikor, hogyan, miért, miből?
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 11:21:09
Egyébként a bolgár alternatív őskutatók körében is népszerű ez a "a szlávok egy kitalált nép, nyelv" című tanításhalmaz, legalábbis egy rész ezt vallja.
_Neville 2024.12.15. 12:54:21
Igen, alapvetően ők egy balkáni latin nép akik később vándoroltak Északra, szóval a római örökség igaz, de Dacia tartományhoz, pláne Erdélyhez rohadtul nem volt közük.
Gery1987 2024.12.15. 17:54:00
Tudom.
Gery1987 2024.12.15. 17:54:39
Frusztrált hülyék mindenhol vannak.
Gery1987 2024.12.15. 17:55:16
Hát erdélyhez semmi.
Gery87 2024.12.15. 21:04:55
A zsidók biztos...:)
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.16. 04:59:01
A zsidók valószínűleg nagyot buknának, ha kiderülne az igazság, hogy a valóságban nincsenek se szláv népek, se nyelvek! Lehet, hogy még Jeruzsálemet is kénytelenek lennének emiatt átadni a palesztínoknak, sőt, aztán kiürítenék egész Palesztínát, majd mind hazamennének Minszk környékére!
Gery87 2024.12.16. 12:57:42
"majd mind hazamennének Minszk környékére!"
Ebből is látszik hogy a szlávok valójában álruhás zsidók:D