magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média

Római városok

Bulgária mai területe jóval több ideig volt a Római Birodalom része, mint Magyarország.

Az ország délnyugati része Macedonia tartomány része volt, már a köztársasági korban, az i. e. II. században a Római Birodalom része lett. Macedonia tartomány székhelye az idő legnagyobb részében a mai Thesszaloniké volt, azaz a mai Bulgárián kívül.

Macedonia mai bulgáriai része peremterület volt akkoriban.

Bulgária mai északi része - ez alatt a Balkán-hegységtől északra fekvő rész értendő - Moesia néven Octavianus császár alatt lett a Birodalom tartománya. Moesia szerepe a határok védelme volt, a Duna képezte a Birodalom északi határát a Balkánon, így a mai bolgár területen 40-50 km-enként római városok és erődítmények voltak a Duna déli partján, ezek nyugatról keletre, a legnagyobbak:

  • Ratiaria - a Duna-kanyar bolgár végén - ahol a Duna észak-déli irányból nyugat-keleti irányúvá válik, a mai bolgár-román-szerb hármashatár környékén - római alapítású település, ma nem létezik itt település, egyébként nem messze van Vidintől, az egyik fontos bolgár dunai várostól, ott van a két bolgár-román Duna-híd egyike,
  • Oescus - ez trák település, a rómaiak elfoglalták, ma egy kis falu Gigen néven, 2 ezer lakossal, annak idején fontos szerepe volt a dákok ellen vívott háborúban,
  • Novae - római alapítású város, később a behataló gótok egyik központja lesz, majd a Balkánra való szláv betelepüléskor szláv, folyamatosan létező város, mai neve Szvistov, 20+ ezer lakosa van, a városnak volt középkori magyar neve is, ez Szisztova,
  • Sexaginta Printa - elhagyott trák település helyén alapították a rómaiak, az avar és szláv támadások során megsemmisül, csak a VII. században települ újra, immár Rusze néven, a legfontosabb dunai kikötő lesz belőle, ma 140 ezres nagyváros, a XIX. sz. 70-es éveig a legnagyobb bolgár város volt, itt van a legkorábbi bolgár-román Duna-híd,
  • Dorosturum - eredetileg trák város, stratégiai jelentőségű, mert ott található, ahol a Duna ismét északra fordul, 1913-1916 és 1918-1940 között Romániához tartozott, ma 30 ezres város, neve: Szilisztra.

Moesia belsejében is volt több fontos város, a legnagyobbak, nyugatról keletre haladva:

  • Pautalia - eredetileg trák település, ma Kjusztendil a neve, 40 ezres nagyváros,
  • Serdica - eredetileg trák település, ez a mai Szófia,
  • Nicopolis - Rusze és Veliko Tarnovo között, római alapítású, a hunok semmisítik meg az V. században, azóta nincs helyén település,
  • Marcianopolis - római alapítású, ma Devnja a neve, kisváros.

Természetesen Moesia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek mind eredetileg görög városok. A legnagyobbak: Dionisiopolis (ma: Balcsik), Odessus (ma: Várna), Messembria (ma: Neszebar).

A legkésőbb meghódított terület Thracia tartomány volt, ez csak az i. sz. II. században lett római. Itt a 3 fő város:

  • Nicopolis (azonos neve, mint a moesiai Nicopolisnak, így azt "ad Istrum", ezt pedig "ad Nestum" melléknévvel jelölték) - Szófiától 110 km-re délkeletre, ma nincs itt település,
  • Philippopolis - messze a legrégebbi település Bulgáriában, nevét a macedón királytól kapta, folyamatosan létezik több ezer éve, mai neve Plovdiv, a második/harmadik legnagyobb mai bulgáriai város, tulajdonképpen csak azért nem lett Bulgária fővárosa a török uralom való felszabaduláskor, mert végül az 1878. júliusi berlini egyezmény alapján az ország határán kívül maradt, s amikor vissza lett szerezve 1885-ben, már be lett rendezve a főváros Szófiában,
  • Augusta Traiana - Beroe néven trák település, a II. században a rómaiak megváltoztatják nevét, mai neve Sztara Zagora, 120 ezres nagyváros.

Természetesen Thracia tengerparti részén is voltak római városok. Ezek is mind eredetileg görög városok. A legfontosabb Anchialus, ez a mai Pomorie.

Fontos tudni, hogy Róma csak nyugaton bukott el az V. században, keleten nem. Így a római uralom itt folytatódott, Moesia keleti felében a VII. századig, a dunai bolgár állam megalapításáig, nyugatabbra a VIII. sz. elejéig, délen meg egyes részeken egészen a IX. sz. közepéig.

piros - Moesia, sárga - Thracia, zöld - Macedonia, barna - hovatartozása változó - települések: Anchialus (A), Augusta Traiana (AT), Dionisiopolis (DI), Dorosturum (DO), Marcianopolis (MA), Messembria (ME), Nicopolis ad Istrum (NI), Nicopolis ad Nestum (NN), Novae (N), Odessus (OD), Oescus (OE), Pautalia (PA), Philippopolis (PH), Ratiaria (R), Serdica (S), Sexaginta Printa (SP)

Szófiában, pár éve, amikor a metrót építették, rendesen láthatóvá tették a megmaradt római maradványokat:

Címkék: közélet
23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bircahang.blog.hu/api/trackback/id/tr6618744130

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Madarász Henrik 2024.12.15. 00:14:56

Érdekes hogy a szláv invázió milyen drasztikus hatással járt, csak két egykori római város jelentős ma is, Szófia és Rusze.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 08:33:28

@Madarász Henrik:

Volt idő amikor Athén is szláv város volt. Majdnem az egész Balkán el lett árasztva, az albán hegyeken kívül.

gigabursch 2024.12.15. 08:46:42

@Madarász Henrik:
Sose volt szláv invázió.

Illetve pont annyi, amennyi törzs...

gigabursch 2024.12.15. 10:27:37

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:
Járj utána az egyidejű római (bizánci) és arab forrásoknak.
Kreált nyelv, nagyfokú homogenizációs kísérlet.

Ennyi.

Gery87 2024.12.15. 10:28:34

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:

Igen, meg a román barátaink ősei is valahol az albánok környékén meg a hegyekben héderelve élték túl a szlávokat, hogy aztán majd északra vándorolva hont foglaljanak maguknak....
(A vlach az az illir, aki romanizálódott, nyelvet váltott....az albán meg az aki nem)

És ebből fakadóan egyébként a római eredetmítoszuk IGAZ, csak épp a dák ökörség nélkül.
Sőt, a szintén római tudatú görögökkel szemben ők valóban latinul is beszéltek..

Gery87 2024.12.15. 10:31:28

@gigabursch:

Melyik 80 éves konteós turbómagyar nyilas vén hülye könyvében olvastad ezt a fasságot?
Bogaras Laci bácsi, vagy esetleg a Raffai hülyült meg mára ennyire?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 10:45:18

@Gery87:

Az más kérdés.

Eleve volt egy görög és egy latin rész a Balkánon: bircahang.org/wp-content/uploads/2024/12/blkrm.png

Északon a latin dominált és lassan szorította ki a helyi nyelveket, délen meg a görög és az is szorította ki a nyelveket.

Csak az albánok tartották magukat erősen. Túl bonyolult helyen éltek.

Aztán a jött a szláv migráció és tarolt. S Nyugat-Macedónia egy részen maradt csak meg a latin, innen lettek a románok.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.15. 11:21:09

@Gery87:

Egyébként a bolgár alternatív őskutatók körében is népszerű ez a "a szlávok egy kitalált nép, nyelv" című tanításhalmaz, legalábbis egy rész ezt vallja.

_Neville 2024.12.15. 12:54:21

@Gery87: hu.m.wikipedia.org/wiki/Arom%C3%A1nok

Igen, alapvetően ők egy balkáni latin nép akik később vándoroltak Északra, szóval a római örökség igaz, de Dacia tartományhoz, pláne Erdélyhez rohadtul nem volt közük.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2024.12.16. 04:59:01

@Gery87:

A zsidók valószínűleg nagyot buknának, ha kiderülne az igazság, hogy a valóságban nincsenek se szláv népek, se nyelvek! Lehet, hogy még Jeruzsálemet is kénytelenek lennének emiatt átadni a palesztínoknak, sőt, aztán kiürítenék egész Palesztínát, majd mind hazamennének Minszk környékére!

Gery87 2024.12.16. 12:57:42

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró:

"majd mind hazamennének Minszk környékére!"

Ebből is látszik hogy a szlávok valójában álruhás zsidók:D
magyar nyelvű szemfelnyitó, mélyelemző és tájékoztató média
süti beállítások módosítása