A középkori viták még egy népszerű problémája: a fogalmak milyensége. Ez más, mint amit az előző cikkben leírtam.

A kérdés: hogyan, milyen fogalmakkal írható le Isten. Alapvetően 3 elmélet született, időbeli sorrendben: hasonlóság, kétértelműség, egyértelműség.

A hasonlóság elmélet azt mondja: Istenről elmondható mindaz, ami a teremtett világról, de figyelembe kell venni, hogy ezek más fogalmak, viszont hasonlók. Azaz pl. "az Isten jó" és "az ember jó" mondatban a két "jó" egymáshoz hasonló, de nem azonos. Nyilván az emberi "jó" az isteni "jó" tükröződése, hiszen Isten a teremtő, de nem lehet azonos a két dolog, mivel a teremtetlen Isten se azonos a teremtett világgal. Az hogy mi az azonosság tartalma nem fogalmazható meg racionális módon: racionálisan csak közelíteni tudunk a megoldáshoz, de csakis hit által fogható fel milyen Isten.

A kétértelműség elmélet azt mondja: Istenről nem mondható el semmi, hiszen emberi ésszel nem érhető fel. Fogalmaink emberi fogalmak, így csak a teremtett világra használhatók. Azaz pl. "az Isten jó" egy hibás mondat, hiszen a "jó" a teremtett világra lehet igaz, helyesen: "Isten nem jó és nem rossz". Valójában Isten se nem jó, se nem rossz, felette áll a fogalmaknak. Isten megismerése csakis hit által lehetséges.

Az egyértelműség elmélet pont az ellenkezőjét mondja: Istenről minden elmondható, mivel fogalmaink is Istentől vannak. Azaz pl. "az Isten jó" és "az ember jó" mondat is helyes, s a két "jó" azonos. Mivel persze a teremtetlen Isten nem azonos a teremtett világgal, a két "jó" nem egyenlő, de az eltérés mennyiségi: az isteni "jó" végtelen, az emberi pedig véges. Racionálisan csak közelíteni tudunk Isten megismeréséhez, csakis hit által fogható fel teljesen Isten, hiszen nem vagyunk képesek az isteni végtelenség felfogására racionálisan.

Alapvetően egyik se hivatalos keresztény tanítás. Mivel ez nem befolyásolja az üdvözülést, nincs erről dogma. Azonban elmondható, a nyugati kereszténységben a hasonlóság a legelterjedtebb, míg keleten a kétértelműség, de mindkettőben előfordul mind a 3.

A fő ellenérvek:

• a hasonlóság ellen: végülis nem ad választ semmire,
• a kétértelműség ellen: kizárja az észt, miközben az ész Isten adománya,
• az egyértelműség ellen: elfedi a határt teremtő és teremtett közé.

A kérdést én már könnyedén magyarázom, a modern technika kiváló példát ad ugyanis. Ha Istent egy számítógépes játék programozójának tekintjük, a teremtett világot pedig a játéknak, akkor vajon mi a helyzet? Amikor a játékon belül a játék szereplője csinál valamit az vajon ugyanaz, mint amit a programozó csinál? Vajon:

• a két cselekvés más, de mégis hasonló,
• a két cselekvés egész más: hiszen a programozó a valóságban él, míg a játék szereplője meg egy programozott algoritmus a játék virtuális világában,
• a két cselekvés azonos, persze a programozóé igazabb, hiszen a valóságban zajlik, míg a másik csak annak halvány mása.