Humoros látni, mennyire rettegnek emberek szavaktól.
Az "agresszió" szó valójában jogi fogalom, az emberek azért értik félre, mert az "agresszív" szó alapértelmezése negatív, miközben egyáltalán nem az: a sportban pl. az "agresszív" egy stílus és értékítélete semleges. Pl. a pókerben az agresszív játékos nem azt jelenti, hogy az illető felpofozza az ellenfeleit, rájuk borítva az asztalt, meg alapvetően gonosz alak, hanem azt: szeret sok leosztásban részt venni, rosszabb lapot is ritkábban dob el, szívesen emel és visszaemel, átlagnál gyakrabban blöfföl.
Szóval teljesen nevetséges vért izzadva magyarázgatni, hogy míg Oroszország agresszor Ukrajnával szemben, addig Izrael nem az Iránnal szemben.
A valóságban mind Oroszország, mind Izrael agresszor. Mert az agresszió azt jelenti: más állam megtámadása nem önvédelmi céllal, s az önvédelem itt szűken értelmezendő, azaz csakis azt jelenti, ha volt előtte agresszió a másik féltől.
Azt persze lehet aztán mondani, hogy "de igazuk van", mert pl. Izrael kénytelen fellépni az iráni atom ellen, stb., de ettől még ez agresszió.
Akik támogatjuk Oroszországot se mondjuk, hogy nem volt agresszió Ukrajna megtámadása 2022-ben, mert az volt a nemzetközi jog szerint - egyszerűen azt mondjuk, Oroszország agressziója igazságos, az adott helyzetben logikus lépés volt.
Ugyanez igaz a tegnapi amerikai agresszióra Irán ellen, de a szóban forgó műsor még előtte készült. A lényegen nem változtat: azt se mernék agressziónak nevezni, pedig az, még úgy se merik, hogy a "rossz Trump" csinálta.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gelimtrtrddddd 2025.06.23. 06:26:40
-----------------------------
1- A szó egy sklavenaufstandi hang, zátemi, új-ónemmagyar.
2. A jog az Joch, iga, de ősmagyarnak, nem liberált új-ónemmagyarnak rakta van, a libcsizmus antandája.
3. A fogalom egy nyelvkakilási hang, itt dolga nem van.
4. Azért és ért hangokat dúrgerni, az azért sklavenaufstandi, stak er és ár stuma van.
5. Alap hang nem van, az al túl, a Grund raku és stuma.
6. Értelem hang se van, stak indogermán er és ár stuma, ősmagyarul verstehen rakni.
vasútihíd 2025.06.23. 07:34:49
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2025.06.23. 09:20:35
GyMasa 2025.06.23. 09:41:48
Egyszerűen funkcionális droidok, akik magukat különbnek, meg okosabbnak hiszik mindenkinél.
Tapi2021 2025.06.23. 10:59:14
Tapi2021 2025.06.23. 11:02:41
index.hu/velemeny/2025/06/23/vitairat-az-mta-tagjainak-teljesitmenyerol-es-a-magyar-versenykepesseg-osszefuggeseirol/
..."Ha már ennyire bőkezű a magyar költségvetés támogatási rendszere, miért ennyire gyenge a versenyképességünk? Ad 1) a tudásvolumen nemzetközi szintű előállítása, és a vele történő gazdálkodás a magyar tudomány fellegvárában vitatható színvonalú. Sőt, kifejezetten gyenge. És csak ez a kevéssé színvonalas akadémiai teljesítmény-színvonal tud lecsorogni az egyetemekre, a kiképzett szakembereken keresztül pedig a vállalatokhoz. Ad 2) ráadásul, az akadémiai limitált képességek főleg a kormányzat nemzetközi és belpolitikai térben való lejáratására fordítódnak.
A tudás fontosságát a hozzáadott érték termelésében meghatározónak tartom. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy egy adott ország tudományos elitje versenyképes legyen.
A nemzetközi térben is mérhető tudományos kutatásokkal és azok minőségi nemzetközi (D1, Q1–Q4) folyóiratokban való megjelentetésével komoly problémák vannak Magyarországon. ...
....Nemzetközi tudománymetriai adatbázisokból megállapítható, hogy
az MTA teljes tagsága jelentősen gyengébb teljesítményű, mint egy nemzetközi, hasonló státuszú és korintervallumú aktív kutatói állomány.
A nemzetközi átlag 39 százalékán állnak, vagyis az átlagszínvonal egyharmadán. Tehát az átlagos színvonaltól is kétharmad választja el őket. Hangsúlyozom, a tudományos deficitet nem a világ legjobbjaihoz számoltam, hanem „csak” az átlaghoz.
A vizsgálat alá vont teljes akadémikusi kör 2020 és 2024 között, tehát öt év alatt átlagosan 1 db saját cikket publikált, azaz olyat, amely esetében az akadémikus a vezető szerző és legalább Q rangú lapban. Hát ez katasztrofálisan kevés. De ha az akadémikusi kör összes közleményét elemezzük, és a vezető szerzőségtől, illetve nemzetközi Q rangú lapokban való megjelentetéstől eltekintünk, úgy
egy akadémikus évente mindössze 2,2 cikket jelentetett meg.
Ez a kevésbé szorgalmas huszonéves egyetemi tanársegédek szintje, a PhD-tanulmányokat folytató hallgatók színvonala. A tanulmányaik befejezéséhez azonban ez a 2,2 cikk korántsem elég, hogy PhD-doktorok lehessenek, még nekik is többet kell teljesíteniük. A doktori fokozatszerzési eljárásokban ugyanis az aktívan közreműködő, zsűriző akadémikusok ennél többet várnak el tőlük. Mondhatni, többet követelnek meg a PhD-hallgatóktól, mint saját maguktól. Ez így nincs rendjén, mármint az akadémikusokkal.
Vizsgáljuk meg azokat az úgynevezett top 1 százalékos, nemzetközileg a legmagasabban minősített szakfolyóiratokat, a bennük megjelent közleményeket, amelyeket a világban a legtöbbet hivatkoznak, és amelyekben a magyar akadémikusok vezető szerzők (lennének). A magyar akadémikusok itt is igazán kirívóan gyenge teljesítményt produkálnak. A számolás eredménye, hogy
egy magyar akadémikus 10 év alatt átlagosan 0,4 cikket ír. Tehát 25 év alatt sikerülhet egy olyan igazán világszínvonalú publikáció, a mögötte álló kutatási eredményt megjelenítve, amely már nemzetközi mércét jelenthetne. ...." Stb.
Tapi2021 2025.06.23. 11:13:49
"Mi a megoldás?
A magyar tudományos élet kútfőjének, a magyar gazdaság és társadalom legfőbb tudományos intézményében a Magyar Tudományos Akadémián az elmaradt rendszerváltozást végre kell hajtani.
Az akadémikusi tagság megújítását illetően:
Az MTA teljes tagságát tudományos teljesítmények szempontjából felül kell vizsgálni. Azokat az akadémikusokat és MTA-doktorokat, akik a megfelelő nemzetközi tudományos normákat nem érik el, akadémiai tagságuktól meg kell fosztani, emeritus akadémikus cím használatát lehetővé tenni számukra. Az akadémikusi teljesítmények felülvizsgálata nemzetközi tudományos szakértők bevonásával történjen.
A jelenlegi akadémikusok közül többen a kommunista rendszerhez kötődtek. Esetükben a nemzetbiztonsági átvilágítást, a III/3-as, III/2-es érintettséget meg kell vizsgálni.
Az akadémikus tagság és bizottsági vezetők körében az ellenséges, az ország politikai-alkotmányos rendjét megdönteni szándékozó nemzetközi (NGO-) szervezetek és titkosszolgálatok befolyása erős, társadalmi veszélyességük jelentős. A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a kapcsolati háló felderítésére, mélységének megállapítására haladéktalanul fel kell jogosítani.
Az akadémikusságra, MTA-doktorságra, bizottsági tisztségekre méltatlanok tiszteletdíj-folyósítását le kell állítani, az MTA központi költségvetési finanszírozását felül kell vizsgálni.
Széchenyi István szellemiségét megőrizve a Magyar Tudományos Akadémiát valóban a magyar érdekek szolgálatába kell állítani. Megújulásával szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Célja legyen, hogy hozzájáruljon az ország gazdaságának, társadalmának fejlődéséhez, a családok életfeltételeinek javításához, a tudásának és a képességeinek fejlesztéséhez. Az akadémiai és a tudományos élet kapcsolatára, a jogok és kötelezettségek meghatározására kétharmados törvényt kell alkotni. Az Alaptörvényben meg kell határozni a tudós testületek (MTA, MAB, HUN-REN, egyetemek) feladatait, működésük kereteit.
Az Akadémia új szervezeti vezetőit, az új Akadémia-tagokat a jövőben az MTA közel 18 ezres köztestületi tagsága válassza, nem pedig másfél-két tucat alacsony teljesítményű, azonos politikai nézeteket valló („összeszokott”) szakosztályközösség, illetve a 11 osztály 365 akadémikusa. A mintegy 18 ezres köztestületi tagság a magyar tudomány derékhada, akiket az akadémiai döntéshozatalba be kell vonni.
A politikai megnyilvánulásoktól távol kell tartani az MTA tagjait, bizottsági tisztségviselőit. Erre törvény kötelezze őket. Működésüket a tudományos tevékenység kizárólagos végzésére koncentrálják.
Az MTA és a magyar tudományos élet megújítása érdekében:
Az Akadémia maradjon meg a magyar tudomány fellegvára, de jogait a teljes köztestületi tagsága által gyakorolja.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatba került kutatóintézetek nem kerülhetnek vissza a Magyar Tudományos Akadémiához, az akadémiai osztályok irányítása alá. Számolni kell a reformok végrehajtásának időigényességével, látni kell azt, hogy a HUN-REN kutatóintézeteiben máig erős MTA-befolyás érvényesül. A feudális jellegű hűbéri láncok máig meghatározóak. A még „falakon belül lévő” akadémikusok teljesítményei általában alacsonyak, így maguk közé csak jellemzően olyanokat fogadnak be, akiknek eleve alacsony a teljesítményük, másrészt a tudománypolitikai-ideológiai nézeteikhez közel állókat. Így a viszonylag alacsony teljesítményű feltörekvő nemzedék jobb eséllyel pályázhat a bekerülésre, mint a magasabb teljesítményűek, mint az esetleg más szakterületi tudományos nézeteket vallók. Ebből adódóan a gyenge akadémikusi teljesítmény újratermelődését meg kell akadályozni.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban, illetve más kutatói szervezeti entitások esetében következetes követelménymutatókat kell felépíteni. Az állam kizárólag kutatási közszolgáltatási szerződések keretében, pályázati alapon folyósítson a kutatási tevékenység ellátásához szükséges forrást. A teljesítményalapú bérezés váltsa fel az eddig normatív, havi – sokszor teljesítmény nélküli – kutatói bérkifizetési gyakorlatot. A kutatási közszolgáltatási szerződések az állam részéről fogalmazzák meg az elvárt tartalmú, minőségű és indokolt kutatások körét, finanszírozási módját. A kutatások a magyar társadalom érdekeit szolgálják, társadalmát, gazdaságát építsék.
Az élő- és élettelen tudományok kutatóintézeteihez mérten is kirívóan alacsony teljesítményű irodalom- és nyelvtudományok, történelem és filozófia, legfőképpen a gazdasági és jogász kutatóintézeteket felsőoktatási intézethez kell telepíteni, a HUN-REN szervezeti köréből kiemelni. Egyetemi költségvetésen belüli kezelésükre belső szabályokat alkotni, finanszírozásukat teljesítmény alapokra, közszolgáltatási szerződésekre alapozni. Kutatási tevékenységük színvonala miáltal a világléptékben nem érvényesült, az egyetemi tudományos életet még szolgálhatják. "...
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2025.06.23. 11:31:14
Tapi2021 2025.06.23. 11:34:56
Nevem senki. 2025.06.23. 11:56:52
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2025.06.23. 12:28:36
GyMasa 2025.06.23. 12:48:13
Tele vannak kettős mércével, és szemrebbenés nélkül poénkodnak olyanokkal, amiket 2 perccel azelőtt, vagy 2 perc múlva ők is elsütnek...
Megint elvesztegettem egy órát az életemből...
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2025.06.23. 13:09:26
Igen, a sznúker az egyetklen sport, melynek jól ismerem a logikáját. Meg még a pókerét is, ha sportnak vesszük.