Múlt szombaton nagy tüntetés volt Belgrádban, kb. 2-szer annyian vettek rajta részt, mint a budapesti homokmeneten - Sorosék hálózata jobban működik Szerbiában, mint Magyarországon.

Miután sehogy se sikerült eddig megdönteni demokratikus úton Alekszandar Vucsics népszerű kormányzatát, kb. egy éve folyamatos tüntetések zajlanak. Az ürügy egy egyszerű baleset az újvidéki pályaudvaron.

Eddig a tüntetéseket szervező szerbellenes erők fő követelése az volt, hogy ne legyenek választások, mert azokat úgyis meghamisítja Vucsics - a valóságban az ellenzék túl kicsi, így biztosan vesztene egy új választáson -, hanem ehelyett a tüntető "diákok" nevezhessenek ki átmeneti "szakértői" kormányt.

Most ezen az abszurd követelésen változtattak, nyugatról is sokan szóltak nekik, hogy nem lehet nem követelni választásokat, ez így hiteltelen.

Szóval most a követelés a választások kiírása. A tervezett menetrend:

• ki lesz írva a választás,
• nyer Vucsics,
• a "diákok" csalást kiáltanak,
• maradnak a tüntetések.

A szerb vezetés is látja ezt, így 2 módon próbál menekülni a csapdából:

• nem ír ki választást, hanem a saját híveit hívja ellentüntetni, ezzel jelezve, hogy mellette többen vannak, mint ellene,
• a szerb ritkafémek bányászatát eladta nyugati cégeknek, így több nyugati kormányzat kezdi csökkenteni támogatását a szerb ellenzék részére.

A tüntetés napja jelképes: június 28. az a szerb Vidovdan - Szent Vitus vagy Szent Vid napja -, aki egyébként egy Szerbiához nem kötődő III. századi szent, de mivel emléknapján fontos események történtek a szerb történelemben, így lassan a fő szerb népi ünneppé lett.

Az alapesemény az 1389-es koszovói csata, mellyel de facto megszűnt a szerb állam, a csatában a törökök ellen, szóval amolyan "szerb Mohács". Azóta ez benne van a szerb emlékezetben. Gavrilo Princip 1914-ben erre a napra tette neves merénylete végrehajtását, 1989-ben pedig Szlobodan Milosevics ezen a napon lett de facto az ország ura, beszédet mondott akkor, mellyel tulajdonképpen kimondta a rendszerváltozást: hogy kommunista Jugoszlávia helyett ezentúl szerb nemzeti állam lesz.

A név egyenesen része lett nem csak a szerb, de a balkáni közmondásoknak is, "eljön Vid napja" azt jelenti, valami jelentős fog történni, valami rossz lesz, de az meg lesz bosszúlva, vagy valami drasztikus lesz, ami a korábbi bűnt eltörli, amolyan sajátos balkáni "jom kippur" - zsidó ünnep, a "kiengesztelés napja", erős hasonlóság van - a zsidóknál az alapja az amikor a zsidók először lettek hűtlenek Istenhez, még Mózes alatt, ám aztán, a közvetlen felelősök megbüntetése után, Isten megbocsátott nekik.

Itt az üzenet: meg lesz büntetve bűnei miatt a "diktátor" Vucsics, s "demokrácia" lesz. Vucsics ellentüntetésén meg az, hogy a szerb nép ellenáll az idegen pénzből tomboló-romboló "diákoknak", s nem lesz Majdan Szerbiában.

A "diákok" így egy második követeléssel is előálltak: Vucsics ellentüntetése legyen beszüntetve. Az ok: tüntetni csak az ellenzéknek szabad, mert ők demokraták, a hatalom mellett állóknak viszont ez tilos, mert ők agymosottak. Ismerős, ugye?

Egyelőre Vucsics jól kezeli a helyzetet, pár agresszív drogost sikerült ártalmatlanítani a gumibotok gyönyörűen csengő melódiájával. De az egész kép nagyon bizonytalan: a korlátlan finanszírozással rendelkező ellenzék bármeddig képes folytatni az akciózást.