Pár napja halt meg a mormon elnök. 101 évesen, félig magatehetetlen állapotban. Ő volt a 17. mormon elnök időrendben.
A mormonokhoz képest a posztsztálini szovjet vezetőség fiatalokból állt.
Hogy ne lehessen semmilyen hatalmi harc, vetélkedés, a mormonok már az első utódláskor megegyeztek, mindig a rangidős apostol lesz a következő elnök. Ezt a második elnök harcolta ki annak idején, 1844-ben, az alapító Joseph Smith halálakor. Akkor ez még nem volt egyértelmű szabály, egyházszakadás is történt akkoriban emiatt, de a legnagyobb egyházuk azóta is ezt az íratlan szabályt tartja.
Amikor egy szervezetben ilyen rendszer alakul ki, hogy mindig a rangidős az utód, az eredmény az, hogy előbb-utóbb aggastyánokból lesznek vezetők.
A mormonoknál a legfelsőbb vezetőség alatti vezetői szintek még érdem alapján kerülnek kialakításra, de a legfelső szinten ez már ki van zárva a rendszer logikája miatt.
A mormon egyház legfelsőbb vezetése az Első Elnökség és a Tizenkettők Kvóruma, ez összesen 15 ember, ők az "apostolok". A legfontosabb adat: mikor lett valaki apostol, ez határozza meg az apostoli rangidősséget. Jelenleg alig 2 ember van, aki 70 év alatti és apostol.
Amikor egy elnök meghal, az Első Elnökség megszűnik, a teljes hatalom a Tizenkettőkre árad át, s abban tag a tizenkét rangidős apostol. Akik hivatalosan Isten ihletésére választanak új elnököt, de a valóságban mindig a rangidőben első apostolt választják meg, ez alól eddig sose volt kivétel.
Tehát nem az van, ami pl. a katolicizmusban, hogy a felső vezetés bárkit választhat, s ez rendszeresen meg is történik. Sőt a gyakorlatban a katolikusok nem is szoktak 80 évnél idősebbet római pápának választani, bár ezt semmi se tiltja.
Most a rangidős mormon apostol 41 éve apostol, életkora 93 év, s ő lesz így a következő elnök. Ha elél 101 éves korig ő is, az utóda egy másik, akkor 93 éves ember lesz, ez már előre tudható.
A rendszer logikája: amint valaki esélyes lesz az elnökségre, már 90 éves, de a legjobb esetben is 80 feletti. Így a szervezet előbb-utóbb aggastyánklubbá alakul.
A mormon hagyomány nem szereti a nőtlen vezetőket, így ha egy vezető beosztásúnak meghal a felesége, mindenképpen új házasságot köt. Ilyenkor a második feleség jellemzően jóval fiatalabb. Lásd a most elhunyt elnököt, s nála 26 évvel fiatalabb második feleségét:
Kubai fórumon olvastam: Kuba aranykora a 70-es és 80-as évek.
Furcsa, de a magyarázatok értelmesek. A fő okok 2 csoportra oszthatóak.
Egyrészt ekkor még nem volt minden elrohadva az országban. A forradalom győzelme előtt épült infrastruktúra még működött, a házak még nem voltak szétesve - a forradalom győzelme után semmi se épült, a pénzek Fidel megalomán külpolitikájára mentek el.
Másrészt ekkor még jöttek a segélyek a Szovjetunióból. A szovjetek gyakorlatilag pótolták mindazt, amit Kuba nem költött magára: élelmiszer, gyógyszer, üzemanyag.
Jegyrendszer akkor is volt, ma is van. Viszont akkor a jegyrendszer alapján tényleg kiosztották a járó élelmiszereket, míg ma sok esetben "jár, de nem jut" a rendszer lényege, azaz az emberek nem kapnak a legtöbb jegyre semmit.
Másrészt, a mostani rendszer sokkal szabadabb: a kubaiak szabadon utazhatnak és szabadon lehet valutájuk, akkor ez elképzelhetetlen volt. De hiába a szabadság, ha az embereknek nincs pénzük rá.
Aki ma nem számíthat külföldi rokon segélyezésére - s ez a többség - annak most sokkal rosszabb, mint egykor volt, amikor legalább a jegyrendszer biztosan működött.
Így mára az a kor legendává lett, hogy "az is rossz volt, de legalább ki lehetett bírni".
Alapvetően jó cikk a Telexen a ganderi repülőtérről.
A cikk is leírja, Gander repülőtere egykor hatalmas fontosságú repülőtér volt, abban az időben, amikor a repülőgépek még nem tudtak egyvágtában átkelni nagy távokon, ilyenkor több leszálló hely is volt Európa és Amerika "között", pl. az Azori-szk., Írország, s Gander. Ma már Gandernek csak egy kis repülőtére van, kevés légitársaság használja, hiszen okafogyott lett.
Annak idején Kuba esetében fontos volt egészén a világkommunizmus bukásáig. Kuba el volt szigetelve a világtól, egy időben még a latin-amerikai országok is ignorálták a kubai rendszert, egyedül Mexikó nem szakította meg soha a kapcsolatokat.
Ennek része az is volt, hogy Kubába nehéz volt elutazni. A közelben csak Mexikóból volt állandó, közvetlen járat.
De a kommunista táborból nézve Mexikó nem volt megoldás, hiszen az messzebb van Kubánál.
Akkoriban Európából csak a keletnémet, a szovjet, s a csehszlovák légitársaság üzemeltetett állandó járatot Havannába, s egyedüli nyugatiként a spanyol Iberia.
A spanyol-kubai viszony ugyanis sose volt megszakadva. Tehát akkor se, amikor Havannában Fidel volt a vezér, Madridban meg Franco. Meg is kérdezték egyszer Francót, mi az oka, hogy egyetlen kommunista országgal se tart fenn kapcsolatot, de Kubával mégis teljes nagykövetségi szintű a viszony, amire azt mondta "rendes ember akkor se tagadja meg a fiát, ha az bűnöző lett".
A hatalmas mennyiségű kelet-európai kiküldött zöme természetesen Moszkván, Prágán, Kelet-Berlinen keresztül utazott Kubába. A szovjet Aeroflotnak volt egyedül közvetlen járata, de nem minden nap, a legtöbb esetben ott is olyan gép ment, melynek le kellett szállnia: ez vagy az írországi Shannon volt vagy a kanadai Gander. A keletnémet és csehszlovák gépek pedig mindig csakis Ganderben szálltak le.
S így Gander volt a legegyszerűbb lyuk a Falon: aki disszidálni akart, az elutazott Kubába, s közben meg Ganderben menedékjogot kért. Ez közismert volt. A keletnémet hatóságok ezért Kubát nyugatként kezelték, azaz nem utazhatott bárki Kubába.
Szinte nem volt járat, melyről valaki ne szökött volna meg.
A cikk állítása, hogy ezt Kanada nem akarta, egyszerűen nem igaz:
Nemhogy szigorítás nem volt, de egyenesen várták az embereket. Volt egy ajtó a tranzit váróteremben, rajta angolul és franciául, hogy "bevándorlás", s mögüle vidám zene szólt. Az ajtó jellemzően nyitva is volt, annyit lehetett látni, hogy mögötte van egyenruhás kanadai.
Aki disszidálni akart, az átment az ajtón és kész. Akkoriban - ez a 80-as évek első fele - mindenki megkapta a politikai menekült státuszt, aki kommunista államból jött. A státusz megkapása fontos kedvezmény volt, mert ez nem csak azt jelentette, hogy az illető maradhatott az országban, de ezen kívül kapott pénzt is tartózkodása első évére, a kanadai munkanélküli segéllyel azonos összegben, s ingyenes orvosi ellátásra volt jogosult, plusz az állam biztosított neki szállást bizonyos ideig.
Csak az nem kapta meg, aki nem igényelte. Akadt ugyanis olyan, aki az USA-ba akart tovább menni, így csak ideiglenes védelmet kért. A keletnémetek esetében pedig okafogyott volt a menedékjog, hiszen ők automatikusan nyugatnémeteknek minősültek a nyugatnémet jog szerint, így csak a kanadai nyugatnémet követségre kellett szólniuk.
Én magam kétszer láttam az ajtót: 1984. és 1985. augusztusában.
Egyszer láttam embert bemenni rajta. Groteszk látvány volt: az emberen - olyan 40 éves körüli - egy hátizsák volt, azon pedig a keletnémet címer hatalmas méretben. Már beszálláskor megnéztem az embert magamnak a címere miatt, de így hogy disszidált lett teljes a kép.
Alapvetően téves beállítani úgy, mintha az antifa egy politikai mozgalom lenne.
Ez tipikusan egy olyan mozgalom, ahol a politika csak ürügy.
Az átlagos antifa-aktivista kicsoda? Alapvetően jómódú középosztálybeli család sarja, aki azonban lázadni akar. A szülei ellen nem mer lázadni, mert akkor le fog állni a pénzhozam, amiből él, ugyanis az aktivista nem dolgozik, saját jövedelme nincs. Így olyan dolog ellen lázad, ami számára veszélytelen, nem teszi kockára megélhetését. Tulajdonképpen lehetne futballhuligán is, de őt nem érdekli a sport, így inkább politizál.
A 70-es és 80-as években szkínhed lett volna és valami fajelméleti szélsőjobbos eszme híve, de az ma már nem divat, ezt a szülei nemzedéke csinálta, így mást kell találni. Jó megoldás az antiglobalista harcos "szakma", ott lehet drogozni, törni-zúzni, járókelőt verni egyszerre, de ez is ma már kissé elavult, olyan ezredfordulós íze van.
Szóval marad a szélsőbal, azon belül a fasizmus elleni küzdelem: ebben az a jó, hogy mindent fasizmusnak lehet nevezni, azaz bármi ellen lehet antifáskodni.
Ha az ember gyávább típus, azaz személyesen nem akar verekedni, akkor lehet még antifa megmondóember. Magyarországon ez a jellemzőbb, de egyébként ugyanaz a szociális típus. Lásd Jámbor András, jómódú középosztálybeli antifát - tipikus mintapéldány.
A hét elején még minden hithű ballib állította, itt a végső csapás: a Fidesz elbukta a 2026-os választást. Semjén miatt.
Azóta valami nagyon megváltozott. Még a legradikálisabban ballib Amerikai Népszava blog is megvédte Semjént!
Mi történhetett? Szerintem valaki utána járt az ügynek, s kiderült, minél több az adat, annál valószínűtlenebb Semjén érintettsége.
Plusz Semjén minden személyes ismerője - mármint a ballib oldalon - elmondta: szerinte kizárt Semjén bűnössége, még az egyébként konteós Reichert is ezt mondta a Soros Magyar Hangjától, de a vezető ballib ex-politikus Horn Gábor is ezt hangsúlyozta.
Ennek egyébként az oka Semjén jelleme. Mivel én is ismerem személyesen - bár utoljára 20 éve találkoztam vele -, ezt megerősíthetem. Ez az ember szinte két külön lény: az egyik a politikus, a másik a magánember. Politikusként vadul érvel, támad, ellenséges, míg magánemberként meg rendkívül barátságos, nyitott az ellenvéleményre, udvarias, az én ízlésemnek még túl udvarias is. Emiatt mindenki tudja róla, hogy őszinte ember, ő az a típus, aki kizárólag valamely magasabb szellemi okból képes hazudni, de sose magánérdekből. Hite teljesen őszinte, emiatt képtelen saját érdekből hazudni. Ráadásul mindenki tudja, sose használta ki helyzetét személyes haszonszerzés céljából - még a legvadabb ballibek se vádolták őt soha korrupcióval -, s két hobbija van: az egyik keresztény hite, a másik a vadászat. S persze az is közismert, hogy abszolút monogám típus.
Én persze azért azon meglepődtem, hogy még az egyébként elmebeteg-gyanús Amerikai Népszava is megvédte őt. Ez azért jelent valamit. Azt, hogy kármentés folyik: az okosabbak rájöttek, a vád hamis, így érdemes még időben kiszállni.
Nincs ugyanis semmi rosszabb annál, mint valakit hamisan vádolni. A jó megoldás a lebegtetés, a sejtetés. De ezt a DK-s Arató elrontotta azzal, hogy kimondta Semjén nevét. Így esélyt adott a nyílt válaszra, védekezésre.
A magyar Reddit-szekta ki is van borulva a történteken... szerintük az ellenzék túl lagymatag, hogy nem használta ki az ügyet. Íme tegnapi Reddit-karikatúra, szerintük semmi se dőlt meg, ők ugyanis "kiolvasták" a Zorbán nézéséből, hogy Semjén pedó:
Mi is a papság szerepe a ballibek, pl. az ilyen Hatházi Mákos típusú bohócok szerint?
Először is a pap kussoljon, mert az állam el van választva az egyháztól.
Eleve szégyellje magát erősen, mert pedofil fideszes, pedofideszes.
Aztán, ha mégis megszólal, ezt csakis azért teheti, hogy nyilvánosan egyetértsen a ballibekkel.
Pl. üvöltheti azt, hogy szlavaukrajinyi, meg támogathatja a gyerekbaszókat, az igaziakat. Az ő gyerekmolesztálásuk ugyanis demokratikus, nem fasiszta, mint a papok kitalált bűne.
A pap megszidása után zarándoklat a Bajza utcai Nahalnij-szemétdombhoz, ahol a résztvevők kifejezték mély együttérzésüket az elhunyt orosz bűnöző és gazdái iránt:
Erről a kérdésről nem tudtam találni sok más infót, de elhiszem neki:
A kérdés lényege: 2025. szeptember 1-től a keleti katolikus részegyházak szabadon dönthetnek, hogy a 381-ben elfogadott niceai-konstantinápolyi hitvallás melyik verzióját használják: az eredetit vagy a későbbit, melyet a római pápa hagyott jóvá 1014-ben.
A két verzió közti különbség 1-3 szó - nyelvtől függően, a latin verzióban 1 szó -, ez a hitvallás 8. bekezdésének tartalma. Az eredeti: "Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától származik. Akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával.", a XI. századi új verzió pedig: "Hiszek a Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik. Akit épp úgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták szavával.".
A kérdés azért érdekes, mert 1054-ben a nagy egyházszakadás formális oka ez volt:
a római pápa kiközösítette a konstantinápolyi pátriárkát, mert az nem fogadta el az új verziót,
a konstantinápolyi pátriárka kiközösítette a római pápát, mert az egyetemes zsinat összehívása nélkül változtatott a szövegen.
Mint látható, a valós háttérbeli ok a hatalom volt Egyházban:
a nyugatiak szerint a római pápa az Egyház feje és uralkodója, s az egyetemes zsinat felett áll,
a keletiek szerint a római pápa az Egyház feje és első az egyenlő egyházvezetők között, s az egyetemes zsinat hatalma rá ugyanúgy kiterjed, mint mindenkire.
Magát a teológiai vitát egyébként tulajdonképpen gyorsan elrendezték mindkét oldalon:
nyugaton azt mondták a teológusok, hogy az új verzió csak pontosítás, így nem tekinthető eretnekségnek a régihez való ragaszkodás,
keleten azt mondták a teológusok, hogy az új verzió nem eretnekség, csak zavarkeltő módosítás, mely a kérdés 2 elemét - származás és hatás - egybevonja.
Eddig azonban a római pápa ragaszkodott a katolikus új verzióhoz a saját egyházán belül, s az eredeti verziót csak ortodoxokkal való közös imádságokon használta, udvarias gesztusként (pl. XVI. Benedek ezt többször megtette).
Pár éve hallottam, hogy a keleti-szír rítusú keleti katolikusok áttértek a katolikus verzióról az ortodoxra, azt gondoltam, ez egyedi eset, de ezek szerint nem. Most immár a bizánci rítusúak, sőt bárki alkalmazhatja az ortodox verziót.
Jelenleg 23 keleti-katolikus részegyház létezik:
1 örmény rítusú,
3 kopt rítusú,
3 nyugati-szír rítusú,
2 keleti-szír rítusú,
14 bizánci rítusú - ezeket nevezi a magyar szokás "görögkatolikusoknak".
A hír engem meglepett, nem is tudom mi lehet a mögöttes ok.
Egyik "kedvenc" homoklobbista-álkeresztény, perintista-sátánista blogom majdnem két éve jósolta meg a magyar katolicizmus végét. Az ok: a Magyar Katolikus Egyház vezetősége 2023. decemberében elhatárolódott a Római Katolikus Egyház Hittani Dikasztériumának, Ferenc "római pápa" által jóváhagyott dokumentumával, melyben felhívnak a homokos "párok" megszentelésére.
Íme:
Aztán mi lett? Nem szűntek meg a magyar katolikusok. Viszont a blog kimúlt, ez a cikk után már csak egy cikk jelent meg, aztán semmi. Szóval a blog szűnt meg...
Ami egyszer bejött, az megint be fog - gondolják a ballib mesterterv szerzői.
S ez az okoskodás nem is alaptalan. A múltkori "pedofil" ügyet a Fidesz elbukta rossz kommunikációval. Most ugyanerre készül?
Mert most sikerült egy új ilyen ügyet találni. Persze szinte biztos, hogy az ügy megint pedofil, de rá lehet húzni. A politikai harcban nem számít mi igaz, hanem az, melyik narratíva sikeres.
A gépezet már működik, a suttogó propaganda már meg is nevezte kik az új pedofilok: a heteroszex pedó Rogán, a homoszex pedó pedig Semjén. Nem baj, hogy nem igaz - Rogánt nem ismerem, nem tudok nyilatkozni, de Semjén esetében biztosan nem igaz a vád.
Ha van esze a kormányzatnak, kiemelt gyorsasággal kiderítteti mi is a valóság. Minden más megoldás ugyanis hatalmas segítség a liberálisoknak.
A DK-t köszönet illeti, hogy igyekszik segíteni. Hétfőn a parlamentben néven nevezték Semjént, így ő meg tudta védeni magát. De ez nem elég.
Lám, a szörnyek megint kint jártak a Hősök terén, s immár azt követelik, csak a liberálisok kampányolhassanak, hiszen a nemzeti oldal kampánya az "gyűlölködés".
A magánjogban ez általános alapelv, a nemzetközi jogban persze nem, hiszen a legtöbb nemzetközi szerződés eleve kényszer alapú, így csak annyit jelez: minden szerződés ideiglenes, addig tart, míg a felek kénytelenek betartani vagy míg érdekük betartani.
Magyarország - és az egész ex-kommunista Kelet-Európa - nemzetközi szövetségi helyzete kényszer. Egyetlen alapja: annak idején ezt a területet Gorbacsov átadta a nyugatnak egyfajta ajándékként. A lakosság akarata semmilyen szempontból nem játszott szerepet. Aki nem integrálódott a nyugatba, az ezt véres háborúval tudta csak elérni: Szerbia. Persze egy kivétel van, ez Belarusz, mely teljesen békésen sikeresen elkerülte a gyarmati státuszt, dehát kivételek mindig akadnak.
Most a nyugat világhatalmi státusza lazul, gyengül. Semmi árulás nincs abban, hogy ezt pl. Magyarország igyekszik kihasználni. Ill. ez persze árulás a szó szoros értelmében, dehát mi rossz van egy kényszerszövetség elárulásában?
Szövetségben lenni valakivel azt jelenti: valamiben nem értünk egyet vele, de más fontos dologban igen. Hiszen ha mindenben egyetértenénk, akkor nem kellene szövetség, hanem akkor egyek lennénk.
Az amerikai rendszerkritikus jobboldal esete pontosan ilyen kelet-európai szemszögből nézve. Most, hogy a mozgalom mártírt adott a világnak, különösen fontos ezt felismerni és észben tartani.
Ha megnézzük Charlie Kirk rendkívül sikeres mozgalmának alapelveit, ott szép számmal találhatunk számunkra rendkívül kellemetlen, egyenesen nevetséges állításokat. De ugyanez igaz szinte az egész amerikai rendszerkritikus és jobboldali szektorra.
Mit tartalmaz Kirk szervezetének, a Turning Point USA mozgalomnak a hitvallása. Pl. ilyet: "Az USA alkotmánya a valaha írt legkivételesebb politikai dokumentum." és "Az USA a világtörténelem legnagyszerűbb országa." - az ilyesmin persze nem csak egy kelet-európai, de egy nyugat-európai rendszerkritikus is csak udvariasan mosolyog, de ha nem sért meg senkit, akkor inkább harsányan röhög.
Az amerikai rendszerkritikusok, a jobbos verzió rendelkezik pár furcsa - mi szempontunkból furcsa - jellemzővel:
újprotestáns hitvilág, annak kőkemény politikai értelmezésével,
mély hit a felvilágosodásban,
az az álláspont, hogy az igazi liberalizmus jó dolog, ahhoz kell visszatérni, mert időközben a komcsik és társaik elrontották ezt a nagyszerű eszmét.
Az amerikai rendszerkritikusok nagy többsége bizony ezt vallja, abban hisznek, hogy a rendszer alapvetően jó, azt csak meg kell tisztítani a rárakodott idegen eszméktől. Még ilyeneket mondanak: "A kapitalizmus a valaha felfedezett legerkölcsösebb és leginkább bevált gazdasági rendszer.".
Az amerikai rendszerkritikusok kedvenc szerzője Ayn Rand és társai az úgynevezett osztrák iskolából.
Az osztrák iskola nevű közgazdasági-politikai iskola legfőbb célja a marxizmus elleni harc. A cél az volt, már a XIX. sz. végén Bécsben, majd később Angliában és az USA-ban, hogy a klasszikus közgazdaságtant - amiből a marxizmus is kinőtt - felváltsák valami újabb, jobban alkalmas elmélettel. Részletesen nem írnám le, de pl. az egyik lényegi elem, hogy az "érték" megszűnik itt valós lenni, hanem szubjektív lesz, azaz minden annyit ér, amennyit adnak érte, ezzel sikerül persze kiküszöbölni és megcáfolni a marxi kizsákmányolás fogalmát, de mindez hatalmas károkat is okoz: gyakorlatilag teljesen elszakítja a gazdaságot a valóságtól. Ennek a gazdasági iskolának a politikai kivetülése az ultraliberalizmus, más néven libertarianizmus vagy anarcho-liberalizmus. A lényeg kb. az, hogy minden működne jól, ha békén hagynák, tulajdonképpen állam nem is kell, vagy ha igen, abszolút minimális mértékben.
Szóval az amerikai jobbos rendszerkritikusok gazdaságpolitikailag azt vallják, amit Magyarországon a a valóságtól legelrugaszkodottabb ballib megmondóemberek.
Olvasmányos alakban ez megismerhető Ayn Rand gigantikus szépirodalmi művéből. Az Oroszországban született, s a korai szovjet rendszert megérő, majd az USA-ban letelepedő Rand - eredeti neve: Alisza Rozenbaum - motivációja személyes: annyira gyűlölte a szovjet rendszert, hogy mindenben az ellenkezőjét mondta, ezzel persze átesve a ló másik oldalára.
Könyve - Atlas Shrugged, de a magyar fordításban át lett írva és "Veszett világ" lett, pedig nagyon nem jó ez a cím - hosszasan leírja, hogy nincs közjó, az irigység pozitív érték, a szabadság kifejeződése a tulajdon és a verseny, s mindent az okos vállalkozóknak köszönhet az emberiség.
Ez mindig az abszurditásig el van víve. Az Atlas Shrugged ezt viszi végig hosszasan. Vannak részek, amikor a pozitív hősök egymást segítik, viszont ez baj az elméletben, hiszen csak irigység van, a segítség meg keresztény-kommunista marhaság, így ezt mindig ki kell magyarázni. Szóval több ilyen párbeszéd van a könyvben:
Segítesz nekem önzetlenül?
Dehogy segítek. Az utolsó cent hasznot is kipréselem belőled!
A kelet-európai ember ösztönösen érzi, ez súlyos marhaság, de az USA-ban ez az áramlat bivalyerős, s a rendszerkritikusok nagy hányada komolyan hisz benne.
Én egy időben megpróbáltam hinni ebben, beismerem. De már akkor viszketett kicsit a lelkem. S végül teljesen elutasítottam, nagyjából 2008-tól kezdve.
De akkor mi van? Semmi. Szövetségesünk lehet ettől még, hiszen a hagyományos értékek terén helyesen beszél. Nem azt kell nézni, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt.
Aztán meg reménykedni kell, egyszer az amerikai rendszerkritikusok is eljutnak annak felismeréséhez, hogy a liberalizmus nem cél, hanem probléma. Nem megtisztítani kell a liberalizmust a balos szeméttől, ahogy ezt ők hiszik, s visszatérni a krisztályszép eredeti liberalizmushoz. Ugyanis maga a liberalizmus a szemét. S ami szemét, annak mind a politikai, mind a gazdasági vonatkozását el kell utasítani. Olyan nincs, hogy éljenzem a liberalizmust a gazdaságpolitikában, sőt a politikai liberalizmust is annak klasszikus verziójában, közben meg küzdök a későbbi és mai liberalizmus ellen. Ahogy nincs jó "woke", úgy jó kapitalizmus sincs.
Ayn Rand egyébként kivállóan alkalmaz a parodizálásra:
Amikor a Szovjetunió megszűnt, a török politika fő célja lett az 5 volt szovjet türk államban a török befolyás megvalósítása.
Ennek része volt, hogy fogadják el a török ábécét mint sajátot az 5 nyelv számára, lecserélve az addig használt cirillt.
Eredetileg mind az 5 nyelvet arab ábécével írták, ezt a korai szovjet korban - 1928-1929 - mind az 5 nyelv esetében kivezették a használatból, helyükre a kommunista hatalom latin ábécét vezetett be.
Az eredeti szovjet tervek szerint minden szovjet nyelvre a latin ábécét kellett volna bevezetni (azaz az oroszra is!), de végül Sztálin ezt a tervet leállította, amikor saját anyanyelve, a grúz került volna sorra, így maradt a grúzra a grúz ábécé. Majd minden más nyelvre is le lett ez állítva.
Végül a folyamat teljesen vissza lett csinálva: 1939-1940 között minden szovjet nyelv kötelezően át lett állítva a cirill ábécére, ez alól csak a 3 saját, ősi írással rendelkező nyelv lett mentesítve:
a grúz maradt grúz ábécével,
az örmény is maradt az örmény ábécével,
a jiddis maradt héber betűs, itt csak írásreform lett.
A balti államok visszacsatolásakor is ez lett alkalmazva: azaz az észt, a lett, s a litván maradt latinbetűs - ezeknél saját ősi írásnak lett minősítve a latin ábécé.
A szovjet összeomláskor mindenhol felmerült a cirill írás leváltása:
az azeri 1991-ben lett latinbetűs,
a kazah 2031-re tervezi a latinbetűs írás bevezetését, jelenleg átmeneti időszak van, ahol mind a 2 írást használják,
a kirgiz az egyetlen, ahol nincs hivatalos dátum a latinbetűs írás bevezetésére, de valószínű, hogy követni fogják legközelebbi testvérnépüket, a kazahokat,
a türkmén 1993-ben lett latinbetűs,
az üzbég 1995-ben lett latinbetűs, de csak kiegészítésként, azaz jelenleg 2 ábécé van használatban, a cirill végleges kivezetésének időpontja még nincs meghatározva.
Egyébként a török nyelvben is csak 1929 óta van latin ábécé, korábban az arab ábécét használták.
Mind Azerbajdzsánban, mind a volt szovjet Közép-Ázsiában azonban a török befolyás nem domináns, ez keveredik az orosz és a kínai befolyással, s ma már a kínai hatás a legerősebb.
A kulturális befolyás persze létezik, de nem kizárólagos. A török nyelv egyedül az azerivel kölcsönösen érthető, itt szabadon tudnak beszélgetni egymással az emberek, a többi esetben is van alapszintű megértés, de ennél több nemigen.
Minden hasonlóság ellenére vannak eltérések az egyes nyelvek hangrendszere között, így végül senki se fogadta el az eredeti javaslatot, hogy a török latin ábécé legyen bevezetve. Egyedül az azeri használja a török ábécét, ennek oka a közel azonos hangrendszer, de itt is van 3 plusz betű a törökhöz képest.
Nagy a felháborodás a Fingában: az Öt képes harmadikoldalast játszani.
Irigység lehet az ok: Puzsér évekig ugyanazt csinálta, harmadik oldalt alakított a ballibek és a Fidesz között. S akkor is - pont ahogy most az Öt - a ballib oldalt keményebben kritizálta.
Aztán jött 2022 és Puzsér beállt csápolni a ballibek mögé. Azóta nem harmadik oldal. Azzal jött elő, hogy a két oldal nem egyenlő, így nem szabad egyenlő távolságot tartani.
Sajátos. Addig ő fel volt háborodva, hogy a ballib fősodor őt fideszesnek tekinti, majd nem csodálkozott, hogy hirtelen be lett fogadva.
Nekem egy ismerősöm jutott eszembe. Nem volt érettségije, ezt nagyon szégyellte. Végül esti tagozaton leérettségizett felnőttként. Korábban szentségtörés volt előtte az "érettségi" szót szóba hozni, attól kezdve viszont ő hangoztatta: mindenki bunkó, akinek nincs érettségije.
Alapvetően a butaság jele: magamnak megadni a változás jogát, míg mindenki mástól ugyanezt megtagadni.
A Pázmány contra homoklobbisták ügyben sok cikk lett. Nyilván ezekben semmi érdekes: a libbantak védik a gyermekmegrontást, mintha az életükről lenne szó. S persze kimondják a kettős mércét: a kereszténység köteles mindent engedni, míg a homoklobbinak nem kell semmiben se engednie.
Ez tehát nem érdekes. Viszont az ateista törzskommentelők színvonala nagyot zuhant.
Én szeretek ateistáktól olvasni, de nem ezt a szintet.
Íme kiemeltem 4 kommentet:
Az első esetében a szokásos hiba: a fundamentalista újprotestáns nézetvilágot, a "keresztény fundamentalizmust és kreacionizmust" kérik számon a katolikusokon, miközben ehhez semmi közük, valójában a katolicizmus nem állít se lapos Földet, se a többit.
S persze a "zsidó család" is marhaság, ugyanis Noé nem volt zsidó.
Második: mintha azért csökkenne a keresztények száma, mert az egyház nem elég haladó. Minden kutatás bizonyítja, hogy ennek semmi alapja.
A harmadik: Brunót eretnekség miatt ítélték halálra, nem tudományos nézetei miatt.
S a negyedik is csemege. Az első megismétlése nagy részben, felturbózva azzal, hogy alapvető ellentmondás van kereszténység és tudomány között. Persze semmi ilyesmi nincs.
Ami pedig a Pázmány contra homoklobbisták ügyet illeti: szerencsére az egyetem megszabadult mind a 3 homoklobbista oktatójától. Ez nagyszerű hír!
A Partizán is belelovalta magát a témába:
A fő kérdés az akadémiai szabadság. Ez azonban az intézményt illeti, nem munkatársát. Ez pont olyan, mint a sajtószabadság: a sajtószabadság azt jelenti, bárki közzé tehet bármit, de nem jelenti azt, hogy bárki bármely médiában bármit közzé tehet.
A ballib megmondóemberek, mint pl. Kéri, akik 90 %-ban beálltak a Tisza mögé, nagyon fognak csalódni. Pedig éppen az is segíti a Tisza-apadást, hogy ezek beálltak mögé.
Mára kiderült: Brüsszel Péternek nincsenek emberei, gyakorlatilag a ballib táborból vonzza be "szakértőit", plusz pár sértődött fideszest sikerült maga mellé állítania. Ezzel eleve megdőlt az eredeti állítás, hogy ő Orbán és Gyurcsány ellenzéke egyszerre.
S ezen a DK Tisza-ellenes narratívája se segít, mert a DK mögül kihátrált táboruk 90 %-a és átállt a Tisza mögé.
első: A kereszténységnek fejlődnie kell, különben nem képes választ adni a ma kérdéseire.
második: A templomban még a kereszténységet hirdetik, de a hangsúly immár nem ezen van, hanem a ma problémáin: ökológia, emberi jogok, szegénység, kizsákmányolás, társadalmi igazságosság, stb.
harmadik: A hit tagadása: nem szabad a mai szemszögből kellemetlen hittételeket komolyan venni, ezek már elavultak, mindent újra kell értelmezni, a lényeg a szeretet, ahogy Jézus is mondta.
negyedik: Már az alapvető hitelvek is tagadva vannak, semmi se számít, csak a jó akarat.
ötödik: Nyílt ateizmus - ez az egész Isten csak egy jelkép, nem számít, csak szeressük egymást feltétlenül.
Ezen a skálán a fősodrú katolicizmus az első lépcsőfokon áll jelenleg, bár fontos fejlemény, hogy a mostani Leó római pápa látványosan hallgat, azaz esélyes akár az is, hogy a katolicizmus visszalép a "nulladik" lépcsőre.
Ami a progresszív katolikusokat illeti, ők a második-harmadik lépcsőn állnak - lásd a fősodrú német és osztrák katolikus egyházat.
A magyar katolikusok helyt állnak, Magyarországon a fősodor a nulladik lépcsőn áll. Lásd az esztergomi érsek megnyilatkozását pár éve "nem vagyunk jótékonysági egylet". Ami botrányosan hangzik ateisták számára, pedig ez a legjobb válasz.
A legprogresszívebb protestánsok persze régen a negyedik lépcsőfokon állnak, de ezek Magyarországon törpe kisebbséget jelentenek. Még Iványiék is csak a második fokon vannak, onnan nem haladnak tovább.
Amerikában a fő baj, hogy egyszerre van jelen ez a folyamat és ennek agyatlan ellenzése is. Az antiprogresszív amerikai protestánsok ugyanis felismerve mindezt, túlzásba vitt ellenreakcióval reagálnak: mivel félnek attól, hogy a Bibliát átértelmezik a progresszívok, így ők meg kiállnak a Biblia szószerinti igazsága mellett, ami persze egy hatalmas zsákutca.
Szóval a magyar forradalmi kommunisták írtak cikket. Gondolom, tízen lehetnek, na jó: harmincan. Élvezetes olvasmány, sokat lehet nevetni rajta.
Kiderül többek között, hogy:
Jámbor András osztályáruló, elárulta a mozgalmat,
a Tisza bukni fog 2026-ban, de ez a bukás jó hír, mert ezzel megnyílik az út a kommunista forradalomra,
a kommunisták sikeresen ki fogják használni a burzsoázia megosztottságát, értsd: Tisza és Fidesz,
a szerbiai tüntetések munkásforradalom,
Magyar Péter a magyar Trump,
közeleg a világforradalom, hiszen immár 60 országban 8000 kommunista működik együtt (ezt képesek így leírni, pedig ez azt jelenti, hogy az átlagos létszám országonként 130 ember).
Közben hivatkoznak nem csak Marxra, de Leninre, Sztálinra és Trockijra is. Igazi csemege.
Van 6 görög sziget, mely sose volt török uralom alatt.
Amikor a törökök 1453-ben meghódították a Római (Bizánci) Birodalom fővárosát, majd 1475-ben a teljes terület a törököké lett, maradt 6 sziget, mely már akkor nem volt jogilag vagy ténylegesen bizánci irányítás alatt. Ezeket Velence megszerezte időben, s a törökök tiszteletben tartották a szigetek velencei irányítását a kedvező kereskedelmi kapcsolatok miatt.
A probléma Velence mint állam megszűnésekor jelentkezett 1797-ben. A területet meghódította ekkor Franciaország, de egy orosz-török közös katonai akció legyőzte itt a franciákat. Hivatalosan a szigetek orosz-török védnökség alá kerültek, a valóságban függetlenek lettek minden szempontból, kivéve a jogit. A napoleoni háborúk után az a kompromisszum született, hogy a védnökséget átveszi Anglia, de nem változtat a teljes autonómián.
Végül 1864-ben lemondott a területről Anglia Görögország javára, azóta a része.
A leírásokban mint "a 7 sziget" szerepel. Ennek oka, hogy Lefkada is része volt a területnek, de csak 1684-től, korábban ez meg volt hódítva a törökök által.
A szigetek lakossága szinte teljesen görög, a kevés betelepült régóta elgörögösödött. Mégis, a szigetek sokban eltérnek a többi görög területtől. Itt nem volt török hatás, viszont nyugati volt.
Ennek vicces maradványa a krikett sport, Görögországban csak itt vannak hívei.
A 6 sziget:
Kerkira (ógörög: Kerküra) - magyarul az olasz nevén ismert mint Corfu vagy Korfu - 1386-tól velencei, 1797-1799 francia, 1799-1815 orosz-török védnökség, 1815-1864 brit védnökség, 1864 - csatolva Görögországhoz,
Pakszi (ógörög: Pakszoi),
Itaki (ógörög: Ithaké) - ez onnan ismert, hogy itt volt király Odüsszeosz - 1503-1797 velencei, 1797-1799 francia, 1799-1815 orosz-török védnökség, 1815-1864 brit védnökség, 1864 - csatolva Görögországhoz.
Kefalonia (ógörög: Kephalonia) - 1500-1797 velencei, 1797-1799 francia, 1799-1815 orosz-török védnökség, 1815-1864 brit védnökség, 1864 - csatolva Görögországhoz.
Zakintosz (ógörög: Zakünthosz) - 1485-1797 velencei, 1797-1799 francia, 1799-1815 orosz-török védnökség, 1815-1864 brit védnökség, 1864 - csatolva Görögországhoz.
Kitira (ógörög: Küthéra) - az egyetlen, mely nem az Ióniai-tengerben van - 1238-1797 velencei, 1797-1799 francia, 1799-1815 orosz-török védnökség, 1815-1864 brit védnökség, 1864 - csatolva Görögországhoz.
A Törvény Keretein Belül Működő Mérsékelten Haladó Párt közismert a Švejkből. Kevesen tudják, a párt a valóságban is létezett: Jaroslav Hašek tényleg bejegyzett egy ilyen nevű pártot, ez volt a világ első viccpártja. Követelései röhejesek voltak: pl. programjában szerepelt, hogy az emberek kocsmai italfogyasztását ezentúl finanszírozza az állami költségvetés.
A könyvben persze a párt szerepe nyomós: a látszatlázadás parodizálása a cél.
Valami ilyen volt a kommunista Bulgária utolsó kb. 10 évében John Lennon. Az óvatosan lázadni akaró fiatalok megtalálták őt, miután le lett puffantva. Ez utóbbi feltétlenül szükséges elem, hiszen miféle hős az, aki nem lett mártír? Szóval remek alkalom lett.
Az óvatos lázadók így találtak egy a hivatalos propaganda által nem reklámozott személyt, akit imádni lehetett. Látszólag ez ellenzékiség, azonban gyorsan belátták a hivatalos szervek, semmi értelme ez ellen fellépni, mert bár Lennon formailag a nyugati kultúra celebje, mondanivalója tulajdonképpen ultrakommunista. Mint amolyan korai Demszky Gábor, aki azért lázadt Kádár ellen, mert az nem eléggé kommunista.
Bulgáriában eleve nagyon erős volt ez a vonal. Mármint ez a balról ellenzéki vonal. A vonal eszméje röviden az, hogy a marxizmus teljesen jó eszme, s minden ment is szuperül Sztálin haláláig, de aztán a reformerek elrontották a rendszert és elkanyarodtak a kapitalizmus felé. Szóval amolyan leninista-sztálinista kommunizmus, de erős kínai elemekkel: az 1976 előtti Kínát értve ez alatt, mert 1976-tól Kínában is kemény reformok jöttek, sőt ezek végül túlhaladták a szovjet reformokat - tulajdonképpen máig ez a rendszer van Kínában: a hatalom totalitásának megtartásával ismét bevezették a kapitalizmust, ami - meglepő módon - rendkívül sikeresnek bizonyult. A liberálisok legnagyobb meglepetésére ugyanis a sikeres kapitalizmusnak nem szükségszerű eleme a liberális polgári demokrácia.
De persze a bolgár balos ellenzék az 1976 előtti Kínát tekintette barátnak.
Magyarországon is megvolt végig ez a "munkásellenzék" nevű valami, de Magyarországon Kádár igyekezett őket a háttérben tartani. Bulgáriában viszont a pozícióik erősebbek voltak.
Olyan erősek, hogy puccsot is megkíséreltek.
Bulgária persze a felszabadulása óta a puccsok és felkelések országa: 1881, 1886, 1918, 1923, 1934, 1944. 1965-re lett tervezve még egy: a Todor Zsivkovval elégedetlen baloldaliak hatalomátvételi próbálkozása. Több volt partizánparancsnok szervezte, csak aztán páran mégis inkább Zsivkov oldalára álltak, így kitudódott.
A hatalom aztán enyhén bánik el a résztvevőkkel: a legtöbbjüket csak kizárják a Pártból, csak a főszervezők kapnak börtönbüntetést, s senkit se ítélnek halálra: az egyes számú főszervezőnek megüzenik, legyen szíves főbe lőni saját magát, különben a családját is repressziók érik, s ő ezt teljesíti is. (Zsivkov is tartja a szavát, a család ellen nem tesz semmit, sőt a főszervező fia magasrangú pártfunkcionárius tudott lenni aztán.)
Szóval John Lennon - én akkoriban John Leninnek mondtam - lett a megtűrt nyugati idol. Szófia központjában egy iskola fala tele lett festve graffitikkal Lennon idézetekkel, s a hatalom nem tett semmit.
Egészen így maradt kb. 1991-ig. Aztán az egész lényegtelenné vált, ma már a helyen "normál" drogos graffitik vannak:
Ami az irodalomban Antoine de Saint-Exupéry főműve, az a zenében John Lennon legnépszerűbb dala.
A Kis Herceg különösen Kelet-Európában celebmű, az eredetileg brit Nagy Könyv versenynek mind a magyar, mind a bolgár verziójában a Kis Herceg bekerült az első 10-be, s eleve hatalmas a rajongótábor. Amikor elmondom, ez a mű bulvár fércmunka és rossz minden szemszögből olyan reakciókat szoktam kapni, mintha valakinek az anyját szidnám, de legalábbis értetlenség a válasz.
A nyugati közönség, úgy tűnik, e tekintetben érettebb: az eredeti brit Nagy Könyv versenyen a Kis Herceg az első 100-ba se került be, ami arra késztet, hogy elismerjem: talán mégse teljesen hülyék az angolok.
Sajnos John Lennon esete meg fordított. Nyugaton az Imagine című mélykommunista dal szinte már himnusz státuszú, veszélyes dolog szidni. Pedig valószínűleg a világ legszemetebb és leghazugabb zenei műve. Szerintem csak a szovjet Широка страна моя родная című orosz alkotáshoz hasonlít, mely a sztálini terror csúcspontján született, mégis az a refrénje, hogy "Я другой такой страны не знаю, / Где так вольно дышит человек.", azaz "Nem tudok más olyan országról, ahol ennyire szabadon lélegezhetne az ember.". Engem még most is zavar ez a dal, amikor mostani orosz ünnepségeken előadják retró alkotásként, pedig most nyilván nem ugyanaz a kontextusa, de még így is viszketek tőle:
Lennon persze alattomosabb. Míg a szovjet dal szinte önparódia: senki se gondolhatta komolyan 1936-ban, amikor a dal született és az egyik legjátszottabb dal lett a szovjet rádiókban, hogy "szabadon lélegezhet a szovjet kisember".
Lennon nem önparódia, hanem nyíltan leírja gonosz kívánságait a jövőről:
nincs paradicsom, s pokol,
mindenki csak a mának él,
nincsenek nemzetek,
nincs vallás,
nincs senkinek semmije,
mindenki valamiféle kényszermunka-táborban él;
nagyjából ez Pol Pot rendszere, amit megálmodott magának Lennon. Az egyébként többszörös milliomos Lennon szolgák hadaival azt javasolja mindenki másnak, ne legyen semmije, közben ő a sajátját védi:
Pol Pot meghallhatta a dalt 1971-ben, s már 1975-ben meg is valósította.
Az észak-koreai rendszer picit emberibb Lennon álmánál.
A 90-es évek elején még gondolkodtam, ne legyek-e politikus.
Mivel nem volt ismeretségem a kellő helyen, ez azt jelentette volna, a legalul kell kezdeni, azaz önkénteskedni a pártnál, ahol karriert akarok.
Utána néztem ez mit takar, kiderült, hogy 3 dolgot:
elmenni tüntetésekre, hogy legyen tömeg,
segíteni a pártirodákban, pl. takarítani,
kampány alatt aláírást gyűjteni, s a plakátolással foglalkozni.
Mivel mind a három ellenszenves számomra, végül nem csináltam semmit, maradtam tagdíjas passzív párttag.
Szóval most bele tudok érezni a szerencsétlen DK-önkéntesek sorsába: járni kell a várost, keresni DK-s plakátokat, majd azokra célkeresztet, trágárságot, Dávid-csillagot helyezni. Kemény munka!
Normál esetben a klímaszorongás egy vicc. Divathóbort, mint az, hogy ma már a legfejlettebb nyugaton a fiatalok 50-60 %-a homokosnak, transzszörnynek, gyíkembernek vallja magát.
Ha pedig komoly az ügy, azaz valaki valóban szorong, s nem csak divatból tesz úgy, mintha szorongana, akkor ehhez már szakképzett pszichiátriai kezelés kell, a legjobb a pácienst azonnal rácsos ágyban elhelyezni, erősen begyógyszerezve. Enyhe esetben persze érdemes próbálkozni a pofánbaszással, az enyhe betegeket a korlátozott fizikai erőszak képes visszabillenteni a valóságba.
Ugyanis a valóság az, hogy évszakok vannak, így az időjárás változik.
Persze vannak régiók a Földön, ahol egész évben egy évszak van, ez a sarkkörök és az Egyenlítő körüli részek – viszont sajátos módon, klímaszorongás nem ott van, hanem a bolygó többi részén, ahol pedig az emberiség hajnala óta évszakok váltakoznak.
Teltek-múltak az évezredek, az emberek előbb barangoltak ide-oda, gyűjtögettek, majd réz, bronz, vas eszközökhöz nyúltak, háziasították a kutyát, majd más állatokat, aztán rádöbbentek a növénytermesztés titkára is, s mindeközben senkinek se jutott eszébe szorongani, hogy tavasz után nyár van, aztán ősz, végül tél. Sokszor extrém szárazságok, máskor árvizek jöttek, ezekkel az akkori műszaki szinten az emberek nehezen küzdöttek, s mégse szorongtak.
Aztán eljött a XXI. század és a legfejlettebb államokban hirtelen egy törpe kisebbség szorongani kezdett! Valószínűleg úgy kezdődhetett, hogy egy drogozásból felébredt ciszpedofil transzkrokodil identitású baloldali aktivista egy nap kinézett luxuslakosztálya ablakán, s ott azt tapasztalta: meleg van. Ettől pánikba esett, be akart adni magának új adag drogot, de éppen elfogyott a készlet, így sírógörcsben kezdett tombolni.
Én arra tippelek, a következő hóbort az éjjelnappal-szorongás lesz: naplementekor szoronganak majd a kis szobaforradalmár majmok, hogy sötét lesz, míg napkeltekor meg a kezdődő világosság miatt.
Én azt mondom: hadd szorongjanak! addig se kúrnak gyereket – amíg a négy fal között teszik, a kisembert nem zavarja.
Ez a cikk rendkívül érdekes, de csak abban, mi a következtetés.
A balosok nem a tudásért harcolnak, hanem a tudás tartalma feletti kontrollról. Ez pedig nem más mint szektás gondolkodás. Vallási szektákban van ilyen és a hozzájuk hasonló mlm-rendszerekben: higgy vakon, ne végy tudomást az ellenvéleményről.
A létező kommunizmus is ebbe bukott bele: nem vállalta a vitát, nem adott érveket a saját igazság mellett, mert nem merte bemutatni az ellenérveket.
A kereszténység ezt régóta tudja. Minden normális keresztény képzésnek lényegi eleme az ellenvélemények megismertetése, s a velük való vitázás. Aki erre nem képes, az egyszerűen rossz hittérítő. Aki ugyanis hisz a maga igazságában, az egyenesen keresi az ellenvéleményt.
Szóval a mai progresszív balosokat érdemes bíztatni, csak menjenek ezen az úton, a valóságtagadásban előre, az ellenvélemény tudomásul nem vételében, ez ugyanis biztosan elvezet a megsemmisülésükig.
