A magyarországi nemzeti kisebbségi jogrend kitalálásának egyetlen oka van: lehessen rá hivatkozni.

A valóságban ugyanis az egész rendszer teljesen valóságidegen.

A fő probléma: Magyarországon a nemzeti kisebbségek a zsidók deportálása (1944) és a németek kitelepítése (1946-1948) után tulajdonképpen megszűntek. Ami kevés maradt, az tönkre lett téve az összes valóban kisebbségi iskola bezárásával a 1961/1962-es tanévben. Ez egy kevéssé ismert tény: 1961-ig az országban 3-féle kisebbségi iskola működött:

• A-típus: ahol minden tárgy az adott kisebbségi nyelven van tanítva + magyar nyelv és irodalom tárgy magyarul,
• B-típus: ahol az adott kisebbség nyelve, irodalma, földrajza, történelme kisebbségi nyelven van oktatva, minden más esetben a tannyelv magyar,
• C-típus: ahol minden tárgy tannyelve a magyar + emelt óraszámban az adott kisebbség nyelve.

1961-től be lett zárva az összes A-típus, s a hangsúly a C-típusra lett helyezve. Eredmény: az országban maradt 31 B-típusú és 329 C-típusú kisebbségi iskola alap- és középfokon, összesen 360 iskola. Ebből német 143: 2 B-típusú és 141 C-típusú, második helyen szlovák: 124 - 6 B-típusú és 118 C-típusú. Harmadik helyen a szerb-horvát (ez akkor még egynek számított): 64 iskola - ebből 13 B-típusú és 51 C-típusú. Negyedik helyen a román: 23 iskola - ebből 10 B-típusú és 13 C-típusú.

Minden további nemzetiségnél a kis létszám miatt eleve csak a C-típus volt életszerű vagy az se. Ez akkor a szlovén kisebbség 6 darab C-típusú iskoláját jelentette. (A kommunista rendszerben csak ezek voltak az elismert kisebbségek: német, szlovák, "délszláv" (szerb-horvát-szlovén), román.)

A rendszer 1985-ig így működött. Azóta lehet szabadon létesíteni iskolákat bármilyen profillal, csak már nincs kinek.

Ez a "nincs kinek" a rendszer fő problémája: egyszerűen nem maradt sehol erős kisebbség, a cigányokat leszámítva, de ők meg jellemzően nyelvileg magyarok, s nem is igen akarnak nemzeti kisebbségként szerveződni.

Egyszerűen a helyzet nem párhuzamos a határontúli magyarok helyzetével, lásd az 1,2 millió romániai magyar nagy többsége nem asszimilált, a legtöbb esetben románul csak idegen nyelvként beszél, sok esetben tömbökben él, míg a 40 ezer magyarországi román nagy része félig magyar identitású, s a többség jobban tud magyarul, mint románul. Azaz nem lehet azonos rendszert felépíteni teljesen eltérő helyzetekre.

A jelenlegi magyar rendszer az, hogy vannak helyi kisebbségi önkormányzatok. Ezek a valóságban díszszervezetek, az égvilágon semmivel se foglalkoznak, mert nincs is mivel. Jó esetben a helyi kisebbségi önkormányzatok által megválasztott országos vezetőség foglalkozik ténylegesen is az adott kisebbséggel, jellemzően ünnepségeket szerveznek, könyveket adnak ki.

S a vicces új elem: a parlamenti képviselet. Ami a legtöbb kisebbség számára elérhetetlen, hiszen teljes létszáma kisebb a kedvezményes parlamenti mandátumnál.

Emiatt eleve még azok se regisztrálnak a parlamenti választásra kisebbségként, akik egyébként regisztrálnak kisebbségként:

Mint látható, a kisebbségként választási regisztráció is ritkaság. Nagyjából az emberek negyede, ötöde regisztrálja magát, s ennek az ötöde parlamenti választásra is. Lásd pl. szlovákok: a kutatók szerint 120 ezer tekinthető szlováknak, ebből alig 30 ezer vallotta magát annak a népszámláláson,12 ezer regisztrált is szlovákként a választásokra, de alig 1500 fő regisztrált a parlamenti választásra is.

A bolgárok esete teljesen ugyanez: 221 ember regisztrált a parlamenti választásokra, 1354 általában a választásokra, 6272 a népszámláláson, miközben kutatások szerint lehet 20-30 ezer ember összesen.

Szerintem kellene már jönnie egy bátor embernek, aki nyíltan kimondja: semmi szükség kisebbségi parlamenti képviseletre Magyarországon.

Ettől kifejezetten mérges lettem, pedig ritkán vagyok az:

De minden benne van a 90-es évek mérhetetlen ballib gőgéből, szinte tökéletes alkotás.

Ez vár ránk a szellemi fronton, ha áprilisban győz a Tisza.

Csütörtökön, a választási rendszer elindítása után fél órával sikerült is regisztrálnom: a rendszer működik.

Az SZDSZ bűneiről:

- a műsor azért érdekes, mert Puzsérnak sikerült ellenfelét belerángatni abba a szerepbe, hogy mindenben védje meg az SZDSZ-t, így egyfajta 20 évvel ezelőtti SZDSZ-hívet képvisel.

Puzsér persze sok igazat mond, de pont az egyik fő érve nem áll: hogy miért állt össze az SZDSZ a "kommunistákkal" 1994-ben. Jól emlékszem arra az időszakra, én akkor már egyértelműen nem voltam ballib, de még nem is álltam át az ellenkező táborba, szóval szinte semleges szemmel néztem az eseményeket.

Egyrészt, az MSZP sose volt kommunista, hiszen éppen az MSZMP kommunizmust tagadó reformereiből lett. Másrészt pedig a magyar rendszerváltozásban nagyon gyorsan megszűnt szempont lenni a kommunista-antikommunista ellentét, ennek helyét szinte a legelején átvette a népi-urbánus viszály, melyben az antikommunista népiek kedvelték a hozzájuk közeledő posztkommunistákat, ahogy az antikommunista urbánusok is ezt tették a hozzájuk közeledő posztkommunistákkal.

Szóval a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy a két urbánus csapat egymásra talált. Ezért dolgoztak akkor a médiák is, szinte minden liberális média - s akkor a médiák zöme liberális volt - éjjel-nappal nyomta a szakértőség témát, mely szerint a jobboldal nem egyszerűen gonosz és elavult, kódoltan antiszemita, hanem nem is ért semmihez, míg a baloldal szakértőkből állt, s hangsúlyozva lett, hogy a baloldal az MSZP-t és az SZDSZ-t jelenti.

Mi tehát az SZDSZ bűne? Szerintem semmi. Ők egyszerűen ellátták szerepüket: a felvilágosult kisebbség szerepét, mely komolyan elhitte magáról, hogy ők az elit, míg az ország meg mucsai, így kötelességük a birca népet elvinni a magas és fényes eszmékhez. Az ország pedig ellenállt, s az SZDSZ elvesztette a csatát.

Egyrészt éppen átálltak a korábbi "nem itt él, nem itt adózik, ne szavazzon" lemezről az újra, hogy igenis regisztráljon külföldről és szavazzon, másrészt most meg vannak döbbenve, hogy megnőtt a regisztrálók száma. Ki érti ezeket?

Valószínűleg nem tudnak dönteni, a korábbi demagógia jó út, vagy az új módszer, mely elkezdte terjeszteni azt az igaz infót, hogy levélszavazásra mindenki jogosult, akinek nincs magyarországi címe, s nem csak a "határontúliak".

Egyébként mától lehet jelentkezni a külföldi nem-leveles szavazásra.

Puzsér azt mondja, Magyar Péter azért sikeres, mert másolja Orbán Viktort. Lásd, Orbán azért tudta legyőzni 1998-ban, majd 2010-ben immár teljesen a ballib elitet, mert egykor ő maga is ballib benfentes volt, így az ellenséget belülről, közvetlen közelből ismerte. Lásd, mint az eredetileg keresztényelles, zsidó elitbeli, római polgár Pál apostol, aki sikeresen legyőzte mind Rómát, mind a zsidó elitet.

Jól hangzik, de nem stimmel a fő eleme: Magyar Péter sose tartozott a fideszes elithez, annak esetleg harmadvonalában volt legfeljebb.

De ha ezt nem vesszük figyelembe, annyiban jó az elemzés, hogy a Tisza magát az 1998-2006 közti Fidesszel akarja azonosítani. Ez az egész lengyel recept lényege: a szuverenista erőt nem lehet a lelkes globalistákkal leváltani, így a mérsékelt globalistákkal kell dolgozni. Lengyelországban ez sikeres is lett: a szuverenista PiS pártot így váltották le 2023-ban.

A gond az - erre Puzsér nem figyel -, hogy a fideszes médiák nem képesek a helyzetet kielégítő módon elemezni. S ennek egyetlen oka van: Orbán személye. A teljes elemzéshez el kellene ugyanis ismerni, hogy a Fidesz csak pár éve szuverenista, szerintem csak 2014 óta, azaz ahogy az 1998-as Orbán nem azonos az 1990-es Orbánnal, ugyanúgy a 2014-es Orbán se azonos az 1998-as Orbánnal.

Valójában persze a helyzet a gyakorlatban egyszerűbb. Ha több pénzt képes adni az embereknek a Fidesz, akkor most idén is nyerni fogja a választást. Szerintem csak egy kisebb értelmiségi réteg szavaz nagy elvek mentén, a nagy többség a pénztárcája alapján szavaz, s ha túl kevésnek tartja a fideszes juttatásokat, akkor a Fidesz ellen szavaz, minden ellenére.

Az "akkor miért nem költöznek oda?" gyakori liberális érv. Arra utal, hogy aki kritizálja a liberális rendet, az miért nem költözik olyan helyre, ahol a rend más, s aki meg elköltözik, az miért a liberális rendű országokba megy. Lásd még, miért Oxfordba küldi a gyerekét tanulni és nem Moszkvába? Szóval ismert a séma.

Ma leltem rá a Reddit bolgár, erősen liberális részében ugyanerre mém alakban:

Ugyanezt meg lehetne csinálni az USA-ba vándorlás esetével is, vajon miért van az, hogy latin-amerikaiak egyszerre szidják az USA-t, közben oda akarnak költözni.

Pedig a válasz pofonegyszerű: az emberek nem az ideológia kedvelése miatt, hanem az életszínvonal miatt mennek oda, ahová mennek.

Most már tudom, a Reddit Hungary a legbiztosabb hely, ha fanatikus ballib-tiszás véleményt akarok olvasni. Korábbi a legbiztosabb hely a HVG agyoncenzúrázott kommentszekciója volt, de ma már az is túl mérsékelt a Reddithez képest.

Az utóbbi napokban a Redditen jöttek egymás után a kommentek, melyek szerint Lázár János egyébként feleslegesen buta - bár igaz - megszólalása miatt több százezer cigány szavazatot jósoltak a Tiszának.

Most a szombati tüntetés megadta a választ: összegyűlt tiltakozni ezernél kevesebb ember, 95 %-ban nem cigányok. Mivel a Tisza nem küldött ki senkit, így csak a szokásos belpesti mindig tüntiző "tömeg" jelent meg.

Még a HVG is "százakat" említ:

Jól van ez így. Ami biztosan nem kell az országnak az az etnikai alapú viszálykodás.

Megint előjött a demagógia, hogy "mindenki magyar".

Lázár előbb mondott egy ostoba mondatot, majd egy marhasággal kért bocsánatot:

Ezek szerint Magyarország a világ csodája, hogy az egyetlen ország ahol csak 1 nemzetiség él. De ha így van, akkor miért van pl. 13 kisebbség elismerve? Meg mi van az országba bevándoroltakkal, ők csodaszerűen magyarrá válnak az engedély megkapásakor?

Már írtam erről - íme -, ugyanazt tudom ismételni: a cigányok nem magyarok, hanem egy önálló nemzetiség, s ezen az nem változtat, hogy egyes cigányok kettős identitásúak.

Az orkrán külügyminiszter azt mondta, a Zorbán az olyan, mint a Szálasi!

Csodálkozom, hogy senki nem vette észre: ez dicséret!

Hiszen Szálasi ukrán megfelelője Sztepan Bandera. Ő pedig manapság nemzeti hős Ukrajnában. Szóval az ukránok most azt állítják: Orbán nemzeti hős!

Új fejlemény az ellenzéki turbónyilvánosságban: az eddig félistenként tisztelt 6házi Mákos egyre erősebb kritika tárgya. Oka: nem hajlandó visszalépni, hanem "ráindul" a Tiszára.

Manapság ezért olyan kritikákat olvasni róla, melyek korábban csak fideszes szavazóktól voltak olvashatóak.

Még pár nap, szerintem, s ki fog derülni: a Mákos fanatikus fideszes!

Horthy rossz példáját akarná megvalósítani a Tisza Párt.

Teljesen nyíltan kimondják: lemondanak minden nemzeti önállóságról, szuverenitásról, teljesen alárendelnék az országot az EU-nak és a NATO-nak.

Kinek jó ez? Egyedül a liberális nagyuraknak.

Levezeti legújabb alkotmányozási rémálmát a kamuprofesszor.

Rónának fél évente van újabb és újabb alkotmányjogi találmánya.

A mostani azon alapszik, hogy az Országgyűlés szuverenitása abszolút, azaz azt nem lehet semmivel se korlátozni, se kétharmados törvénnyel, se alkotmánybírósági határozattal. Azaz minden megválasztott parlament egyszerű többséggel felülírhatja bármely jogszabályt.

Vicces az egész halandzsázás. Természetesen minden szavai szakmailag marhaság.

Nem is kell túlságosan magyarázni miért marhaság. Ha igaza lenne, megszűnne azonnal minden minősített többség, sőt minden törvénylassítási vagy felülvizsgálati eljárás is. S persze az alkotmány is egy bármikor szabadon változtatható jogszabállyá süllyedne le.

Amikor Mező Gábor publicisztikát csinál, az telitalálat. Amikor viszont oknyomoz, az katasztrófa.

Mivel többször kritizáltam az utóbbi miatt - lásd pl. itt -, íme az ellenpont. Íme egy anyag, mely nem leleplezni akar titkokat, hanem véleményt fogalmaz meg, szubjektívan, nyilvános adatok alapján:

Azt mutatja be, teljesen jól, hogy reformkommunista elit hogyan nőtt össze az új liberális elittel, ezúttal nem a gazdaság, hanem a kultúra terén.

Engem ez a jelenség az, ami a legjobban zavart annak idején. Bevallom, még ballib koromban - nagyjából 1988-1993 között - is nagyon viszketett nekem valahol a videóban kritizált jelenség miatt. Nem egyedül ez vezetett ki a ballib táborból annak idején, de ez is egy fontos motiváló erő volt.

Én ebben abszolút szektaszagot éreztem: a kiválasztottak, akiknek mindig igazuk van, s mindenki más, aki ámult tisztelettel leborul nagyságuk előtt. Aki pedig ez ellen egy szót is szól, annak antiszemitának rágalmazása, mintha az egész zsidó ügy lenne.

Nagyon ajánlom a videó megnézését.

Az eredeti katasztrófaturizmus egyszerű dolog. Az emberi kíváncsiság hajtja, azt jelenti: ahol valami katasztrófa történt, oda elmegyünk és bámészkodunk.

A minap ennek a fejlesztett, ultra verziójával találkoztam a FB-on.

Az első lépés: a celeb kijelenti, hogy ő is hibás a katasztrófáért, mert annak helyszínén már járt korábban. Így akarja a katasztrófát saját magára terelni.

De a második lépés: másnap megint elmegy ugyanoda a celeb, de pár perc késéssel. Majd ezt a "késést" tragédiának állítja be.

Mindez a celebkedés olyan foka, hogy az ember csak néz és nem érti: hogyan nem jön rá a celeb, hogy ezzel egyrészt az állítólag siratott áldozat emlékét köpi le, másrészt saját magát teszi nevetségessé. Ha nem lennék autista, szekunder szégyent éreznék - szerencsére az autizmus egyik pozitívuma, hogy távol áll tőlünk a szekunder szégyen.

Egy dolog még nem jött képbe: a Zorbán felelőssége. Nem baj, ez lesz a harmadik.

A bolgár politikai helyzetkép megértéséhez.

Nincs jobb, mint a humor. Az egyik nagyon nyugatos, nagyon euroatlantista, nagyon jobbos liberális bolgár napilap - minden nap olvasom - karikatúrája arról, hogy a bolgár köztársasági elnök lemondott, s beszáll a parlamenti választásokba:

Persze magyarázni kell. Szóval meccs. A csapatkapitány a szófiai orosz nagykövet asszony. Játékost cserél: leküldi a pályáról Kosztját - Kosztadin Kosztadinov, a Vazrazsdane nevű nacionalista, oroszpárti párt elnöke -, helyére a köztársasági elnököt küldi játékba, akinek mezén orosz zászló van. Közben Kosztja enyhén káromkodik, hogy le lett cserélve.

A perzsák mint önálló népcsoport az i. e. VII. sz. óta léteznek, kialakulások a mai délnyugat-iráni Farsz tartomány (jelentése: Perzsia) területén kezdődött.

A médek - akik eredetileg nem azonosak a perzsákkal, hanem egy közeli rokonnép - legyőzik a babilóniai államot, majd ebben az új államban a perzsák veszik át a vezetést i. e. 550-ben. A médek nagy része beolvad a perzsák közé, egy kisebb rész megmarad médnek, ezek a mai kurdok elődei. (Szintén később, már a középkorban, a perzsává lett médek egy része eltörökösödik, ezek a mai azeriek utódai.)

Ezt a perzsa államot dönti meg macedóniai Nagy Sándor 332-ben. Utódja a Szeleukida Birodalom (i. e. 312 - i. sz. 63), ahol a perzsa és a görög nyelv egyaránt hivatalos volt.

Más részről, a Szeleukida Birodalomtól északkeletre létrejön a Pártus Birodalom, a pártusok szintén egy perzsa rokonnép. I. e. 247-ben jön létre, folyamatosan terjeszkedik nyugatra és délre, elfoglalva a szeleukida terület keleti részeit.

I. sz. 224-től perzsa uralkodóház kerül Pártia élére, innen számítjuk a perzsa államiság újraalapítását.

622-645 között történik meg Perzsia arabok általi meghódítása. Kezdetben vannak próbálkozások az arabosításra, azonban ezek sikertelenek, az iszlám vallás itt perzsa nyelvű lesz és marad.

Tehát az egységes iszlám kalifátus széthullása alatt itt már eleve részben perzsa nyelvű államok alakulnak, kevert arab és perzsa lakossággal. A IX. században kerül hatalomra az első perzsa nemzetiségű dinasztia.

Végül a XVI. században alakul meg az első újkori, jogilag is perzsa állam. Ez azóta is folyamatosan létezik.

Tehát egy kb. 2700 éves nép, mely története során többször volt független. A függetlenségét többször elvesztette, de azt mindig visszaszerezte. Az identitás és a nyelv mindvégig megmaradt.

Sajátosság, hogy jelenleg a perzsa nyelv 3 irodalmi normát ismer: ezek az iráni perzsa (fárszi), az afganisztáni dari, s az afganisztáni-tadzsikisztáni tadzsik. A 3 verzió kölcsönösen érthető.

Belemélyedtem kicsit a tiszáspárti lelkiségbe. Íme leírom mit is hisznek.

Íme.

Egyrészt van az igazság, ez tudományosan is látható, csak egy kis ész kell hozzá, hogy az ember meglássa. Ez az igazság pedig azt mondja, hogy van egyrészt a fejlődés, mely jellemző a jók, okosak, szépek világára, másrészt van a piszkos disznóól mocsara, mely a rosszak, az ostobák, a csúnyák szférája.

Aki nem látja a jót, az igazat, az tehát vagy hülye, vagy haszonélvezője a Zorbán-rezsimnek, mert anyagilag jól jár vele, azaz kap morzsákat a Zorbánék által ellopott közpénzekből.

A Zorbán ügyesen növeli az ostobák számát: lerohasztja az oktatást, s minden médiát igyekszik maga alá seperni, hogy csak az ő propagandája jusson el a többséghez.

Van egy kisebbség, mely látja a valóságot, ők művelt, tájékozott emberek, csupa jószívűek. Azonban a harc nehéz: az ostoba tömegek acélvastag falú buborékban vegetálnak, henteregve-röfögve a sárban.

Most azonban apró ablak nyílt. Már nincs már elég pénze a Zorbánnak - már minden közpénzt ellopott -, így képtelen mindenkit megvenni. Emiatt az ostobák része kimászott a pocsolyából, s éppen csodálkozik, miért nem nő az életszínvonala. Nos, ebbe a résbe állt bele a Tisza Párt!

Így reális az esély, hogy az ostoba tömeg egy része ha nem is szavaz le rögtön a jók és szépek pártjára, a Tiszára, de legalább elbizonytalanodik, s otthon marad a szavazás napján.

Ez a harc zajlik most, egészen április 12-ig. Ha akkor se változik semmi és nyer megint a Zorbán, akkor nincs más hátra: a szépek és okosok kivándorolnak!

Úgy néz ki, a progresszív baloldal mintaállama megszűnik napokon belül.

A szíriai kurd autonómia megszűnése 2016-ban kezdődött, amikor Rozsava vezetői átnevezték magukat Észak-Szíriává.

Tavaly decemberben jött a végső csapás, a szír kormányerők benyomultak a volt Rozsava területére, miután amerikai közvetítéssel megállapodás született: a terület vissza lesz integrálva Szíria közigazgatásába, a kurd fegyveres erők pedig betagozódnak a szír hadseregbe. A híres kurd női katonai egységek megszűnnek, mivel a szír hadseregben nők nem szolgálhatnak. A kurd területi autonómia lassan le lesz bontva.

Idén január 13-én jött az újabb támadás a szír kormányerők részéről. Mivel Rozsava vezetése feladta, így harc nélkül veszik át a területet a szír kormányzat katonái. Jelenleg a helyzet ott tart, hogy a még nem integrált kurd területek e hét végéig kaptak határidőt fegyveres erőik leszerelésére.

A szír kormányzat közben ígéretet tett a kurdok egyéni és kollektív kisebbségi jogainak biztosítására az egységes szír államon belül.

Persze, mindez várható volt, miután a jelenlegi szír kormányzat mögött Törökország áll, melynek fő célja bármilyen kurd területi autonómia megakadályozása,. A meglepő inkább az USA magatartása: teljesen azonosultak a török állásponttal. Szóval hatalmas török politikai, katonai és diplomáciai sikerről lehet beszélni.

Korábbi cikkemhez képest fontos változás.

Hétfőn este a bolgár köztársasági elnök bejelentette lemondását, s ez ténylegessé is vált tegnap reggel.

Az elnök úgy döntött, beszáll ő is a parlamenti választásokba, saját párttal - ez lehet a háttérben.

Úgy döntött, ez az utolsó esély, mert elég népszerű ember, s sok a kiábrándult messiásváró, így miért ne próbálná ő betölteni ezt a szerepet.

Fő jellemzője az elnöknek, hogy egyrészt esküdt ellensége Bojko Boriszovnak, aki a legnépszerűbb pártpolitikus, másrészt nem híve a túlzott euroatlantizmusnak. Így sok helyről szerezhet szavazatokat, mert a fenti kettő valamelyike sok embernek tetszik.

Vonzó alternatíva azoknak, akik:

• az összes párt ellen vannak, s "újat" akarnak,
• akiknek nem szimpatikus a nyugat, de a nacionalistákat túl radikálisnak tekintik,
• akik nem kedvelik Boriszovot, de a progresszív nyugatos jobboldal viszont szintén nem tetszik.

Ha maradnak a szokásos tendenciák, simán lehet az új pártból választási nyertes. Persze a baj utána fog jönni, mert annyira nyertes nem lesz, hogy egyedül tudjon kormányozni. Ami után hívei ki is fognak ábrándulni. Eddig minden bolgár messiás így végezte, egyedül Boriszov tudott talpon maradni.

Furcsa, de Bogáréknak se jutott eszükbe, hogy nem most van a II. vh. után kialakult világrend felbomlása.

Az első jel ugyanis 1999-ben volt, a koszovói ügy, amikor a NATO határokat kezdett tologatni a volt Jugoszlávia területén, teljesen önkényesen. S nem volt mitől félnie az akkori nyugatnak: Kína még messze nem aktiválta magát a nemzetközi politikában, Oroszország pedig még liberális gyarmati függőségben vegetált.

A jó jel most az, hogy ez a nyugat már nem az az erős, hegemón nyugat, ráadásul - s ez Trump fontos szerepe - a nyugat belsőleg meghasonult, saját magával is harcban áll.

Meghiúsult a harmadik kormányalakítási megbízatás is, így - ezt mondja ki a bolgár alkotmány - jön a parlamenti választás, ez lesz a 18. a rendszerváltozás óta (összehasonlításként: Magyarországon az áprilisi választás alig a 10. a rendszerváltozás óta).

Vicces, lehet, hogy 1-2 héten belül kétszer is szavaznom kell. Még nem biztos, a bolgár választás időpontja még nincs kiírva, de pont április 12. nem lehet az, mert az ünnepnap (ortodox Húsvét), amikor a törvény tiltja választás rendezését. Szóval lehetséges időpont:

• a legkorábbi: március 29.,
• a legkésőbbi: április 26.,
• köztük bármely vasárnap április 12-t kivéve.

A mostani fő kormánypárt - Bojko Boriszov pártja, a GERB - a rendkívüli választás fő esélyese, minden közvéleménykutató első helyet ad neki, a szavazatok 24-28 %-ával. Azaz tulajdonképpen értelmetlenség új választást rendezni, mert nagy vonalakban maradni fog a mostani politikai helyzetkép.

Az is biztosnak látszik, hogy a második helyezett a kormányellenes tüntetések mögött álló PP-DB lesz, 14-20 %-kal. Ami biztos ellenzéki pozíció, mert nemigen lesz aki koalíciós partnerük lehetne, míg a GERB esetében van ilyen lehetőség.

Tulajdonképpen az eredmény annyiban lesz más, mint a mostani helyzet, hogy a kép egyszerűsödik, mert a mostani kisebb pártok közül néhány esetleg nem éri el a minimálisan szükséges 4 %-ot.

Jelenleg 9 parlamenti párt van, ebből 3 a 4 %-os küszöb alatt vegetál, s még 2 a küszöb környékén mozog. 4 olyan párt van, mely mindenképpen bent lesz az új parlamentben: az említett 2 erőn kívül a nagyobbik török párt és a fő nacionalista párt, holtversenyben 12-14 % között.

Az igazi kérdés még: alakul-e új erő a választásokig. A köztársasági elnökről rebesgetik, hogy meg fog próbálni valamilyen új projektet indítani.

Ami leginkább várható: a GERB képes lesz egy új gyenge koalíciót összehozni a választások után.

s

Az új bolgár divat: ráírni az euró bankjegyekre.

Ez persze leginkább politikai üzenet, lásd "vissza a levát!".

A minap viszont egy valóban találékony felirattal találkoztam:

- egyszerűen átszámolta levára, s ráírta.

Ahol jelenleg lakom, az egy részben a 60-as, részben a 70-es években felépített lakónegyed. Az épületek magasságából lehet tudni mikor épültek: a 8-9 emeletes házak 70-es évekbeliek, a 3-4 emeletesek pedig régebbiek.

Az épületek környezete jobb a lakótelepeknél megszokottnál, mert itt még elég nagy területek vannak hagyva az épületek között, mint ami később, a 70-es évektől jött szokásba, azaz vannak zöldterületek.

A fő baj azonban a parkolóhely hiánya: a parkolásra alkalmas helyek a 70-es évek szintjére lettek tervezve, amikor az átlag családnak egy autója se volt, s általában egy 4-szintes házban átlag alig 3-4 kocsi volt.

A helyzet ráadásul folyamatosan romlik amióta ide költöztem 2009-ben. A folyamat ugyanis a következő: idős házaspárok maradnak, majd özvegy nénik, majd ezek is meghalnak, s beköltözik az unoka. S míg az idős embereknek ritkán volt autójuk, az unoka nemzedékben már a lakásonként 2 autó se ritkaság. Szóval a lakók kihalása folyamatosan növeli az autók számát.

Szóval minél előrébb haladunk az időben, annál nehezebb parkolóhelyet találni. Aminek az a sajátos hatása, hogy ha az ember szerencsésen talált helyet magának, örül ennek, majd sok esetben direkt nem használja az autóját, mert nem akar "elállni" a jó helyről, hiszen mire visszajön, már foglalt lesz az előző jó helye. Aztán vagy rosszabb hely marad csak neki, vagy az se, s a végén órákig vadásznia kell ismét egy jó parkolóhelyre.

Lassan kialakul az a sajátos helyzet, hogy nem a parkolóhely van az emberért, hanem az ember a parkolóhelyért.

Schiffer írja ezt, s teljesen igaza van:

Nincs is mit hozzátenni.

A fideszes megmondóemberek nagy problémája az a jelenség, amiről Schiffer ír. Szerintem ez egyenesen infantilizmus.

A 6-8 éves kisgyerekek, amikor filmet néznek, meg szokták kérdezni "kik a jók? kik a rosszak?", ugyanis a világot csak így, feketén-fehéren képesek értelmezni. Aztán az ember, jellemzően ettől a kortól kezdődően elkezdi az árnyalatokat is lassan, fokozatosan észrevenni. S a végén rájön: az alapvetően negatív hősnek is lehet pozitívuma, sőt, a pozitív hőssel se kell mindenben egyetérteni.

Lásd ezt itt is. Abból, hogy jó nekünk, hogy jelenleg Trump az amerikai elnök (s ez biztosan igaz, sokkal rosszabb lenne nekünk, ha Kamala nyert volna) még sehogy se következik, hogy bólogatnunk kell neki, bármit is tegyen. Sőt, még akár bólogathatunk is, s ez lehet tisztán taktikai bólogatás, azaz meggyőződésmentes egyetértési gesztus.

Az viszont gyerekes dolog, hogy jók és gonoszok harcát lássuk bele mindenbe.

Schiffer párhuzama ugyanis teljesen helytálló.