Pénzzel megvenni embereket alapvetően nem lehet.

Van ugyanis az embereknek 2 alapvető tulajdonságuk:

• semennyi pénz se elég, mindig a pénzesebbhez hasonlítják magukat,
• a már megkapott összeg alapvető és elidegeníthetetlen joggá változik nagyon gyorsan,

azaz sose lesz senki hosszú távon hálás a kapott pénzért, sőt a pénzkapás csak generálja a pénzéhséget.

S teljesen mindegy ki az adott személy. Az őslakos helyi ember és a most bevándorolt harmadikvilágbeli segélyvadász ugyanúgy reagál.

A közösséget tehát nem képes az anyagi jutalmazás megteremteni, mindig kell más, szellemi alap. Hagyományosan ez a vallás volt az első ókori államokban, a modern korban ezt váltotta fel - több-kevesebb sikerrel - a nemzeti identitás.

Az FDJ-egyenruhával kapcsolatban már említettem a "demokratikus SS-egyenruhát".

A szovjet nyelvnek (így nevezve a szovjetkori oroszt) volt pár teljesen egyedi jellemzője, ezek nagy részét már a mostani oroszok fiatal nemzedéke se ismeri.

Az egyik ilyen szó a "demokratikus" vagy "demokrata". A szó bizonyos típusú országokat jelentett. A szovjet nyelv a Szovjetunión kívüli országokat beosztotta 4 nagy csoportba:

• szocialista országok vagy népi demokráciák: azok az országok, ahol már lezajlott a szocialista forradalom, a helyi kommunista párt átvette a hatalmat, proletárdiktatúra van, s épül a szocializmus, pl. Magyarország ide tartozott - ide vették a szovjet modellt nem követő kommunista diktatúrákat is, lásd Kína, Jugoszlávia, Kambodzsa, Albánia,
• a kapitalista országok: ezek a fejlett nyugati országok, valamint azok a harmadik világbeli államok, melyek egyértelműen a nyugati modellt követték, pl. Marokkó, Nigéria, Szingapúr, Japán, Dél-Korea - a Szovjetunióval baráti viszonyt ápoló nyugatiakat is ide számították, lásd pl. Finnországot,
• haladó országok: harmadikvilágbeli országok, ahol nincs proletárdiktatúra, helyette liberális demokrácia van, de a helyi polgárság haladó része van hatalmon, azaz ezek ugyan nem szocialista országok, de függetlenek a nyugattól is, pl. Algéria, India, Nicaragua,
• egy sajátos köztes kategória: országok, ahol a kommunisták vannak hatalmon, de a szocializmus alapjainak lerakása még nem zajlott le, pl. Angola, Afganisztán, Etiópia, Dél-Jemen - ezeket néha a "szocialistákhoz" számolták, néha a "haladókhoz".

A népi nyelvben a "népi demokrácia" szóból egyszerűen "demokrácia" lett, így a Magyarország csoportjához tartozók lettek a "demokrata" országok. Pl. magyar KISZ-esek delegációja a Szovjetunióban: "demokrata fiatalok".

Magyarországon nem létezett általános kommunista ifjúsági egyenruha, ilyen csak az Ifjú Gárdának volt, mely a KISZ félkatonai szárnya volt, de melyben csak kevés ember volt tag, ezt elitszervezetként és nem tömegszervezetként kezelte a rendszer.

A szerencsétlen keletnémetek nem voltak ilyen jó helyzetben. A keletnémet KISZ-ben - neve: FDJ - általános egyenruha is létezett, egy jelvényes kék ing, melyet ünnepségeken kötelező volt viselni:

Amikor a havannai orosz iskolába jártam a 80-as évek első felében, sokszor volt lehetőségem megcsodálni ezt a ruhadarabot - voltak ugyanis keletnémet diákok is az iskolában, s minden ünnepségre így öltözve jelentek meg. A szovjet gyerekek egyébként egymást közt viccesen "demokratikus SS-egyenruhának" nevezték.

Elég jó adás Kínáról:

A kulcsmomentum, amivel Kína szuperhatalom lett:

• a gorbacsovi reformok nem követése.

S ennek két látványos eleme:

• a szuverenitás megtartása egy szűk, kb. 100 emberből álló csoport kezében (a Kommunista Párt és a Hadsereg felső vezetése), a hatalom megtartása mind gazdasági, mind politikai értelemben,
• a külföldről irányított ellenzék ellehetetlenítése: a Tienanmen téri kínaellenes, nyugatos "diákmozgalom" határozott leverése 1989-ben.

Itt a műsorban csak az első elemről van szó. Pedig a második elem nélkül ez nem lett volna lehetséges. De a lényeg így is elhangzik.

A lényeg pedig az, hogy Kína ismét bizonyítja, hogy a marxizmus téved: nem a gazdaság vezérli a politikát. Lám, a nyugat is elhitte ezt a téveszmét, hogy a gazdasági alap majd átépíti a társadalmi felépítményt, azaz a kapitalizmus engedélyezése előbb-utóbb elhozza a liberális demokráciát. Míg a valóság: nyoma sincs Kínában liberális demokráciának, pedig immár 300-milliós polgári középosztály van, mellette pedig százezres szupergazdag felső osztály, de ezek mégis a rendszer stabilitásában működnek közre.

Két új bankjegyet adott ki a kubai jegybank:

Értékük, kicsit felkerekítve: 4500, ill. 9000 magyar forint. Ez a piaci árfolyam, de pár hónap óta ezt elismeri a kubai állam is.

A kubai havi átlagbér jelenleg kevesebb, mint 10 ezer peso. Pontosan kb. 7000 peso. Azaz hatalmas a szegénység. Azonban 2 tényezőt hozzá kell tenni ehhez az adathoz:

• a rezsi Kubában kb. nulla, állami árak vannak, ezer pesót se éri el egy átlag lakás rezsije,
• van jegyrendszer, mely elég nagyjából egyheti étkezésre havonta.

Nagyon ritka az olyan eset, amikor valaki lemond szuverenitásáról és ezzel jól jár. Itt csak extrém esetek vannak hasonlók, lásd pl. Monaco Államot vagy az USA 3 de facto csendes-óceáni gyarmatát (Marshall-szk., Mikronézia, Palau).

Ahol lemondás van egyoldalúlag a szuverenitásról, ott a legritkább esetben az az eredmény, hogy a szuverenitást gyakorló aztán "meghálálja" a szuverenitás átadását.

Az EU pontosan azért működésképtelen, mert máig nem tudta eldönteni: szuperállam-e vagy nemzetközi szervezet. Esetében a szuverenitás olyan torz képe valósul meg, hogy a nagy tagállamok nem hajlandók átadni szuverenitásukat a központnak, viszont a kisebbek meg fogadjanak szót a nagyoknak.

Az persze lehet, hogy valaki előre vesztesnek hiszi az ellenállást, így inkább megadja magát. Ez pl. Bulgária és az EU kapcsolata a pénzügyek terén. Bulgária eleve képtelenségnek érezte a saját nemzeti valuta megvédését, így inkább lemondott róla - ez tűnt a kisebbik rossznak, de itt valójában fel se merült a pénzügyi szuverenitás védelme.

Normál esetben azonban a szuverenitásról lemondás szimpla kalandorság, vagy csúnyább szóval: hazaárulás. Mintha ezt érezné a Magyar-kormányzat is, így igyekszik, legalább a jelképek terén, elhatárolódni: lásd a Kárpáti Nyolcak kezdeményezés akadályozását. Mindez mindenképpen jó jel, akkor is, ha egyébként a kormányzat mélyen antiszuverenista, brüsszelita.

A reformáció, a liberalizmus, a felvilágosodás fénye valójában sötétség.

Ebből következik az, hogy az amit a reformáció, a liberalizmus, a felvilágosodás sötétségnek nevez az valójában erős és tiszta fény:

Ez egyik szokásos résztvevő hiányzik, így több idő marad a legfontosabb lényeg elmagyarázására:

Ami a lényeg itt: a Tisza "rendszerváltása" volt az ország utolsó esélye, hogy csatlakozzon a lelkesen kútba ugró nyugathoz, ez volt az utolsó lehetőség, hogy még felkapaszkodjunk az öngyilkos nyugati vonatszerelvényre. S Magyarország meg is ragadta a nagy lehetőséget: önként csatlakozik.

Érdemes megnézni/meghallgatni.

Volt már ilyen a rendszerváltozáskor.

Az akkori jobbos törzsszavazó komolyan hitt a tisztességes kapitalizmusban, majd nagyon meglepődött, hogy az újjászületett kapitalizmus egyrészt a volt kommunista rendszer embereire épült, másrészt a nyugat is ezt támogatta. Pedig az elképzelés szerint a volt kommunista rendszer emberei kiszorultak volna a hatalomból, a friss kapitalista demokrácia viszont új, a korábbi hatalomtól nem érintett emberek kezébe került volna.

Most kicsiben ugyanez van, a tiszákos átlagszavazó, valamiféle jó kapitalizmust akar, melynek kulcsfigurai nem lesznek se "oligarchák", se "korruptak", hanem tisztes versenyben nyertes jólelkű egyének.

Miközben tisztességes kapitalizmus nem létezik. A kapitalizmus mindig "korrupt" és mindig törekszik az oligarchikusságra.

Tulajdonképpen csak 2 lehetőség közül lehet választani: a tőke legyen hazai vagy legyen idegen. Aki azt hiszi, az idegen tőke jobb, az de facto hazaárulást követ el.

Az eredeti normál helyzet az volt, hogy minél tisztább, fehérebb a kenyér, annál drágább.

A középkori Európában a barna és fekete kenyeret a zsellérek ették, a fehéret meg a földesurak és a jómódú parasztok.

Mára ez megfordult: a fehér a legolcsóbb, a többi meg "bio" lett és erre hivatkozva drágább.

Én, amióta egyedül vagyok, szinte csak feketét veszek. Fehérből csak a kiflit és a hasonló péksüteményeket szeretem.

Ami viszont nagyon meglepett: a kutyák imádják a fekete kenyeret, még az enyhén savanykásat is.

Amikor 20 éve kitört az "igazságbeszéd" miatti hatalmas botrány, én egyik oldalt se támogattam.

Egyrészt nyilván elutasítottam a technokrata-polgári oldalt, amit az MSZP képviselt, másrészt a radikális jobboldal nagyon nem tetszett, márpedig ők szervezték a nagy tüntetéseket.

Utólag persze mindenki másképp emlékszik, de a Fidesz egyáltalán nem játszott vezető szerepet az eseménysorozat kifejlődéséig. A ballib emlékezet persze nem így tudja, szerinte mindent a Zorbán szervezett hátulról, miközben erről szó se volt.

Pedig a Fidesz nemhogy nem eszkalálta az eseményeket, hanem pont ellenkezőleg. Orbán ekkor mutatta meg, hogy mindenkinél jobban érti mi zajlik, s a Fidesz legnagyobb érdeke, hogy Gyurcsány ne bukjon meg, hanem még maradjon hatalomban, egyre csökkentve így a ballibek népszerűségét.

A terv - ma már tudjuk - sikeres lett, Gyurcsány 3 évet szenvedett még kormányfőként, majd jött 2010 és az első fideszes kétharmad, melyre semmi esély se lett volna, ha Gyurcsány lemond még 2006 őszén.

Ez népszerű szó lett.

Mintha valamilyen fegyelmező, büntető eszköz lenne. Pedig nem az: csak egy praktikus kiegészítés.

A lényege: a megbilincselt embert ne kelljen a testén fogva irányítani, hanem ezzel a szárral lehessen vezetni a kellő irányba.

Én életemben egyszer tapasztaltam meg ezt, saját magamon. Mivel nem mentem el az ellenem folyt büntető eljárás ítélethirdetésére - eleve egyszer se jelentem meg az eljárás során -, így rátettek a körözési listára, majd kézre kerültem a hatósággal való első találkozásom során. Aztán a hatóság elszállított a bíróságra, ahol kényszerítettek: hallgassam meg az ellenem hozott ítéletet. Magán az ítéletismertetésen már levették rólam a bilincset, azaz akkor már nem volt vezetőszár. Mindez 2007-ben.

Az engem szállító 2 rendőr vidéki volt, nem ismerték jól Budapestet, így vicces volt: én mondtam nekik merre kell menni a bíróságra, jól elbeszélgettünk közben.

Élménynek persze érdekes volt. A bilincs kényelmes, nem zavarja az embert mozgásban. A szár meg alig kb. 8-10 percig volt rajtam, a rendőrautóból való kiszállás és a bírósági terembe való bemenés között.

Lassan kiderül: Magyar Péter nem gonosz, hanem segghülye. Többek között elhitte saját propagandáját is.

"A kormányfő szerint példátlan, hogy egy volt miniszterelnök nyomozókat, rendőröket, ügyészeket, NAV-osokat fenyeget azért, mert jogszerű és törvényes eljárásokat fognak folytatni „önök ellen, az önök oligarchái, bűnözők, maffiózók ellen”. Magyar szerint amit Orbán csinált, az a BTK. szerint hivatalos személy elleni erőszak." - írja a 444.

Miközben még egy nem jogvégzett ember is tudja, hogy Orbán politikai nyilatkozatát a világ egyetlen bírósága se minősítené hivatalos személy elleni erőszaknak.

Mindez sokkal inkább a gyengeség jele. Aki üres módon fenyegetőzik, pl. alkalmatlan eszközzel, az egyszerűen gyenge. Ha ugyanis erős lenne, akkor halandzsa helyett cselekedne.

Csakhogy Magyar időközben rádöbbent, a ballib és tiszákos propaganda "oligarchiái" és azok billiói nem léteznek. Sőt a leírt végtelen korrupció se létezik, a magyar korrupció normál európai szintű, s sehol nem rejtőznek hatalmas pénzek, melyeket csak akarni kell és rendelkezésre is fognak azonnal állni.

A legnagyobb kár, amit a Mandiner megszűnése okozott nem maguk a cikkek hiánya. Ebben ez a média nem adott semmi különöset.

Számomra a fő veszteség a vélemény rovat megszűnése. Ott igen széles körből merítettek cikkeket, sokszor ellentétes véleményűeket is. Sok cikkről csak úgy értesültem, hogy ott megjelentették.

Persze engem is többször szemléztek.

Putyin győzött... ezúttal Izlandon:

Putyin propagandája sikeresen átverte a félanalfabéta, fogatlan vidéki izlandiakat.

Minden diplomata részben hírszerző is: az eltérés csak annyi, hogy van diplomata, akinek van más feladata is, nem csak a hírszerzés.

De olyan diplomata nincs, akinek ne lenne legalább részben a feladata a hírszerzés is.

Azaz ha ki lenne utasítva mindenki, aki diplomataként hírszerzéssel foglalkozik, akkor nem léteznének a világon követségek, mert mindenki aki ott dolgozik ki lenne utasítva.

Sőt, a nem külügyes diplomaták - mert kereskedelmi, hadügyi, kulturális, stb. területen dolgozók - is foglalkoznak hírszerzéssel, ez megbízatásuk szerves része.

Mit jelent tehát egy diplomata kiutasítása? Egyetlen dolgot: ez jelzés a diplomata anyaországának, hogy nem vagyunk haverok.

Normál esetben a kémelhárítás megfigyeli az idegen diplomatákat, nem utasítja ki őket senki.

Mint 9 éven keresztül diplomata-családtag erről elég sok a személyes tapasztalatom. Nyilván voltak karrier-hírszerzők - az akkori nyelven: a belügyesek -, de mindenki más is köteles volt jelenteni, amennyiben fontos információ birtokába jutott, az eltérés annyi, hogy utóbbiak nem foglalkoztak proaktív módon kémkedéssel.

Íme akad ember, aki feltette a betiltott Ez itt a kérdés utolsó adását, mely állítólag olyan alacsony színvonalú volt, hogy ez indokolta a műsor megszüntetését:

Azt hiszem mindenki láthatja, hallhatta, semmi különleges nem hangzott itt el.

u. i.: Kiváncsi vagyok, mikor lesz innen is törölve az adás.

Az egyedüllét váratlan mellékhatása rajtam. Valójában több is van, de az egyik látványos a súlycsökkenés.

Évtizedek óta nem voltam 200 font alatt. Ez azért fontban, mert ott látványos ez a 200-as szám. Egyébként 200 font = 90,7 kg.

Felnőttként a legkisebb súlyom 73 kg volt, nagyjából 18 és 19 évesen, onnantól minden ment felfelé, a csúcson 152 kg voltam, kb. 25 éve.

Aztán, azóta igyekeztem fogyni, s be is álltam a 120 kg-os szintre. Tavaly október végén 115 kg voltam. S onnan jött a drasztikus változás:

Januárra 100 kg alá mentem, de augusztusra áttörtem a 90-es határt is.

Azt hiszem, nem lenne szabad 85 alá menni, de már nem látom a folyamat vezérlésének módját, szóval a sors kezébe adom magamat. (181 cm magas vagyok.)

Alapvetően 2 pontban rontottam ezt el annak idején.

Egyrészt objektív hibát vétettem, hiszen nem láthattam előre a rendszerváltozást (1985-ben lettem 18 éves). A kései kommunista rendszerben pedig jó választás volt a nyelvszak, hiszen kevesen beszéltek nyelveket. Senki se láthatta előre, hogy a visszaállított kapitalizmusban a nyelv elveszti súlyát, mert lassan általános alapkövetelménnyé válik.

S ott a szubjektív hiba. Azt gondoltam, a személyes élet és a munka világa egymástól külön kezelhető. Kiderült: nem kezelhető így, ez csak keveseknek sikerül, s én se leszek a kevesek között.

Most már nincs teendőm, késő van a változtatásra, egyszerűen csak a következtetéseket kell levonni, de ezek majd másoknak fognak segíteni.

Szerencsére az unalom nem veszélyes tényező nálam, így mindig van cselekvési vágyam. Ez mindenképpen enyhíti a hibás pályaválasztás keserűségét.

Íme, a ballib szent megmondóember is megerősíti: Magyarországon nincsenek oligarchák, s a korrupció nem jelentős:

Persze a közönség rá se fog hallgatni.

Pedig tény: a korrupció megszüntetése sose eszköz valami máshoz. Ez automatikusan alakul ki, azaz szűnik meg, csökken, amint a környezet elég gazdag.

MP rájött, van egy nagyobb ellensége a Fidesznél: a ballib elit. Nosza frontot is nyitott ellene.

Logikus magatartás, az nem volt tartható, hogy elfogadja a ballib elit halálos ölelését. Ez biztos út a bukásba ugyanis. Persze MP szempontjából a képlet nagyon egyszerű: "én nyertem, nem ti".

A ballib elit pedig nem tudja hová legyen, imbolyog most a kétségbeesésében. Hiszen nem lehet ellenpont, ez ugyanis a Zorbánt segítené, de magát megtagadni meg nem teheti meg.

Az örök SZDSZ furcsa helyzetbe vezérelte önmagát, ez roppant mulatságos.

Bár nem járok általános iskolába immár majdnem 50 éve, máig beleborzongok a szeptember 1. dátumba.

Általános iskolai emlékeim olyan sok rosszat hagytak bennem, hogy még most is kellemetlen a kezdőnapra gondolni. Persze, a középiskola is szar volt, de másképp szar, így onnan emlékeim mégse annyira rosszak.

Ami érdekes: a volt osztálytársakról jó vagy semleges emlékeim vannak, azaz rájuk nem terjedt át a rossz élmény, osztálytalálkozóra is szívesem mentem, legutóbb tavalyelőtt:

Elég érdekes beszélgetés, sok valós adattal:

Kubában valóban ez a mai helyzet: hetente pár órára van vízszolgáltatás, az áram pedig kiszámíthatatlan, van amikor órákig van, aztán napokig nincs.

Amit nem mondanak el a műsorban: nincs háztartási gáz Kubában, azaz az áramhiány meggátolja a főzést. A fűtés szerencsére nem gond, sosincs olyan hideg, hogy fűteni kellene. Amikor én ott éltem 1980-1986 között a leghidegebb napon délelőtt +14 fok volt.

A vízhiány nagy gond a kubai szokások miatt is. A szubtrópusi éghajlaton a személyi higiénia nagyon fontos, a kubai szokás naponta 2-szer fürödni, zuhanyozni, aki ezt nem teszi, azt megszólják. Ahogy a mosás is nagyon fontos: ha a kubai nem jut drága mosóporhoz, akkor mosószappanból készít házilag mosóport.

Nekünk persze könnyebb dolgunk volt: egyrészt VIP-házban éltünk, azaz napi 24 órás volt az áramszolgáltatás, másrészt a házban 5000 literes víztartály volt, azaz sose fogyott el ténylegesen a víz.

A 2 legnépszerűbb bolgár honlapot, melyek torrent fájlokat katalogizáltak, idén januárban bezárták.

Nem az első alkalom, többször is megtörtént ez, s aztán mindig újraéledtek. Most azonban Amerika bevetette minden befolyását, s immár biztos: nem lesznek újra ezek a honlapok:

Akik rosszul jártak:

• a kifejezetten bolgár tartalmat keresők,
• a bolgár feliratos filmeket keresől.

Mindenki másnak ott a nagy orosz torrentoldalak.