Hanna elbeszélése.
*
Amikor harmadikos voltam, ő nyolcadikos volt.
Aztán KISZ-vezető lett. S komolyan hitt. A szocializmust propagálta. Valami kerületi vezető is lett.
Aztán összeomlott a rendszer. 1991-ben láttam egy metrómegállónál, hogy sült gesztenyét árul. Ő nem ismert meg, komoran magába volt temetkezve. S nagyon mérges volt az arca, dühös volt. Várt rá a pártkarrier, a könnyű élet, s erre, mint villámcsapás az égből, visszajött a kapitalizmus. Haragudott a világra, s leginkább a KISZ és a Párt vezetőire, hogy elárulták a rendszert.
Én meg örültem. Mindig undorodtam tőle. Mert vagy buta volt és azért hitt a gyűlöletes marxizmusban, vagy pedig rosszakaratú volt. Nem tudtam végülis, hogy melyik a kettő közül. De mindegy: mindkét esetben megérdemelte.
S direkt nem vettem sült gesztenyét, pedig az egyik kedvencem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.