Sokan azt hiszik, hogy a nyelvi megbélyegzés, azaz az a jelenség, hogy anyenyelvi beszélőket megbélyegzünk azért mert „helytelenül” beszélnek nyanyelvükön magyar jelenség.

Nem az.

Lássuk mik a suksükölés és társai bolgár megfelelői.

A bolgár nyelv érdekessége, hogy a sztenderd nyelv kialakításánal igyekeztek figyelembe venni mind a kelet-bolgár, mind a nyugat-bolgár nyelvjárásokat, a sztenderd így egyfajta keverék, melyet valójában senki sem beszél. A főváros Szófia teljes mértékben a nyugat-bolgár nyelvjárási területen van, így a sztenderd nyelv nem egyezik a főváros nyelvével. Így – ellentétben Magyarországgal – Bulgáriában nem a budapestiek bunkózzák a vidékieket, hanem mindenki mindenkit.

Öt jelenséget fogok leírni.

1. A sztenderd bolgár nyelvben az е magánhangzó minden esetben /E/, azaz a magyar e-nél valamivel zártabb hang. Ezzel szemben a kelet-bolgár nyelvjárásokban hangsúly utáni hangsúlytalan szótagban az е ejtése zártabb, kb. /I/, míg a nyugat-bolgár nyelvjárásokban hangsúly előtti hangsúlytalan szótagban nyitottabb, /ɛ/, sőt /æ/.

Itt különösen a kelet-bolgár ejtés van stigmatizálva.

2. A sztenderd bolgár nyelvben lágy mássalhangzó kizárólag az а, о és у magánhangzó előtt lehet. Ezzel szemben a kelet-bolgár nyelvjárásokban е és и előtt is lágyulnak a mássalhangzók. A nyugat-bolgár nyelvjárásokban viszont а, о és у előtt sincs lágyulás, egyszerűen a nyugat-bolgárban nem léteznek lágy mássalhangzók. A nyugat-bolgár nyelvjárások beszélői lágy mássalhangzók helyett kemény mássalhangzókat + й félhangzót ejtenek. Magyar füllel a bolgár няма (nincs) szó pl. kelet-bolgárul „nyama” formában hangzik, míg a nyugat-bolgár pedig „njama” formában.

Itt különösen a kelet-bolgár ejtés van stigmatizálva. A nyugat-bolgárok a kelet-bolgárokat azzal vádolják, hogy orosz akcentusok van, míg a kelet-bolgárok a nyugat-bolgárokat meg azzal, hogy szerb akcentussal beszélnek.

3. Az előbbi jelenséghez kapcsolódik az a nyugat-bolgár tendencia, hogy az igék végződésében szereplő lágy hangok esetében nemhogy kemény hangot + й-t ejtenek, hanem a й-t is elhagyják.

Pl. a правя szó (csinál) – a sztenderd nyelvben és kelet-bolgárul: /pravjɐ/, míg nyugat-bolgárul: /pravɐ/.

Ez a jelenség talán a leginkább stigmatizált a kelet-bolgárok által.

4. A bolgár igék három igeragozási típusra oszlanak. Kijelentő mód jelen idő többes szám első személyben a sztenderd nyelvben az első igeragozású igék végződése -им, a második igeragozású igék végződése -ем, a harmadik igeragozású igék végződése pedig -аме vagy -яме. Ezt a kelet-bolgár nyelvjárások teljes mértékben követik. A nyugat-bolgár nyelvjárások viszont minden igénél egy -e tesznek a végére, azaz az első és a máspodik igaragozásban -име és -емe végződést használnák.

A правя szó (csinál): правим a sztenderd verizó, míg a nyugat-bolgár правиме.

A чета szó (olvas) четем a sztenderd verizó, míg a nyugat-bolgár четеме.

Erősen stigmatizált ez a nyugat-bolgár használat a kelet-bolgárok által.

5. A kijelentő és elbeszélő mód befejezett múlt és a határozatlan múlt igealakjainakhagsúlyozása. A sztenderd nyelvben a hangsúly a szótőn marad, ez egyezik a kelet-bolgár nyelvjárások használatával. Ezzel szemben a nyugat-bolgár nyelvjársokban a hnagsúly átkerül az igeragra (ez kisebb mértékben érvényesül az igekötős igéknél, de az igekötő nélküli igéknél teljesen általános jelenség).

A правя szó (csinál) befejezett múlt ideje правих, határozatlan múlt ideje правил. A мисляszó (gondol) befejezett múlt ideje мислих, határozatlan múlt ideje мислил. Jelen időben a hangsúly mindkét esetben az első szótagon van, minden nyelvhasználatban, azaz /’pravjɐ/ vagy /’pravjɐ/, és /’misƗjɐ/ vagy /’misƗjɐ/. A hangsúly ott is marad mindkét múlt időben a sztenterd nyelvben, azaz /’pravix/, /’praviƗ/, /’misƗix/, /’misƗiƗ/, míg a nyugat-bolgár nyelvjárásokban a hangsúly áthelyeződik a második szótagra, azaz /prɐ’vix/, /prɐ’viƗ/,/mis’Ɨix/, /mis’ƗiƗ/.