Kevéssé ismert, hogy a Balkánon 8 éven keresztül létezett egy nemzetközileg el nem ismert állam, a Tamrasi Köztársaság.

A bolgár állam helyreállítása 1878-ban történt meg, az 1877-1878-es orosz-török háború során, kb. 5 évszázadnyi török uralom után.

Az eredetileg a mai Bulgáriánál több mint kétszer nagyobb bolgár állam területét 1878 júliusában jelentősen lecsökkentik a nagyhatalmak, létrehozva a lecsökkentett területen kettő darab etnikailag bolgár többségű területet:

• a Bulgáriai Fejedelemséget, Szófia fővárossal – ez az Oszmán Birodalom vazallus állama volt – a térképen sötétzölddel jelölve,
• Kelet-Rumélia Tartományt, Plovdiv fővárossal – ez az Oszmán Birodalom autonóm tartománya volt  – a térképen kétféle kék színnel jelölve,

(A térképen piros vonal jelzi a jelenlegi államhatárokat, világoszöld jelzi az Oszmán Birodalom többi részét, sárga pedig Szerbiát és Romániát.)

A három sötétkékkel jelzett terület legnyugatibbja a szóban forgó, 1878-1886 között létezett Tamrasi Köztársaság területe.

A Tamrasi Köztársaság területén a lakosság zöme pomák (muszlim vallású bolgár) volt, mely 1878-ban ellenállt az új berendezkedésnek, többek között nem engedte bevezetni a kelet-ruméliai közigazgatást. Mivel a területnek nem volt se különösebb gazdasági, de katonai jelentősége, a kelet-ruméliai hatóságok a kezdeti sikertelen próbálkozások után abbahagyták a további kísérleteket, hogy erőszakkal érvényesítsék akaratukat, így maradt az ex-lex helyzet: a terület lakossága egyszerűen önállóan irányította azt.

1886-ban Kelet-Rumélia önhatalmúlag felmondja saját jogi státuszát és bejelenti csatlakozását a Bulgáriai Fejedelemséghez. Ekkor a bolgár hadsereg bevonul a Tamrasi Köztársaság területére is.

A kedvező nemzetközi helyzetben a két terület egyesülése sikeresnek bizonyul, a nagyhatalmak elfogadják a két terület perszonálúnióban való egyesülését, megtartva az oszmán szultán alatti státuszt.

Formailag, hogy ne adjanak precedenst további határváltoztatásokra, a nagyhatalmak a fenti perszonálúniós fikciót találják ki, valójában azonban a gyakorlatban Kelet-Rumélia Bulgária része lesz minden szempontból. De ez a jogi fikció egészen 1908-ig tart, amikor is a Bulgáriai Fejedelemség – ismét önhatalmúlag – hivatalosan megszakítja a vazallusi kapcsolatot az Oszmán Birodalommal, azaz teljes függetlenséget kiált ki, Bulgáriai Cárság néven, természetesen az egész államterületen, azaz ekkortól már hivatalosan is bolgár területnek számít Kelet-Rumélia.

Az Oszmán Birodalom kénytelen elfogadni az egyesülést, cserébe annyit sikerül elérnie, hogy határkorrekció történik Kelet-Rumélia és az Oszmán Birodalom többi része között: a térképen sötétkékkel jelzett három terület átkerül Kelet-Ruméliából az Oszmán Birodalom többi részéhez.

Így szűnik meg a Tamrasi Köztársaság.

A terület utótörténete: 26 évvel később, 1912-ben, a 4 balkáni szövetséges állam (Bulgára, Szerbia, Görögország, Montenegró) hadat üzen az Oszmán Birodalomnak, s sikeresen megszünteti a török uralmat az egész Balkán-félszigeten, leszámítva Isztanbult és annak kb. 30 km-es környékét.

Ennek egyik eredménye: 27 év oszmán igazgatás után a Tamrasi Köztársaság területe Bulgáriához kerül, ahol most is van, Jelenleg a lakosság nagyobb része már keresztény vallású bolgár, de ma is létezik muszlim vallású bolgár kisebbség a területen.

A területen van az egyik híres bolgár vízforrás, onnan származik a mai egyik legnépszerűbb bolgár ásványvíz, a Devin.

a Tamrasi Köztársaság zászlaja