Az utóbbi hónapokban folyamatosan pozitív hírek érkeznek az MSZP felől.
Úgy néz ki, 20 év kellett, hogy az MSZP kezdjen ráébredni, hogy ha továbbra is kitart a ballib agytröszt mellett, akkor ezzel a saját halálos ítéletét írja alá.
Ha viszont így, új irányban folytatják, még talán azt is meg fogjuk érni, hogy baloldali párt lesz az MSZP-ből, bár ez egyelőre erős képtelenségnek tűnik még...
Mindenképpen tisztább helyzet lesz, ha a liberálisok és a baloldaliak elválnak egymástól örökre.
Persze mindig lesz Mo-on egy 5 %-os réteg, mely fanatikusan népellenes, nagytőkepárti, nyugatmajmoló, s minden probléma megoldását abban látja, hogy árusítsuk ki az országot.
E réteg igényeit kiválóan elégíti ki az álbaloldali Gyurcsány. Gyurcsány sikere e térfélen biztos: mára ő lett a ballibek egyetlen ereje és megkérdőjelezhetetlen vezére. Ezzel biztos a parlamenti küszöbátlépése 2018-ban, de szerencsés esetben akár 10 %-os kispárt is lehet még belőle, ha sikerül addig beolvasztani a 0,5 %-os fantompártokat: Együtt (Külön), PM (Post Mortem), stb.
Viszont Gyurcsány koalícióképtelen. Mindegyik párt tudja: öngyilkosság Gyurcsánnyal szövetségre lépni.
De az alapvetően baloldali érzelmű magyar nép ebből nem kér semmiképpen. Az MSZP helyesen érzett most erre rá: lassan, de biztosan kezdi felmondani a liberális dogmákat, s balra nyit.
Azt, hogy ez meggyőződésbeli vagy csak taktikai változás - nem tudom megmondani. Lehet, hogy csak arról van szó, hogy egy eszes szoci megértette: Orbánt nem lehet legyőzni liberális programmal, mert a magyar nép egyetlen dolgot utál nagyon: a gyarmatosító, elszegényítő, magyarellenes, perverziópropagandista liberalizmust.
De bárhogy is van, a jelenség pozitív. Le a kalappal az MSZP előtt, hogy ezt meg merte lépni. Vajon fel vannak készülve az emiatti gyűlöletkampányra?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
entrpnr 2015.11.05. 21:15:52
Csak azért kérdezem, mert hogy keresztény vagy és úgy veszem ki pozitív számodra ez a szó valamelyest.
Sexual Harassment Panda 2015.11.05. 21:59:34
maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.06. 05:51:26
Gazdasági értelemben bal és jobb, íme:
Baloldal: a tőke-munkás ellentétben a munkás oldalán áll. Abban hisz, hogy a szabad vállalkozás és a piac önmagában nem oldja meg a társadalmi problémákat.
Jobboldal: ennek ellenkezője.
maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.06. 05:51:50
Nulláról indulva ez nem semmi.
entrpnr 2015.11.06. 10:13:09
Igen, ez igaz. Valaki jól összefoglalta egy kommentben, amit régebben olvastam, hogy a magyar átlagember a politikai spektrumban a konzervatív és a szocialista mezőben helyezkedik el. Ez tulajdonképpen a bajorországi keresztényszociális unió értékrendjével egyezik meg.
Viszont kérdés, hogy ez így mennyire jó. A kulturálisan konzervatív (alapvetően vidékies) magyar attitűdnek a magam részéről nagyon örülök, de a (szerintem) katolikus gyökerű szocialista-paternalista beállítódottságnak már kevésbé.
Igazából ezért kérdeztem, hogy nálad ez pozitív akkor végülis? Számomra a "baloldali" a szocialista beállítódottság mellett a marxistát, materialistát, ateistát is jelenti. Ezek elválaszthatók vajon? Szerintem nem.
Nem tudom, csak vélem, hogy az ortodox kereszténység ebben hasonlít a katolikusra, hogy közösségelvű és nem egyéni kezdeményezéspárti. Én a magam részéről ezért is tartom sajnálatosnak a "Kis-Magyarország" állapotot, mert pont a vállalkozáspárti réteg (a protestáns és zsidó emberek, ld. Erdély) került határon kívülre.
Ezt most nem azért mondtam, hogy holnap állítsuk vissza az 1450-es határokat. Inkább ténymegállapításként.
De végül a lényegre: ürölnék egy nem liberális (vagy ahogy fogalmaztál nem háttérhatalmista) szocialista pártra. De őszintén nem tudnék szavazni rá soha, maximum ha csak egy sokkal rosszabb lenne a másik választás.
maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.06. 10:22:49
Sokféle kombináció lehetséges. A baloldal egyes vidékeken - pl. Latin-Amerika - erősen katolikust is jelent, azaz ugyanazok az emberek harcolnak pl. az abortusz ellen és szakszervezeti mozgalomért. Ott a jobboldal az erősebben szekuláris, vagy esetleg protestáns, Ott a szociális értelemben liberális célok (abortusz, homokosok, stb.) idegenek a baloldaltól. Latin-Amerikában még a hithű marxisták is katolikusok. Azaz pl. az amerikai befolyás, a nagytőke, s az abortusz meg a homokos házasság elleni harc egyszerre jelenik meg a baloldalon.
Olyan emberek pl. mint Chávez és Morales délelőtt Jézust emlegetik, délután meg Marxot. Európai szemmel ez furcsa, de ott ez teljesen természetes.
Az ortodoxia alapvetően politikasemleges. Egyéni és közösségi is.
entrpnr 2015.11.06. 10:37:38
Köszi, ez informatív volt, ezeket pont nem tudtam.
Akkor már csak egy kérdésem van. :)
Neked most mi az álláspontod?
Csak azért kérdem, mert ha minden igaz és jól emlékszem és jól értettem meg, korábban te is inkább "piacpárti-jobboldali", vagy "nyugatos jobboldali" voltál. Lehet, hogy rosszul emlékszem.
A magam részéről úgy vagyok vele, hogy azért mert az ún. "háttérhatalom" most a "piac" és "az egyéni szabadság" fontos elveit használta fel és formálta keresztesháborús és elnyomó ideológiává, attól még az eredeti értelmében továbbra is fontosak, nem?
Más példa: azért mert a középkorban a háttérhatalom emberei sokszor egyet jelentettek a Pápa és embereivel és a kereszténység alaptanításait torzították elnyomó dogmává és eretnek tanokká attól még eredeti értelmében, magát a forrást nem tudták "elrontani", a keresztény alaptanítások ugyanazok, és ugyanúgy helyesek és érvényesek és kellenek (mindenkinek).
Egyetértesz? :)
entrpnr 2015.11.06. 11:42:51
etal.hu/kotetek/gazdasagi-teologia-2013/kovacs-kapitalizmuskep-a-magyar-protestans-gazdasagetika-tukreben/
"Tisza István A szocializmus és az egyház c. írásában a szocializmus fogalma alatt minden olyan törekvést értett, mely a munkásság sorsának javítását célozta, akár állami eszközökkel, akár más társadalmi osztályok támogatásával, mely az egyház jóindulatát és támogatását kell, hogy élvezze, hiszen a vallás minden humanisztikus törekvésnek szövetségese, az emberiség földi boldogságára irányuló igyekezet elősegítője és megnemesítője. Elveti a XIX. század elejének kapitalizmusát, amennyiben az a tömegek legnagyobb nyomorával jár együtt, hiszen ez elzárja az útját annak, hogy a munkás vagyont szerezzen magának, ezáltal az egészséges versenyt lehetetlenné teszi, amely a haladás előfeltétele. Ugyanakkor kiemeli, hogy a megelőző fél évszázadban a munkásság helyzete lényegesen javult, mind a bérviszonyokat, mind egyéb szociális körülményeiket tekintve. Mindez azzal áll összefüggésben, hogy a mind előrehaladottabb gépesítés nyomán az ember szerepe egyre inkább a gépek felügyeletére s vezetésére terelődik át, így a termelés egyre olcsóbbá válik s a fogyasztás növekedését teszi lehetővé, a munka egyre produktívabbá válik s érvényesülnek a munkás szellemi, erkölcsi tulajdonságai. Tehát a munkásosztály előtt nyitott az emelkedés útja, a munkabérek emelésének lehetősége, természetesen ez feltételezi a munkásság szellemi és erkölcsi képességeinek emelését, munkája produktivitásának fokozását. Mindez megköveteli a termelés rendjének szabályozását, a munkás egészségének munkahelyi védelmét, a női és gyermekmunka szabályozását, a betegség-, baleset-, nyugdíj- és munkanélküliségi biztosítást, emellett az önképzés lehetőségének megteremtését. A munkásság magasabb bérének csak akkor van létjogosultsága, ha azt nem erkölcsi és testi romlását szolgáló vágyak kielégítésére használja fel, tehát erkölcsi nevelése is fontos szempont. A fentiek megvalósításának két útja lehetséges: az állami kényszer vagy az önsegély útján történő intézkedés a munkás érdekeinek védelmében. Tisza álláspontja szerint az állami beavatkozás a minimumra szorítandó, a protestáns hagyományok jegyében a társadalmi erők szabad működésére kell alapozni, hiszen a református egyházat az autonómia, a társadalmi tényezők szabad öntevékenysége megtestesülésének tekintette. Így azt tekintette üdvösnek, ha a munkásosztály emelkedésének, a társadalmi problémák békés megoldásának eszközéül a munkás egyéni értékének fokozását biztosítják, életérdekei szempontjából sorsát a saját kezébe helyezik, tehát erőteljes autonóm szervezetek útján elégítik ki. Ennek megfelelően inkább tekinti követendőnek az angol munkásegyletek érdekképviseleti szerepvállalását, mint a bismarcki Németország állami szociálpolitikai programjait. Ezen megoldás természetesen jelentős feladatot ró a református egyházra is álláspontja szerint: álljon oda a szegény ember mellé, tartsa vissza a materializmus, élvhajhászat és osztálygyűlölet indulataitól, töltse meg erkölcsi tartalommal, a szeretet szellemével gazdasági érdekei érvényesítésére irányuló törekvéseit. Ugyanakkor figyelmeztesse a gazdag embert felelősségére, a vagyonával járó kötelezettségeire, a környezetében élő emberek, munkavállalói iránti szolidaritására. Mindez pedig nemcsak a lelkészi kar felelőssége, hanem az egyetemes papság elvéből kiindulva minden egyháztagé is. Tisza megközelítésében a kálvinista tradíció határozottan megnyilvánul egyrészt az egyéni felelősség hangsúlyozásában, másrészt a munkaetika és a mértékletes fogyasztás gondolatának összekapcsolásában."
Ezzel egyet lehet érteni szerintem.
maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.06. 11:47:12
Természetesen a szabadság fontos. A piac is.
De a liberalizmus ugyanúgy nem megoldás, ahogy az ellentétje, a marxizmus se az.
maxval bircaman főszerkesztőhelyettes · http://bircahang.org 2015.11.06. 11:47:38
Így igaz.