A YT-algoritmus haszna ismét előjött. Hiába minden ideológiai részrehajlás, azért az első a profit.

A népszerű tévhitekkel ellentétben az óriáscégek mindig a profitot választják, ha ellentétbe kerül egymással a profit és az eszme. Erről saját magam is meg tudtam győződni, amikor 2 év és 1 hónapon keresztül a TikTok cenzoraként dolgoztam 2020-2022 között.

A YT mögött álló Google a TikTok-nál is nagyobb. A pénzek még nagyobbak. A YT-on a cél a reklámidő eladása. Így az algoritmus a felhasználó profilja alapján dönt: olyat ajánl, ami aztán az meg is fog nézni. Lásd, nekem sose ajánl sportot, modern zenét, valóságsót, számítógépes játékot, szoftpornót, s még sok mindent.

Szóval feldobott egy hosszú előadást egy általam teljesen ismeretlen spanyol filozófustól, neve José Ramón Ayllón. Csak úgy belehallgattam, azt hittem, semmi érdekes, majd képtelen voltam abbahagyni: kiderült, nem egy megszokott történelmi-filozófiai leíró előadás, hanem keményen saját gondolatokkal vegyített előadás.

Persze utána meg is néztem ki ez, miket írt, honnan jött, stb. Biztosat nem tudok mondani - ezek bizalmas dolgok -, de arra tippelek a katolikus Opus Dei szellemi holdudvarába valósi ez az ember.

Egyébként hozzám képest mérsékelt: nem az egész felvilágosodást veti el, csak annak francia verzióját.

Alapvető tézise: a francia felvilágosodás minden káros modern eszme szülőanyja. Íme egy ábra tőle:

Nyilván most nem mondom el az egészet - megnézhető a neten, az angol fordítás működik -, meg olvashatók a könyvei (sajnos csak spanyolul), de pár gondolata igencsak érdekes.

A modern ideológiák - mondja - nem az igazságot keresik, hanem ráerőltetik az emberiségre saját előzetes elképzelésüket a dolgokról, mindig sematikus, materialista és utópisztikus módon. Erre példákat is állít:

• a felvilágosodás és a pozitivizmus a tudományosságra akarnak mindent leredukálni,
• a nacionalizmus legfőbb igazsága a mások feletti hatalom, ez rendszerint erőszakos és rasszista,
• a liberalizmus az emberi életet az egyén politikai és gazdasági jogaira szűkíti,
• a marxizmus megerősíti a liberális nézetet, sőt nála immár az egész egyetemes történelem a gazdasági szereplők és viszonyok küzdelmének eredménye,
• a pszichoanalízis és a feminizmus az egyén végcéljának a szexuális szabadságot tekinti,
• a radikális evolucionizmus az embert állattá, biológiai folyamatok véletlen eredményévé redukálja.

A fő eszköz a szavak feletti hatalom: szabadság, demokrácia, igazságosság, etika, haladás.

A közös ezekben az ideológiákban a keresztényellenesség. De az modern eszmék előrehaladása és terjedése lassan eltünteti a normalitás másik két alapját is Európában: a görög és a római kultúrát.

Magyar jobbos szemszögből persze azonnal szemet szúr, hogy a szerző antinacionalista: a nacionalizmust negatív ideológiaként festi el. De aki az egész képet egyben nézi, az kénytelen megérteni: ez teljesen így van. Hiszen ahogy a többi, úgy a nacionalizmus esetében is igaz: boldog világot ígér, mely soha nem jön el, miközben a kilátásba helyezett utópia növeli az ideológia népszerűségét és megkönnyíti annak gyakorlati végrehajtását.