Vesztett Ausztriában az újjobbos jelölt, nyert az újbalos.

Ausztriában most a "szélsőjobb" jelölt ellen az egész mainstream elit kénytelen volt egy rendszeridegen jelölt mögé beállni. Mert bárhogy is hazudnak és csúsztatnak most a liberális médiák, a valóság egy: most itt két rendszerkritikus ember küzdött meg egymással. Ez pedig nem más, mint a rendszer vége.

A magyar ballibek öröme vicces, ki érti, hogy a rendszerhű, konformista magyar ballibek miért éljenzik saját vereségüket. Persze értem: pártérdekből igyekeznek csúsztatni, e csúsztatás fő ereje a Kettő Mérce blog, melynek alapvető módszere az újbalos értékek összemosása a liberális értékekkel.

Nem a józan liberalizmus nyert Ausztriában, hanem a liberálisok voltak kénytelen fogcsikorgatni beállni a számukra kisebbik rossznak tűnő rendszerkritikus jelölt mögé. Az átlag kisember teljesen józanul nem akar ballibeket, azaz nem akar se Tony Blairt, se Cameront, se Merkelt, se Hollande-ot, se hasonló ultraliberálisokat.

A liberális pártok - legyenek azok "jobboldaaiak" vagy "baloldaliak" - folyamatosan veszítik el a saját törzsszavazóikat. Ami természetes, mivel ezek a pártok ma már ultrajobbos liberálisok. A baloldalt ma a "populisták" képviselik, legyen az balos, vagy jobbos verzió.

Előbb-utóbb a balos és a jobbos "populisták" egyesülnek. Ez Görögországban már tény: ott koalícióban kormányoznak együtt.