A napokban beszélgettem egy muszlimmal.
Amolyan kulturális muszlim. Azaz kb. úgy muszlim, ahogy a magyarok többsége keresztény: ismeri félig-meddig a muszlim tanítást, de a gyakorlatban nem él a vallása szerint, azaz csak a legnagyobb ünnepeket üli meg, s muszlim templomot csak akkor lát, ha valami családi esemény miatt kénytelen erre. Majdnem ateista muszlim, bár ez nem igaz, mert Istenben azért hisz. A muszlimellenesség ellenében az iszlám pártján áll, de ő maga nem tartja be az iszlám életviteli előírásásait: a felesége keresztény, aki kifejezetten extravagánsan öltözködik, eszik disznóhúst, iszik alkoholt, dolgozik pénteken, nem tartja be a böjtöt, stb.
Amikor szóba került az iszlamista terrorizmus, azt mondta, az egészben a legborzasztóbb a nyugat cinizmusa. Amikor meghal egy ilyen terrorista támadásban pár ártatlan ember, jönnek a menetek, tüntik, beszédek, míg amikor a nyugat nap mint nap ennél sokkal töhb embert likvidált Afganisztánbzn, Irakban, Líbiában, Szíriában, bárhol, ahol a nyugat beavatkozott, akkor ez természetes dolognak minősül, amolyan rossz, de elkerülhetetlen valaminek. Na, ezért nem érez együtt a muszlim világ az iszlamista terrorizmus áldozataival - mondja -, s ebből tévesen azt a következtetést vonják le egyesek, hogy a muszlimok zöme iszlamista, pedig: csak nem tetszik nekik a nyugat kettős mércéje, mely szerint minden egyes nyugati áldozat miatt jajjveszékelni kell, míg a harmadikvilágbeli áldozat még utolsóoldalas hír se a nyugati médiákban.
Nem tudtam erre ellenérvet mondani. Magam is azt látom, mindennek a főoka a nyugat agressziója a muszlim államok ellen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Fringe minority with unacceptable views 2017.08.23. 19:42:53
A masik az, hogy a nyugati vilag egyszeruen nem erti a muszlim orszagokat. Tavol all toluk a felfogas, mintha a marslakokat kellene megerteniuk
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.23. 21:10:25
"a nyugati vilag egyszeruen nem erti a muszlim orszagokat. Tavol all toluk a felfogas, mintha a marslakokat kellene megerteniuk"
- Magam is így látom. Ebből csak egy kérdés adódik. Miért pofázik mégis bele mindig mindenbe?
A történelem arra tanít, hogy egy társadalomban a változások akkor következnek be, ha az adott társadalom ezt nagyobbrészt jónak látja. Nem kell elébe menni az eseményeknek. Míg az adott társadalmon belül az elégedetlenség, tehát a mindennapok tapasztalata nem éri el a változtatáshoz szükséges ellenállást, addig a többségi elvek alapján jó úgy, ahogyan van. Nem biztos, hogy nem lenne jobb lehetőség, de amíg a tömegeknek erről nincs meggyőződése, addig a más nézetek szerinti berendezkedés nem lehet hosszútávú.
Fringe minority with unacceptable views 2017.08.23. 23:25:28
Tenyleg varnia kellene generacioknak, hogy a szaudiak felismerjek, hogy nem szep dolog fatwat kiadni a shaik ellen, vagy halalra itelni egy not hazassagtoresert? Hol a hatar, amikor be kellene avatkozni mas orszagok belugyeibe?
Tenyleg hagyjunk minden diktatort a helyen? Nezzunk vegig egy ujjabb Rwandat?
Nem tudom a valaszt, nincs nalam a bolcsek kove. Ugy gondolom, hogy van egy pont, amikor mar nem szabadna tetlenul nezni kivulrol az esemenyeket.
kulalak 2017.08.24. 02:42:39
Nekem az ukrán meg orosz haverom továbbra is elvan egymással, az ukrán elismeri, hogy rablott országuk van és esze ágában sincs a Krimért a kisujját mozditani, az orosz meg nem akarja Odesszát is. Igen, minden diktátort a helyén hagynék. Csinálja ki a saját népe. A médiát meg sokkal keményebben szabályoznám, mert az üzlet-pénz, hatalomág.
Észak Korea választ fog adni a kérdésedre.
"Akkor nemesb-é a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?"
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.24. 12:33:48
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.24. 12:53:26
Elmúlt.
Nem a humanista felfogásom, hanem a feltétlenség. Manapság inkább komplexitásában szemlélem a dolgokat, és nem csak a szenvedő humánumot veszem észre, hanem azt is, amelyik a segítségem által válik szenvedővé. Az ember, mint olyan szeret mindent jobban tudni. Ez egy tulajdonság. Azonban ezen felül kell emelkedni, ha nem akarunk a jószándékunkkal nagyobb bajt csinálni, mint amit megoldani szándékoztunk.
Csak pár példa, amikor az "okos" ember "bölcs" beavatkozást tett, de nem igazán kellett volna.:
A felfedezések korában több csendes-óceáni szigeten engedtek el tengerészek kecskéket, hogy az arra hajózóknak legyen később lehetősége az élelmiszer tartalékaikat feltölteni. A szigetek teljes élővilága kipusztult, míg lassan kialakult valamiféle szegényes ökoszisztéma vézna kecskék, és ellenálló növények között. A cél meghiúsult, a kár pedig helyrehozhatatlan.
A fehér ember merő segítési szándékkal elvitte Afrikába meg Indiába a gyógyászati fejlettségét, de azzal nem számolt, hogy az ottani népszaporulat azért nagy, mert számítanak a magas halandóságra. Családalapítási szemléletet nem küldtek a gyógyszerek mellé, az eredményét pedig manapság napi szinten láthatjuk a sajtóban. Most aztán mit tegyünk, hiszen olyan emberek tömegei éheznek a szegényes élelemellátás miatt, akik amúgy meg sem születtek volna, hiszen már a szüleik is elhaltak volna ivarérésük előtt?
Ugyan ilyen kritikával kell kezelni a politikai berendezkedés külső módosítását. Ha még azelőtt változik a világ, hogy annak változási igénye elég markánsan felvetődne, akkor azzal a világ nem lesz jobb akkor sem, ha evvel néhány személy élete jobbra fordul. A természet olykor kegyetlen, de nem kell ellene dolgozni, mert az megbosszulja magát. Semmi dolognak a megváltoztatása nem lehetséges a környezetének változása nélkül. Nincs elég jó eszközrendszerünk a kierőszakolt változások várható következményeinek előrejelzésére, ezért olyan dolgokkal kellene inkább foglalkoznunk, ami a mi házunk táján problémás.
maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.08.24. 12:59:25
Nyilván, dehát ez végülis nem volt eltérés a korabeli szokásoktól: a katonai agresszió akkor legitímnek számított.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.27. 10:01:42
Megvitatni csak különbségeket lehet. Az érveim leírását pedig megtette helyettem valaki, akinek felületet kölcsönöztem erre már majdnem két évvel ezelőtt. Ajánlom figyelmedbe! Ebből egyértelműen kiderül, hogy a kelet un. lemaradottsága egy a nyugati sajtó által mantrázott alaptalan sztereotípia, mely az arab világnak csak a nyomorát mutatja be, hogy azzal determinálja a józan gondolkodást. Olyan, mintha Mo.-ról a nyóckert, meg valamelyik szeméttelepet, esetleg egy elhagyott és csavargókkal benépesedett volt bányászfalvat mutogatnának felváltva, hogy ilyenek a magyarok. Erre az írásra időt kell fordítani, de szerintem megéri. A nulladik rész linkje: magan-galaxis.blog.hu/2015/11/05/felvezeto_a_kelet_vilaga
Ami az USA viselt dolgait illeti, rendesen fején találtad a szöget. Nem tudnék mégegy fejlettnek kikiáltott országot mutatni, amelyikben sikk, hogy idióták irányítják. Még a napjainkban kitudódott EU-s vezérkar iskolázatlan mivoltát is megpróbálták takargatni, mert a lelkük (?) mélyén érezték, hogy elég ciki, a butaság, de sosem kérkedtek volna vele. Ehhez USA elnöknek kell lenni. Ami viszont az agressziót illeti, szintén nem fogom idemásolni, amit már több mint két éve megírtam. Amúgy sem férne ide, túl összetett, de pont azért ajánlom, mert szerintem sikerült benne megfognom azokat a szegmenseket, ami alapján kimondható valakiről (személy, állam, népcsoport), hogy agresszor, vagy akár terrorista. Nem igazán fest jó képet az államokról.: magan-galaxis.blog.hu/2015/05/27/bevandorlasrol_terrorizmusrol_es_ezek_ertelmezeserol
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.27. 11:01:04
A Koránt kellene végre elolvasnia minden érdeklődőnek.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.27. 12:51:10
A folyamatok foglaltak magukban negatív eltévelyedéseket, amik általában emberi szándékos érdekalapú félremagyarázások sorozata, valamint alapértékekhez való visszatérési próbálkozásokat, mint pozitívumokat. Egyébiránt épp a Korán, ami folyamatosan Istenről értekezik (nem Allahról), és igaz, hogy elég radikális retorziók lebegtetésével, de mindenképp a keletkezés korának embereihez mért demoklészi szigorral próbál a bibliai tanításokban szereplő elveknek megfelelő viselkedési mintákat kényszeríteni egy elaljasodott társadalomra, jelesül az akkori arab világra.
Hasonlóan Jézushoz, aki az ő korának elaljasodott társadalmát próbálta a szeretet útjának népszerűsítésével különbbé tenni. Az eredmény is hasonló, bár Jézussal ellentétben Muhammad megélhette természetes halálát, neki az utódai szakították ketté az életművét. Azóta is ölik egymást siíták és szunniták, ahogyan a zsidók sem hajlandók betartani a tíz parancsolatot, de a katolikusok is csak akkor idézik a Bibliát, ha abban van olyan idézet, ami a pillanatnyi álláspontjukat alátámasztja függetlenül attól, hogy az a bizonyos idézet vonatkoztatható-e az adott helyzetre.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.28. 09:31:25
Az, hogy itt a katolkusok vannak emlegetve, az pedig külön vicc.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.08.28. 19:39:40
Ennek megfelelően a kereszténység semmit sem veszít erkölcsi magaslatából attól, hogy pl. a Borgiák mocskosul visszaéltek a beléjük vetett bizalommal. A muszlim vallást sem ítélhetjük el azért, mert annak egynémely követője szemérmetlenül félremagyarázza a Koránban foglaltakat, és erkölcsileg védhetetlen tettekre uszítja azok tanulatlan követőit.
Engem személy szerint már elég régen, de nagyon érdekeltek a klf vallások. El is olvastam sok témába vágó írást, mint ahogyan azok alapműveit is. Akkor még (cc.: 15-20 év) szó sem volt muzulmán migrációról, a terroristák írek voltak, meg baszkok. Én kritikus vagyok mind a vallásokkal, mind azok követőivel szemben. Nem hiszem el az un. hívő katolikusról, hogy valóban hívő, amikor a templom kapujában köpködi a szomszédját mise után, mondván, hogy majd legközelebb meggyónja. A papról sem hiszem el, hogy Isten szolgája, amikor pénzt kér a temetésért. A muszlimról sem hiszem el, hogy olvasta a Koránt, amikor „szent háborúról” beszél a más vallásúakkal szemben, amikor a Korán a szent háborút mindenkinek önmaga eltévelyedésével szemben hirdeti, ti., hogy mindenki győzze le magában az isteni elvárásoknak meg nem felelő vágyait. A rossz értelmezésből természetesen abszurd írásos értelmezések is születtek, pl. mint az Ó-szövetségből a Talmud, mely szellemiségében aligha egyeztethető össze a bibliai tanításokkal, mindazonáltal a katolikusok mégis képesek egységesen kezelni a két szövetséget Bibliaként, bár meglehetősem szembetűnő, hogy a tanítások nem feltétlenül fedik egymást.
Amit az egész, amúgy tényleg sok tanulmányozást igénylő témáról el kell mondani, hogy ahogyan Cortez sem a bibliai szellemiség szerint dúlta végig az újvilágot, miközben a Biblia állítólagos letéteményes szervezete busásan profitált a tömegek gyilkolásából, úgy a jelen arab csürhéje sem a Korán szellemiségében merényli az amúgy érintőlegesen sem hívő európai „keresztény” lakosságot. A söpredéket egyszerűen ki kell ebrudalni a világ békésebb területeiről, de ezzel együtt nem kellene a szintjükre süllyedni még verbálisan sem azzal, hogy megítélünk egy olyan vallást, amit a söpredék hangoztat, de annak lényegét még távolról sem érti.
Még pár szót arról, hogy van-e különbség a klf keresztény alapú vallások istenei között. Szerintem nincs. A különbség valójában a hívőkön élősködő vallási vezetők értelmezéseiben van, amik elég sarkalatosak ahhoz, hogy a hívők akár saját lelki üdvüket is feláldozva egy vélt szent küldetésben mások alapművekben el nem várt meggyilkolását elkövesse. Bizonyára nem olvastam el minden ide vonatkozó írást, mert senki sem olvashat el mindent, de úgy gondolom, Muhammad megértette az ősi keresztény erkölcsiség előremutató értékeit, amit a tőle telhető módon megpróbált a rendelkezésére álló eszközökkel, az általa ismert emberek habitusának megfelelő tanításokkal a mindennapok részévé tenni. Azok az „uszítások”, a „szent háború” és hasonlók, amiket a jelen „muszlim hívők” elkövetnek más népekkel szemben, eredetileg a fiatal muzulmán vallás megmaradását, valamint az egyén erkölcsi erősödését szolgálták abban az időben, amikor Muhammad híveit szó szerint kivégzéssel fenyegették azok, akik erkölcstelen erőszakos értékrendjével szemben a muzulmán tanítások megfogalmazásra kerültek. A Korán is erre tanít. A többi csak belemagyarázás.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.08.29. 09:31:14
Azonban a krisztusi tanokkal soha nem fért össze az erőszak (a kufárok kikergetése sokkal súlyosabb büntetés mint a halál, hiszen a jócselekedetek lehetőségétől foszt meg) és azonnali, feltűnő ellenakciót indukált. Az iszlámban ilyen nem volt (illetve egyszer, Hamzsa bég, ha létezett volna) így továbbra is értelmetlen a kereszténységgel összehasonlítani. A Koránnal összefüggő történetek mindig az erőszakről szólnak, kezdve Mohamedtől zárva egészen máig, soha semmilyem korrekció nem esett.
Bár megérnénk már, hogy "szélsőséges" keresztények is legyenek, akik mondjuk ilyen tettekre ragadtatják magukat:
wangfolyo.blogspot.hu/2012/08/szentek-visszaterese.html
2017.09.08. 11:15:05
Az iszlámnak gyakorlatilag alig van köze a kereszténységhez, Jézust prófétaként elismerik, de tagadják mindazt, amit az újszövetség szerint hirdetett magáról. Ami ugye a kereszténység lényege lenne.
A keresztény tanítás szöges ellentétben áll a muszlim tanítással. Jézus nem tört világi hatalomra, adjátok meg Istennek, ami Istené és a császárnak, ami a császáré. Ezzel szemben az iszlám egy politikai ideológia, amit Mohamed vallási köntösbe bújtatott.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.09.10. 21:29:44
Ez így talán vadul hangzik, korábban írtam, hogy könyvet is megtöltene a részletes kifejtés, ezért maradok a vázlatnál. Ennek a bizonyos természeti összhangon alapuló normatívának a keletkezési körülményeit mindenkinem a fantáziájára bízom, ugyanis szinte mindegy, hogy kis zöld emberkék, Isten, vagy csupán a korai társadalmak babonás hiedelemvilága hozta létre, elég régi ahhoz, hogy szakralitás társuljon hozzá. Úgy vélem, hogy a kialakulása már jelentősen későbbi, a puszta létért való küzdelem időszakánál. Már nem szükséges egymás elől megszerezni az élelmet, tehát megalapozott igény az egymás tiszteletbentartása. Itt az erőszaknak már nincs vegetatív léten alapuló szükségessége, tehát lehet akár humánus is.
Az Ószövetség, vagy ha úgy tetszik a zsidók szent könyve bigott áhítat nélkül olvasva részint tele van agresszivitással, köztörvényes bűncselekményekkel, vérfertőzéssel, bosszúval és provokációval. Még színesebbé teszi a képet, hogy több sumer eredetű történet pontosan egybevág a benne olvasható sztorikkal, tehát több mint elgondolkodtató az eredete. Én ma a rendelkezésemre álló ismeretek alapján úgy gondolom, hogy sokkal inkább lehet a zsidóság krémjének kreációja a saját népük feletti uralkodás "isteni" szükségszerűségének igazolására, mint amennyi valós szakrális eredetet tartalmaz. Olyan apróságot nem is nagyon fejtegetve, hogy pl. az egyiptomiak miért üldözték volna őket akkora elánnal, ha "csupán" csak a rabszolgaságból lett elegük, és le akartak lépni, nem pedig mondjuk szakrális tárgyakat, és egyéb értékeket elkötve oldottak kereket?
Már az Ószövetség is tesz kísérletet az élhető társadalomszerveződés helyreállítására a zsidóság körében a tíz parancsolattal, ami nem tett rájuk mély benyomást.
Ezután jött Jézus. Érdemes megfigyelni, hogy nem szertartásrendet tanított, hanem világnézetet közvetített. Olyan útmutatásokat adott, amik követése által a társadalom minden egyes tagja boldog lehetett volna. Jézus is az eredeti erkölcsrendszer visszaállítását kísérelte meg, és ami a célzott népet illeti, ismét nem sok sikerrel, viszont magát a vallást kis csúsztatással innen nevezik kereszténységnek.
A következő körben eredményes próbálkozással jellemzően politikai igényből összehozzák Rómában a zsidó tanokat az igény szerint megszűrt (ez kicsit később volt) jézusi tanításokkal, vegyítenek hozzá még egy kevés római mitológiát is, és így létrejön a katolikus egyház, ami már puszta létével is szembemegy a jézusi tanításokkal, aki szerint Isten eléréséhez nem kellenek papok, gondolom egyházi hierarchia meg talán még kevésbé. Egy bizonyos, a Biblia tanításai, és az egyház viselt dolgai között elég széles a szakadék. A történelem pápáinak jelentős részéről elég nehéz feltételezni, hogy lelkében keresztény lett volna.
És itt jön a lényeg. Muhammad, aki amúgy egy kereskedő fia lévén elég sokat utazott, sokat is olvasott, látta maga körül a világot (nyilván az akkor ismertet), elolvasta a Bibliát is, és mivel úgy gondolta, hogy a zsidóság nem járja kellő elköteleződéssel a kiválasztott nép útját, az ő korának viszonyai szerint "újraírta" a dekrétumokat. Egy agresszív világra adoptálva, amelyben az emberek ott éltek, ahol születtek. A Korán előírásai az arabokra vonatkoznak, miközben másokkal szemben toleranciát hirdet. Persze a Koránnak nincs semmilyen szakrális alapja. Embertől származik, ennek megfelelően tökéletlen, de érdemes elolvasni. A napi hírek olyan mérhetetlen butaságokat terjesztenek vele kapcsolatban, mintha nem is hallottak volna róla. Vajon mit szólhattak az inkák, amikor a "keresztény" spanyolok tényszerűen irtották és rabolták ki őket Isten nevében? Gondolom úgy vélték, hogy a kereszténység egy agresszív, összeférhetetlen vallás, pedig csak azokkal találkoztak, akiknek fontosabbak voltak a személyes ambícióik, mint az a nézetrendszer, amire hivatkoztak. Jelen korunkban az Iszlámmal is ez a helyzet. Olyanok mondják meg, hogy milyen az Iszlám, akik nem olvasták a Koránt, és nem ismerik a keletkezés körülményeit sem.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.09.10. 21:57:26
- Na azért az nem annyira "mihelyst". Elég hosszú időnek kellett eltelnie, elég sok tudósnak kellett elégnie, és elég sok búcsúcédulát kellet eladni addig, míg végre elszakadt a cérna. A katolicizmusnak nem sok köze volt a történelem folyamán a keresztényi eszmékhez. Ezzel nem állítom, hogy nem voltak igaz keresztény papok, vagy egyházi vezetők, de szervezeti szinten ezt nem lehetne kijelenteni. Már az is beszédes, hogy léteznek szentek, mert ha komolyan veszik az általuk választott hivatást, vagyis Isten szolgálatát, akkor mindegyiket szenté kellene avatni olyan fantasztikusan önfeláldozó derék emberek lettek volna, vagyis senkit sem kellet volna szenté avatni, mert maga az jelentette volna a szentséget, hogy valaki csuhát hord.
"kezdve a hitetlenek elleni erőszaktól zárva a rendkívül erős közösségi kötelékig, ez kizárt (ezért egyébként bőségesen lehet becsülni őket), ezért nem is korrigálhat soha"
- A fentebbi hozzászólásomban kitértem erre a dologra. Itt csak annyit, hogy a Korán az araboknak szól, nekik készült. A keletkezésekor az ismert világ fele sem volt a mainak, és azt sem volt könnyű bejárni. A dologhoz még hozzá tartozik a keresztes háborúk indokolatlan brutalitása, ami az újvilági "térítésekhez" hasonlóan, kevesebb igehirdetést, viszont jelentős rész személyi ambíciókat szolgált. Az ő emlékeik nehezebben törlődnek. Talán ha majd lesz náluk is valóságshow, meg brazil sorozat. Nyilván valóan félremagyarázott tanításokkal, meg az amúgy olvasni sem tudó tömegek fanatizálásával elég csúnya képet lehet festeni az Iszlámról, de ezt hagyjuk meg a megmondóembereknek. A Korán a saját híveivel szemben fogalmaz meg elvárásokat, és nemteljesítés esetére Isten büntetésével fenyegetőzik. Annyira, hogy tiltja is az Isten nevében való akciókat.
" A Koránnal összefüggő történetek mindig az erőszakről szólnak,"
- Akárcsak az Ószövetség. Sőt, abban van még vérfertőzés is, de ez nem javítja a mérleget.
"Bár megérnénk már, hogy "szélsőséges" keresztények is legyenek, akik mondjuk ilyen tettekre ragadtatják magukat:"
- Voltak szélsőséges keresztények. Ma "boldogokként", meg "szentekként" tartjuk őket számon. Minél kevésbé "szélsőséges" egy keresztény, annál távolabb áll a bibliai tanításoktól. Akárcsak az iszlamisták a Korántól.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2017.09.11. 10:40:15
Csak tőszavakban:
- A keresztes háborúk állítólagos brutalitását bőven megelőzte a vidék elfoglalásakor megesett iszlám brutalitás.
- Az Újvilágban abszolút nem folyt semmilyen térítés, a konkvisztádorok nem foglalkoztak ilyesmivel, nekik rabszolga kellett nem több. (A brazilsorozatos hasonlat alapján, ha igaz lenne a tétel, elképesztő kereszténygyűlöletnek kéne lenni Latin Amerikában, és mégsincs)
Jórészt a katolikus papoknak köszönhető minden megmentett információ az indiánokról (Sahagún, Las Casas) és jórészt ők harcolták ki az 1542-es Leyes Nuevast, véget vetendő az anarchiának.
Mindkét utóbbi keresztényezős mítosz egyébként 1789 óta terjesztetik vad erővel.
- Az egyházi válság kb. az 1440-es évekre tehető, és 1517-től indul a reformáció, tehát elég gyors a válasz. Tudóselégetés alatt nem tudom miről lehet szó, gondolom nem a Kálvin rendeletére elégetett Szervétről, hanem pl. Giordano Bruno-ról lehet szó. De az ő elégetéséhez azért eléggé hozzájárúlt, hogy Krisztust fekete mágiásnak nevezte, Szűz Máriát meg le*zta. (Hahner Péter: 100 történelmi tévhit)
- A Korán az araboknak szól, mégis valahogy pl. Afganisztánban (talibán) is érthető, és kompatibilis, már ha az erőszakrészt vesszük.
- Az Ószövetség nevében történt már öngyilkos merénylet?
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2017.09.24. 17:23:29
Fontosnak tartom leszögezni, hogy amikor hitről, vallásról beszélünk, akkor mindenképp elveket tartunk szem előtt, ellentétben a gazdasági, vagy egyéb érdekeken alapuló eseményekkel. Ennek megfelelően nem tudom értelmezni egy egyház olyan érdekalapú lépéseit, amit az annak alapjául szolgáló vallás tanításainak ellenében tesz. Persze nem vagyok naiv, tudom, hogy a világ nem így működik, de ha ezt nem vesszük figyelembe, nem tudjuk helyesen értelmezni a hit és a hozzá kapcsolódó egyház mindenkori viselt dolgait.
„A keresztes háborúk állítólagos brutalitását bőven megelőzte a vidék elfoglalásakor megesett iszlám brutalitás.”
- Én szétválasztanám a hódító jellegű hadjáratokat a vallási alapúaktól. Ezt akkor is feltétlenül szükséges megtenni, ha amúgy a szemben álló felek eredendően különböző valláshoz, vagy egyházhoz tartoznak. Ennek megfelelően én inkább beszélnék arab brutalitásról. Amúgy érdekes adalék, hogy miközben az arab és ennek megfelelően iszlám fennhatóságú Jeruzsálemben nagy számuk ellenére vallásuk miatt nem voltak üldözöttek sem a keresztények, sem a zsidók, a megszálló keresztesek gyakorlatilag válogatás nélkül mészárolták a lakosságot. Ha pedig itt tartunk, a valódi keresztényi szellemiség nem csak ezt nem tartotta volna bocsánatos bűnnek, hanem a Sziklatemplom, vagy az Al-Aksza mecset meggyalázását sem igényelte volna istállókká való átminősítéssel. Ezek elég nehezen védhető történések keresztényi megközelítésben, sokkal inkább jellemző egy barbár megszálló hordára, amelyik zsákmányszerző hadjáratot vív. Tettükkel a keresztényi eszmeiséget is elárulták.
„Az Újvilágban abszolút nem folyt semmilyen térítés, a konkvisztádorok nem foglalkoztak ilyesmivel, nekik rabszolga kellett nem több.”
- Talán félreérthető voltam. Arra utaltam, hogy a keresztet, mint valamiféle címert hordozták, ami ezáltal az őslakosokban nem feltétlenül keltett szimpátiát a kereszténységgel szemben. Mindegy, hogy térítettek-e, vagy csupán a viselkedésükkel járatták le a kereszténységet.
„A brazilsorozatos hasonlat alapján, ha igaz lenne a tétel, elképesztő kereszténygyűlöletnek kéne lenni Latin Amerikában, és mégsincs”
- „Brazil sorozat” alatt népbutító ostoba TV műsorokat értettem. Amúgy Dél-Amerikát szerintem nem azért nevezik Latin-Amerikának, mert az őslakosok megtanultak latinul. Sokkal valószínűbb, hogy a kivándorló Dél-európaiak vitték magukkal a vallásukat, és mivel idővel megszűnt az őslakosok vegzálása, azok jobb híján elfogadták a helyzetet, később meg is tértek. Ezek után következett a „Jórészt a katolikus papoknak köszönhető minden megmentett információ az indiánokról”. Persze valószínűleg nem kellett volna menteni, ha előbb „valamiért” nem pusztul.
„Az egyházi válság kb. az 1440-es évekre tehető, és 1517-től indul a reformáció, tehát elég gyors a válasz.”
- Nos, én ezt nem nevezném „gyorsnak”, persze megítélés kérdése. Legalább két emberöltő.
„Tudóselégetés alatt … … pl. Giordano Bruno-ról lehet szó. „
- Valóban ilyen esetekről van szó, de a lista elég tekintélyes, és nem minden kárvallottjának voltak szélsőséges kijelentései. Olykor elég volt az egyházi dogmákkal szemben bemutatni a valóságot. Ha nem gond, ezt a vonalat hanyagolnám, mert nagyon elvisz a témától, ezzel együtt feltételezem, nálam sokkal jártasabb vagy a történelmi események ismeretében. Nem is erről vitáznék, hanem a vallások közötti összeköttetésekre, meg felületes összemosásokra kívánok rámutatni.
„A Korán az araboknak szól, mégis valahogy pl. Afganisztánban (talibán) is érthető, és kompatibilis, már ha az erőszakrészt vesszük.”
- Ez valóban igaz. Érdekes analógia, amikor valamit nem ott, és/vagy nem arra használnak, amire kitalálták. Korunkban a demokrácia hasonló. Volt a görögöknek, aztán egy attól jelentősen eltérő a rómaiaknak, vannak egészen mások a jelenkorban. Azért működött mindenütt (egy darabig), mert ott alkalmazták, ahova kitalálták. Talán a jelenlegi arab világban is működne valamilyen, ha kitalálnának maguknak, de a nyugati típusú valamiért nem kompatibilis. Visszatérve Afganisztánra, nem a Korán világa, és míg a hitelesen megélt kereszténység szellemisége számomra legalábbis erős hasonlatosságot mutat az anyajogú társadalmakkal, nézetei ennek megfelelően inkább gyökereznek az anyai feltétlen szeretetben, tehát általánosan alkalmazható (lenne), addig az emberek által alkotott vallások, főleg egyházak, inkább tartalmaznak visszásságokat, mint erkölcsi értékeket.
„Az Ószövetség nevében történt már öngyilkos merénylet?”
- Nem. Öngyilkos nem, mert a fanatikus keresztényből szent lesz, és/vagy mártír. A kereszténység nevében a történelem folyamán mészárolni szoktak. Az öngyilkos legalább csak egyszer gyilkol, és akkor sem mindig sikerül.