Azt hiszem, itt kezdődött a máig ható magyar konszenzus, melyet még a 2010 utáni Fidesz is csak részben tört le.
"Késett az angol vonat. Érthető, hiszen állami cég."
A kapitalizmus totális fetisizálása, mindennek a makrogazdasági számokon keresztül való nézése, az emberi tényező mély lenézése. Az ami az akkori Amerikában még a neoliberális Reagan-Thatcher számára is túlzásnak tűnt, s kicsi amerikai thinktankokban testesült meg (lásd Ayn Rand féle "objektivista filozófia"), az a magyar technokrácia számára alapigazság volt. Kb. az a szöveg, amit a mai "baloldal" által ájulásig tisztelt Kész Zoltán nevű pszichopataszerű parlamenti képviselő hadovál.
Ami ma egész Kelet-Európában a "baloldal" szent hite, az Magyarországon már a rendszerváltozás előtt a technokrácia alaptétele volt.
Az állami tulajdon mint valamiféle feltétlen rossz. Ha nem lehet, ideológiai okokból, magánosítani, akkor legalább kvázitulajdont kell csinálni, azaz az állami cégek menedzserei rendelkezzenek szabadon cégükkel. Minden szabályt leépíteni, minden központi irányítást a lehető legkisebbre csökkenteni. S azért nincs még meg a teljes siker, mert ideológiai okokból nem lehet minden a szabad piacnak alárendelni.
A rendszerváltozás bizonyította mindennek az abszurditást, az állami cégek zömét ellopták, majd az immár teljesen szabad és jogilag igazi tulajok a legritkább esetben folytattak hatékony gazdálkodást, ehelyett 1-2 év alatt szimplán kilopták a cégek aktíváit, azt aztán személyes fogyasztásra költve. Gyurcsány Ferenc jó példa erre, de - meglepően fog hangozni - ő még a jobbik eset, mert ő tényleg csinált az elsajátított pénzből valamilyen működő vállalkozást, A nagy többség sokkal - aláhúzom a "sokkal" szót - rosszabb volt nála. Személyesen ismerek ilyen embereket. Az életút kb. ez: a cég "megvétele" ingyen - csődbe vitel, vagy jobb esetben áron alul eladás nyugati rablóbefektetőnek (igen, ez volt a jobbik eset) - 10-20 millió dollár készpénzhez jutás - költekezés és pénz betétele nyugati bankba kamatozó betétre. Az állítólagos szakember üzletemberek, akiket elmondásuk szerint csak a csúnya ruszkik gátoltak abban, hogy felvirágoztassák az országot úgy viselkedtek, mint a sikeres rablók, akiket nem kapott el a rendőrség, így visszavonultak élvezni a pénzt, tartózkodva bármilyen gazdasági szereptől.
Meggyőződésem, hogy a XX. század két legnagyobb magyar tragédiája a zsidó holokauszt és a spontán privatizáció. Hozzájuk képest minden más másodrendű esemémy, ide értve a Tanácsköztársaságot, Trianont, s az 56 utáni megtorlásokat is.
S ez a gondolkodás máig fertőzi a magyar közéletet. Ha a "versenyképesség" szót hallom, kibiztosítom a fegyveremet. S ha versenyképességet zászlajukra tűzők jönnének valaha is hatalomra, véres leszámolás lenne indokolható ellenük, beleértve egész családjukat. Hozzájuk képest a hagyományos ballib nyugatnyalás, hatékony országrontás és esztelen lopás a kisebbik rossz. Egy korrupt tolvaj csicska mindig a kisebb rossz egy meggyőződéses emberellenes, hatalomhoz jutott elmebeteghez képest. Nagyon nem szeretem a ballibeket, de két kézzel kampányolnék mellettük, ha az ellenfelük valamilyen "igazi piacpárti" erő ellen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mr. Hyde 2018.02.22. 07:33:56
A szocialista irányultságú gazdasági rendszer végét nem a szocializmus csődje, hanem éppen ellenkezőleg, a rendszert megfertőzött kapitalista tendenciák okozták.
Ez a hruscsovi kispolgári ellenforradalom eredménye, aminek következtében felszámolták a tervgazdaság népi ellenőrzését és a későbbi oligarcha-kaszttá formálódó áruló pártbürokrácia elkezdte magánosítani a szocialista vállalatok termelésèt.
Már a 60-as években (!) jelentek meg könyvek a SZU-ban ezeknek az èrdekcsoportoknak a képviseletében akik a piac felsőbbrendűségèről agitáltak és a tervgazdasági keretek felszámolását követelték.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.02.22. 11:16:53
maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.02.22. 11:32:58
Szerintem csak üres jelszó.
Mr. Hyde 2018.02.22. 11:42:05
Amikor a tervszámokat a társadalmi szükségletekhez igazították, nem pedig az egyéni vállalati nyereségességhez valamint összehangolták a termelési célokat a szektorokban országos- és KGST szinten is a kontraproduktív konkurálás helyett.
Ugyanis a kelet-európai szocialista irányultságú rendszerek gazdasági fejlődése töretlen volt egészen addig a pontig, amíg a hruscsovi fordulat eredményeképpen piaci alapokra nem helyezték a tervgazdaságot a 70-es évek elejére. Innentől kezdve a termelékenységi ráták csökkeni kezdtek és a technológiai lemaradás megkezdődött.
Ajánlott irodalom a témában:
G.Sz. Liszicskin: Terv és piac, 1967
Dr. Szász Gábor: A kelet-európai országok műszaki fejlődésének sajátosságai, 2001
Rozsnyai Ervin: Forradalmi és ellenforradalmi Szovjetunió, 1996
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.02.22. 12:05:58
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.02.22. 12:06:31
Mr. Hyde 2018.02.22. 12:24:37
Mindkét magyar szerző tanulmánya a rendszerváltást követően íródott.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.03.18. 09:53:43
Ha találok benne bármit, ami a téma szempontjából releváns, jelentkezem.
Mr. Hyde 2018.03.18. 11:41:47
Mind a három könyv egy kattintással beszerezhető az antikvárium.hu oldalról.
Rozsnyai minősítgetésével egy kicsit szerényebben bánjon, a társadalomtudomány akadémikusáról, a filozófia professzoráról van szó, aki 6 nyelvből fordított műveket.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.03.19. 08:51:47
Ami Rozsnyait illeti, én a szövegéről beszélek, nem feltétlen őróla, noha a kettő nehezen választható szét valóban.
Azonban gondolom Ön is hallott már a németül, angolul, franciául, csehül, oroszul, olaszul, törökül folyékonyan beszélő Rákosi Mátyásról, akinek többek között kedvenc szórakozása volt 16-18 éves gyerekek akasztgatása békeidőben, illetve a szintén akadémikus Lukács Györgyről, aki 1919-ben Sárói-Szabó Tiborral együtt lődözte főbe a hátrafelé szaladó vöröskatonákat Kiskörénél. (Gosztonyi: A magyar Golgota)
Mr. Hyde 2018.03.21. 12:37:00
Talán beidézhetné Rozsnyai szóban forgó művéből azokat a sorokat, fordulatokat amelyek irodalmi színvonalát, stilisztikai eszközeit színvonaltalannak találja. Bár sokkal inkább tartok attól, hogy a szöveg tartalmi részével kapcsolatos, világnézetileg motivált mély ellenszenve sarkalja arra, hogy az állításokat negligálva, kerülő úton próbálja hitelteleníteni a szerzőt. Persze nem meglepő, hogy az oldalanként tucatnyi hivatkozást jegyző szöveg érdemi cáfolata meghaladja a képességét, ugyanakkor az azért beszédes, hogy egy magát értelmiséginek tartó személy az egyik legalapvetőbb érvelési hibát állítja csatasorba az eszmecsere során.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.03.21. 12:46:20
nol.hu/archivum/archiv-409010-220211
rozsnyaiervin.com/eletrajz/