Igaz-e a liberális - klasszikus - közgazdaságtan azon állítása, miszerint a profit a vállalkozó szent tulajdona, s hozzá semmi köze a bérmunkásnak?
Természetesen nem.
A profit a tőke és a munka közös eredménye minden esetben,
A munkás személye természetesen bármikor felcserélhető, de ugyanez igaz a tőkés vállalkozó személyére is.
Nem igaz, hogy a bérmunkás szerepe megszűnik a folyamatban bére átvételével, se az, hogy az elvégzett munka ellenértéke annyi, mint a fizetése, s ezek után a profithoz nincs köze. A valóságban a bérmunkás fizetése is a profitból jön, az elvégzett munka ellenértéke pedig nem egy objektív érték. A tőkés profitja és a bérmunkás bére ugyanannak a része, s az elosztás kettejük között kizárólag a felek érdekérvényesítő képességétől függ.
Nem igaz, hogy a profit a tőkés munkabére. Ez még akkor se igaz, ha a tőkés valóban részt vesz munkájával a folyamatban, hiszen ebben az esetben is magyarázatra szorulna, miért olyan magas a bére. De végképp nem igaz ez a klasszikus tőkés esetében, aki csak a tőkét adja, s helyette mások irányítják a termelési folyamatot.
Még a leghihetőbb magyarázat az, hogy a profit a tőkés jutalma mert kockázatot vállalt. Azonban ez se igaz. Hiszen ez azt jelentené, a kapitalizmus valamiféle rulettjáték, mely egyesektől elveszi a tétjeiket, másoknak meg megsokszorozza azokat. Eleve abszurd ez, hiszen a rulett egy tisztességes játék, mert csak azoktól vesz el, akik játszanak, semmit se vesz el azoktól, akik nincsenek a rulettasztalnál.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Párduc oroszlán gorilla... Makákó! 2018.08.06. 21:39:23
Van két villanyszerelő, ugyanolyan tudással.
- Aladár elmegy dolgozni egy céghez, fix havi 250-ért szerelgeti nagyobb építkezéseken a villanyt.
- Béla nem megy el sehova, meghirdeti magát villanyszerelőként. Ha jó hónapja van megkeres havi 600-at, ha rossz akkor csak 100-at.
Aladárt nem érdekli hogy jön össze a fix fizetése. Neki ennyiért jó, mert megspórolja a munka utáni rohangálást, és akkor is megkapja a pénzt, ha 2 hétig nincs munka. A reklámmal, a munka megszerzésével, megszervezésével, adózással törődjön a cég ahol dolgozik.
Béla folyamatosan kockáztat, rohan a munka után, vesz új szerszámokat, ha jól vagy rosszul dolgozik azonnal forintiosítható eredménnyel jár.
Ki jár jobban hosszú távon? Lehet Béla folyamatosan a nullszaldó körül bénázik, Aladár meg szépen félre tud tenni.
De lehet fordítva van. Mindenesetre mindketten MAGUK választották a szerepüket. Béla kockázatot vállal, Aladár áthárítja a kockázatot. De a kockázatot végül MINDIG el kell vinnie valakinek. És ennek ára van: Aladár cégének hosszú távon nyernie kell Aladáron.
A kockázat mindig adott, még ha nagyon sok felé oszlik is. Mert az egész világnak megvan a véletlen természete, holnap akárkibe-akármibe belecsaphat a villám. Amit mi kiszámíthatónak és biztonságosnak hiszünk az sosem az, csak valaki megfelelő kockázatkezeléssel megteremti, hogy az legyen.
A marxisták ugye verik az asztalt, hogy a tőke a munkás kifizetetlen bére és ez igazságtalan. Valójában a kapitalizmus pont lehetőséget teremt a kommunista álom megvalósítására, miszerint egy cég a dolgozóit nem készpénzben fizeti ki, hanem részvényben, tehát ha a vállalat profitot állít elő, mindig a dolgozók tulajdona marad. (Ha nem fizeti ki osztalékként, akkor is a cég könyv szerinti értékét gyarapítja a cég készpénzállománya ami a részvények értékét emeli.)
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.07. 05:33:11
A gond az, hogy itt ez 2 dolgozó, nem dolgozó és tőkés.
Amire meg a végén gondolsz, az a szövetkezet, ami más ügy.
Lovrin 2018.08.08. 16:46:39
Lovrin 2018.08.08. 17:07:35
Természetesen nem."
"A profit a tőke és a munka közös eredménye minden esetben"
Ez a poszt már ott hibás logikailag, hogy a fenti kérdésre a fenti állítás nem ad választ. A profit a tőke és a munka közös eredménye ÉS a vállalkozó (pontosabban tulajdonosok) tulajdona.
A profit a cég tulajdonosaié. A profitot a cég alkalmazottai teremtik meg, de a munkavégzés nem jelent tulajdonszerzést. Ebben az esetben a mosógépszerelő is tulajdont szerezne a mosógépedben, ha megjavíttatod vele. A munkásnak onnantól kezdve nincs köze a profithoz, hogy a meghatározott munkát meghatározott fizetésért elvállalta. Ha neki az - körülményeit tekintve - jó deal, akkor megéri ott dolgozni neki.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.08. 17:59:32
A szerelő egy vállalkozó, aki megszerzi a profitot a mosógép javításában. De nem a mosógépet.
Ahogyan a bérmunkás se lesz a gyár tulaja. De megszerzi a profit kis részét.
Mr. Hyde 2018.08.08. 18:40:39
Az értéktöbblet egy részét szerzi meg. Az értéktöbbletnek az a része amiből a munkás tulajdonjog és rendelkezési jog hiányában nem részesül, az a profit.
De a teljes értéktöbbletet a munkás állítja elő. A kapitalista magántulajdonjog viszont kizárja a munkást az általa megtermelt értéktöbblet egy része feletti rendelkezésből.
Mr. Hyde 2018.08.08. 18:42:42
Az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozó "kisiparos" nem tőkés, hanem munkás, aki nem egy konkrét vállalatnak, hanem piac változó szereplőinek adja el a munkaerejét időről időre. Tehát az egyéni vállalkozó is proletár, hiszen nincsen tőketulajdona, csak munkaereje.
Mr. Hyde 2018.08.08. 18:47:49
Ez csúsztatás.
A részvényeskapitalizmus csak abban az egy esetben jelentene kommunizmust, ha a világ minden vállalata és természeti erőforrása részvénytársasági formában intézményesülne működne és az emberek között egyenlő arányban oszlana meg minden részvénytársaság minden részvénye.
Amíg nincsen így, addig a részvénytársasági forma a tőketulajdonos osztály keresztfinanszírozásának és a munkavállaló ellenőrzésének és közgazdasági értelemben vett kizsákmányolásának eszköze.
Lovrin 2018.08.10. 13:54:56
A munkás és a tőkés közötti különbség nem a tőke mérete. Most vehetjük az autószerelőt, mikortól lesz tőkés? Ha profitot termel magának és szépen hízik a bankszámlája akkor már az? Ha felvesz egy alkalmazottat DE ugyanúgy dolgozik napi 10 órát akkor már az?
Az egyedüli különbség hogy a munka eredménye (legyen az profit vagy veszteség) felett rendelkezik-e tulajdonnal vagy sem és mivel vállalkozóként viseli a teljes kockázatot és övé a teljes profit vagy nyereség, amiatt akkor is tőkésnek tekinthető, ha nincs alkalmazottja vagy jelentős tőkéje.
Egyébként ezen is látszik hogy a Marx-féle tőkés-munkás felosztás teljesen lebutított leképezése a valóságnak és semmire sem jó.
Mr. Hyde 2018.08.10. 17:11:08
Tárgyi tévedéseket halmozol egymásra mert nem vagy tisztában a fogalmakkal amik objektív jelenségeket írnak le.
A tőke magántulajdonban lévő termelőeszközt, természeti erőforrást jelent amelyet bérmunka hoz működésbe. Az munkát a bérmunkás szolgáltatja, aki nem rendelkezik a tőke tulajdonjogával csak a saját munkaerejének a tulajdonosa. Az élőmunka működésbe hozza a termelőeszközt és felhasználja az erőforrásokat célszerűen, így többletértéket állít elő. Az így keletkező többletérték egy része nyereségként (profitként) a tőketulajdonoshoz kerül, másik része pedig munkabér formájában a munkáshoz.
Ha a tőkés nem alkalmazna munkást, akkor a tulajdonában lévő termelőeszköz a szó közgazdaságtani értelmében nem minősül tőkének, hanem csak személyes használati tárgynak. Legyen az traktor, hidraulikus emelő, erjesztő tartály vagy mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület.
Ezek a javak tőkévé akkor válnak, ha azt bérmunka viszonyban hozzáadott érték hozza működésbe. Ezért amikor az autószerelő egyedül dolgozik akkor munkás (proletár) amelyik a piacon értékesíti a munkaerejét, (teljesítmény)bérbe dolgozik egy megrendelőnek. A jövedelme kizárólag a saját munkájáért kapott összeg, nem tesz szert plusz jövedelemre más ember munkaerejének a hasznosításából.
Ha ez az autószerelő bérmunkást alkalmaz, akkor a másik ember munkájából származó jövedelem felett is rendelkezési jogot szerez, tehát kizsákmányol - így válik tőkéssé.
A tőke lényege egy viszonyrendszer: rendelkezés más ember munkájának gyümölcse felett.
Mr. Hyde 2018.08.10. 17:18:11
A bérmunkás is "vállalkozó", amikor "elvállalja" a munkaviszonyt a szerződés aláírásával, de ennek lényege pontosan ellentétes a tőkés lét lényegével. A szavak csűrése-csavarása nem vezet sehova, Marx cáfolatához pedig végképp nem.
Továbbá azt is érteni kéne, hogy a jövedelem, munkabér, értéktöbblet, többletérték, nyereség-profit milyen kategóriákat jelent és miért vezet tévedéshez azok egybemosása.
A profit, mint a tőkés nyeresége, a bérmunka által előállított értéktöbblet kisajátított része. A profit lényege, hogy soha senki nem tud profitot termelni _magának_. A profit mindig más ember munkájából szerzett járadék.
Lovrin 2018.08.10. 21:53:39
Amiket írtál nem objektív definíciók, csak a marxista értelmezésük.
Pl. Ha egymillió Ft-ot berakok egy vállalkozásba, az ugyanúgy tőke akkor is ha a saját munkám hozza működésbe, meg akkor is ha bérmunka. Hasonlóképpen a profit profitnak számít független attól, hogy saját vagy bérmunka termeli meg.
"Ha ez az autószerelő bérmunkást alkalmaz, akkor a másik ember munkájából származó jövedelem felett is rendelkezési jogot szerez, tehát kizsákmányol - így válik tőkéssé."
Ha nincs alkalmazottam, akkor is minden igénybe vett eszközben, minden piacon megvásárolható termékben mások munkáját is igénybe veszem és azon profitálok. Csak közbe van iktatva egy csereeszköz, a pénz ami elrejti a részleteket. Pl. egy autógyártó kiadja az ülés gyártását alvállakozónak. Oldják meg ahogy akarják, őt nem érdekli, csak legyen minden nap a gyárkapuban 1 kamionnyi autóülés. Abban ugyanúgy megvásárolja a munkások munkaidejét mintha saját cégen belül lenne egy ülésgyártó részleg ahol 300 saját alkalmazott foglalkozik ezzel. Nem munkaidőt vásárol hanem terméket. Ez ugyanígy igaz bármilyen termékre.
A másik ember munkájának a felhasználása gazdasági haszonszerzésre a társadalmi munkamegosztás alapja. Normális esetben ez kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél részére. Ugyanolyan piaci folyamat mint a termékek esetében - a munkaerőpiacon is találkozik a kereslet és a kínálat és ennek függvényében kialakulnak az árak (bérek). Kizsákmányolásról csak akkor van szó, ha az egyik fél akarata ellenére van belekényszerítve a munkába, egy számára veszteséges helyzetbe.
Lovrin 2018.08.10. 22:14:51
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.11. 08:03:05
Ha a tőkés maga dolgozik, akkor az nem klasszikus tőkés, hanem szimpla független munkás. S mivel mind a tőke, mind a munkaerő az övé, nem lép fel kizsákmányolás se.
Mr. Hyde 2018.08.11. 09:45:00
A definíció az objektív jelenséget írja le. Ha nem írja le megfelelően, akkor nem helyes a definíció, de ettől a jelenség még a maga valóságában adott.
A szavak és a kifejezések arra vannak, hogy leírják a jelenségeket. Attól, hogy össze-vissza dobálózol velük még nem fogod a valóságot a saját nézeteidhez hajlítani.
Elég jól látszik az hozzászólásidból, hogy alapvető közgazdaságtani ismereteid sincsenek, nagyjából annyit tudsz a témában amennyit magadnak a hétköznapi "lemegyek a bótba aztán vásárolok" életedből kigondoltál.
Mr. Hyde 2018.08.11. 09:48:00
Marx minden szavát igazolta a történelem, pontosan és időrendben, sorban egymás után.
"A sikeres kommunista forradalom egyik alapfeltétele a tőkés rendszer teljes kifejlettsége. A proletariátusnak ugyanis csak akkor lesz módja arra, hogy kisajátítsa a magasan fejlett termelőerők összességét és ezzel egyetemes, világtörténelmi jelleget adjon a kommunizmusnak, a kapitalizmus ugyanilyen jellegének megfelelő módon.
Amíg a tőkés termelés nem jutott el arra a fokra, ahol a konkurencia feleslegessé válik, addig lehetetlen vállalkozás volna a proletariátus részéről az a kísérlet, hogy a tőkés rendszert kommunista rendszerrel cserélje fel.
Ha ugyanis a kommunista forradalom még a tőkés rendszer teljes kifejlettsége előtt kitörne, csak korlátozott, helyi jelleget ölthetne és elkerülhetetlenül megbukna. Minthogy ugyanis a kapitalizmus továbbra is fejlődne és a tőkés országok eredményesen konkurálnának a kommunista országokkal, a kommunista országokban általánossá válna a szegénység és a kommunizmus bukásához vezetne."
Marx-Engels: A német ideológia, 1845-46
Lovrin 2018.08.13. 14:59:30
"nagyjából annyit tudsz a témában amennyit magadnak a hétköznapi "lemegyek a bótba aztán vásárolok" életedből kigondoltál"
Igen a boltban vásárolni szoktam. Ezt pl. megkönnyíti hogy ebben a kapitalista világban van áru a boltban, sőt még pénzem is van elég hogy megvegyem :) Ehhez tényleg nincs szükségem Marxra.
Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2018.08.16. 14:48:37
Edison, Marconi, Benczúr Gyula, Zuckerberg, Larry Ellison, hirtelen csak ezek jutnak eszembe, akiknek azért sikerült.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2018.08.16. 14:59:11
Nyilván tud, ha saját maga dolgozik.