Spanyolország szövetségi állam, a gyakorlatban. Jogilag egységes állam azonban autonóm közösségekkel. Mivel azonban az ország egész területe valamely autonóm közösség része, így a jogi és a gyakorlati helyzet nem egyezik.

A közigazgatási felosztás: 19 autonóm terület, közülük 17 autonóm közösség és 2 autonóm város.

Szerintem a legérdekesebb térkép a hivatalos nyelvet jelzi. Egyetlen szövetségi szintű hivatalos nyelv a spanyol, s a spanyol kötelezően hivatalos nyelv minden autonóm területen is. Azonban minden autonóm területnek joga van egyéb nyelvet is hivatalosnak nyilvánítani.

Sárga: ahol az egyetlen hivatalos nyelv a spanyol, zöld: ahol van más hivatalos nyelv is.

Galícia a legnyugatibb kontinentális spanyol autonómia - hivatalos nyelv a galíciai és a spanyol. A galíciai közelebb áll a portugálhoz, mint a spanyolhoz, egyesek szerint egyenesen egy portugál nyelvjárás.

A lakosság többsége ananyelvként beszéli a galíciait, de gyakorlatilag nem létezik olyan ember, akinek ne lenne anyanyelve a spanyol is. A galíciai nyelv használata az életkortól és a lakóhelytől is függ, minél idősebb valaki és minél kisebb településen lakik, annál gyakoribb a galíciai használata.

A galíciai identitás hagyományosan a spanyolon belüli regionális identitás, a spanyollal ellentétes galíciai identitás (galíciai nacionalizmus) új fejlemény és máig csak egy kisebbség támogatja. A spanyol történelem sajátosságai miatt a spanyolországi kisebbségi nacionalizmus szinte mindig baloldali irányzatú, sokszor egyenesen szélsőbalos.

A spanyol nemzetiségi politikáról el kell mondani, a Franco-kor szélsőségéből eljutott az ellenkező szélsőségbe. Míg Franco alatt a kisebbségi kultúrát egyfajta gyanús, rendszerellenes, spanyolellenes tevékenységként látták, utána lassan az ellenkezője lett: a spanyol nyelvet mesterségesen igyekeznek visszaszorítani, a kisebbségi nyelveket akkor is erőltetni, ha nincs rájuk valós igény.

Szóval amikor a helyi autonóm közösség kormánya baloldali, akkor pl. jellemzően növelik a helyi nyelv kötelező jellegét a helyi oktatásban, míg amikor a kormány jobboldali, akkor inkább szabad választási jog van a spanyol és a helyi nyelv között.

Az egyik oldal arra hivatkozik: történelmi okokból eleve hátrányos helyzetben vannak a kisebbségi nyelvek, ezért indokolt a pozitív diszkrimináció, s az állami nyomás, míg a másik oldal a szabad nyelvválasztás jogának hiányát sérelmezi.

Valencia - a legdélibb kontinentális autonómia - helyzete más. Itt eleve a lakosság egy része kizárólag spanyolul beszél: nagyjából elmondható, hogy a tengerparti részeken spanyol-valenciai kétnyelvűség van (kivéve a 2 legnagyobb várost, ahol a spanyol dominál), míg a belsőbb területeken csak a spanyol van használatban.

A valenciai nyelv de facto egy katalán nyelvjárás, csak politikai oka van, hogy külön kezelik. Ez az ok a katalán nacionalizmushoz való viszony. A valenciaiak nagyobb része spanyol identitású, nem osztja a katalán nacionalizmust.

A Baleári-szk. szintén nyelvileg spanyol-katalán kétnyelvű, a spanyol súlya nagyobb azonban.

A katalán nacionalizmus által megálmodott Nagy-Katalóniának egyébként része Katalónián és Valencián kívül a Baleári-szk. is., sőt Murcia és Aragón egy része is, továbbá Franciaország délnyughati határvidéke és Andorra.

Végül a két legerősebb spanyolországi kisebbségi nacionalizmus: a katalán és a baszk. Továbbá ez a 2

Katalónia függetlenségének a fő akadálya, hogy a lakosság kb. fele nem támogatja. Katalónia lakosságának jelentős része nem katalán identitású, mert Spanyolország más részéről betelepülők utódai. S míg a katalán identitásúak kivétel nélkül beszélnek spanyolul, addig a spanyol identitásúak közül csak 60 % képes magas szinten használni a katalánt. Továbbá egész Spanyolországon belül Katalóniában van a legtöbb külföldi betelepülő, a lakosság 10 %-a bevándorló (a 2 fő idegen nemzetiség az arab és a román!), akik jellemzően csak spanyolul tanulnak meg.

A helyzetet a politika is jelzi, a katalán parlamentben fele-fele arányt képviselnek a függetlenségpártiak és a regionalisták (= függetlenségellenesek), a jelenlegi mandátumarány 70:69.. Ez az egyetlen spanyol autonómia, ahol van jobboldali kisebbségi nacionalizmus is. A jelenlegi katalán kormány egy függetlenségpárti baloldali és egy függetlenségpárti jobboldali párt koalíciója.

A katalán nyelv jóval fejlettebb, mint a valenciai vagy a galíciai. Irodalmi története hosszabb, elterjedése is az élet minden terén megvan, azaz nem szimplán "falusi" nyelv, mint az említett másik kettő. S míg a galíciai és a valenciai esetében a nyelv folyamatosan teret veszít, addig a katalán esetében enyhe növekedés van. A katalán messzebb áll a spanyoltól, mint a galíciai. Szubjektíven mondva, én mint aki csak spanyolul tudok a spanyolországi nyelvek közül nekem a katalán úgy hangzik, mintha franciák rosszul beszélnének spanyolul, míg a galíciai meg úgy, mintha portugálok beszélnének rosszul spanyolul, s utóbbiból többet értek.

A legkülönösebb nyelv persze a baszk, mely senkivel se áll rokonságban. Viszont jelentős benne a spanyol hatás, egyrészt spanyol jövevényszavak, másrészt a kiejtés. Hallomásra a baszk olyan, mintha egy spanyol ember időnként, úgy 20 másodpercenként spanyol szavakat mondana, bizarr végződésekkel, majd közben spanyol kiejtéssel és hanglejtéssel halandzsázna.

A baszk hivatalos nyelv Navarrában, ahol a lakosság kb. 20 %-a beszéli, s természetesen Baszkföldön. Baszkföldön kb. fele-fele az aránya a baszkul tudók és nem tudók aránya. S itt a nem tudás valóban totális nem tudást jelent, hiszen míg a nyelvi közelség miatt egy spanyol anyanyelvű ember képes nagyjából megérteni, ha katalánul/galíciaiul beszélnek, addig a baszk esetében ez képtelenség.

Baszkföld esetében is elmondható, hogy a nyelv nem gyengül, sőt erősödik. A gyerekek körében többen tudnak baszkul, mint a felnőttek körében. Ennek oka, hogy még egyes spanyol nyelvű szülők is baszk tannyelvű iskolába íratják be a gyerekeiket. Az alsó- és a középfokú oktatásban Baszkföldön jelenleg a tanulók 60 %-a baszk tannyelvű iskolába jár (azaz ahol csak a spanyol nyelv és irodalom óra van spanyolul), s alig 15 % jár spanyol tannyelvű iskolába (azaz ahol a baszk nyelv és irodalom órán kívül minden spanyolul van), a többi 25 % kevert tannyelvűbe jár.

A konfliktus persze itt is jelen van. Minden hasonló esetben még politikamentesen is jelen van két kibékíthetetlen ellentétes álláspont (ez egyébként Oroszországban is látható az ottani kisebbségi oktatás kapcsán), a felek kb. ezt mondják:

• miért nem tanulják meg a helyi nyelvet azok, akik idegenek és azok akik helyi származásúak, de a nyelvet elfelejtették, az állam kötelessége lenne mindent bevetni, hogy a helyi nyelv terjedjen,
• miért akar bárki is mást kényszeríteni egy olyan nyelv megtanulására, mely teljesen haszontalan a helyi közösségen kívül, ez csak időt vesz el sokkal fontosabb dolgoktól (lásd a jellemző érv: baszk helyett a gyerek tanuljon inkább angolul, annak van haszna is).

Érdekes, hogy bár korábban a Baszkföld volt a legerősebben függetlenségpárti régió, ma ez jóval enyhébb, mint Katalóniában. A baszkföldi pártok zöme regionalista, azaz nem akar kiszakadni Spanyolországból, esetleg csak az autonómia jogainak növelését akarja, tegyökm hozzá, ez az autonómia hatalmas fokú (az adók jelentős része helyben marad, még saját rendőrség is van), az egyetlen nagy elméleti vitakérdés, hogy a baszkok "nemzet" vagy nem, a spanyol alkotmány szerint egyetlen nemzet van Spanyolországban, a spanyol, ennek megváltoztatását próbálták a katalánok, a baszkok is, mindvégig sikertelenül.

A mostani felmérések szerint a baszkföldi lakosság 20 %-a függetlenségpárti, ez azt jelenti, hogy a baszk identásúak között is csak 40 % támogatja.

Az utóbbi idők legsikeresebb spanyol közéleti humoros műsora a baszk köztévé Vaya Semanita című, spanyol nyelvű adása, mely több mint 10 éven keresztül ment, végül országos népszerűségre téve szert. Gyakorlatilag minden témával viccelődnek, az érzékeny ügyekkel is, beleértve a spanyol királyi családot és a baszk függetlenséget.

Kb. száz adást néztem végig, tényleg nagyon jók. Megértésükhöz kell tudni spanyolul, meg kicsit legalább ismerni a spanyol politikát. A különböző spanyol politikusok utánzása is abszolút élethű. A humor pedig sose erőltetett. Több adás is nagyon tetszett, de talán a Lagun, el perro de la ETA (Lagun, az ETA kutyája) az, amit vissza is tudok adni, fordítással.

A videó szövege kb. ez, kicsit rövidítve:

• (Állatok szaladgálnak) Amit minket baszkokat megkülönböztet az többek között az állatok szeretete is, melyek völgyeinkben és hegyeinkben élnek, pl. a szarvasok, a kecskék, a kacsák.
• (Ember eszik) Na, megvolt a kacsa, a szarvas, s a kecske. Mennyire szeretjük mi baszkok az állatokat!
• (Házaspár ül a nappaliban) De mégis a legjobban a kutyák szórakoztatnak minket. Mint pl. Iñaki és Idoia esete.
• (Férj) Nagyjából két éve elmentünk a menhelyre, s hazahoztuk Lagunt.
• (Feleség) Kis fekete labda volt, kedves kis állat, de idővel valahogy furcsa dolgokat tapasztaltunk nála.
• (Férj) Furcsa? Kimondom nyíltan: ez az ETA kutyája.
• (Férj pizsomában) Egyre több lett a furcsa egybeesés.
• (Kutya újságot hoz) Az El Correo (liberális-konzervatív regionalista baszk lap) helyett a Garát (baloldali függetlenségpárti baszk lap) hozta. Rossz kutya, rossz kutya!
• (Házaspár tévét néz) S nem ez volt a egyetlen, amit csinált. Nézd, nézd!
• (Spanyol király a tévében) Látod, amint a király megjelenik a tévében, ugat. S se csonttal, de gumijátékokkal nem lehetett lenyugtatni.
• (Férj) Ez itt a spanyol alkotmány, kapd el!
• (Feleség) Annyi példányt vásároltunk a könyvesboltban a spanyol alkotmányból, hogy már furcsán néztek ránk. Azt hihették, Basagoiti (a spanyol Néppárt baszkföldi elnöke, a jobbközép Néppárt a legkevésbé autonómiapárti erő Baszkföldön) rokonai vagyunk.
• (Parkban) A séta a parkban is kaland volt. Már megint alagutat ás!
• (Nappaliban, a tévé az ETA önfeloszlatásáról szóló nyilatkozatot adja) De minden megváltozott, amikor a nyilatkozatot megnézte. Nyugalom lett.
• (Séta) Néha ugyan lepisil pár francia rendszámú kocsit, de semmi egyéb. (Francia Baszkföldön nincs elismerve a baszk kisebbség.)
• (Férj) Pedig dehogyis értek véget a problémák. Kiderült, a kutya céljai sose voltak annyira világosak, mint korábban.
• (Parkban) Most meg el fog szökni! Nem, jön vissza, s van valami a szájában. (Kutya szájában a baszk zászló "függetlenség" szöveggel)

A sok félreértés miatt rövid tájékoztató hogyan kell baszkul olvasni a neveket, spanyol és magyar szemszögből (a spanyol kiejtésről lásd ezt a cikkemet):

• magánhangzók és kettőshangzók: a spanyollal azonosan,
• b, d, g: a spanyollal azonosan, azonban a magyartól eltérően, azaz kizárólag szavak elején, valamint m, n és ñ  után (a d esetében: l után is) ejtendő úgy ahogy a magyarban (zárhangokként), minden más esetben közelítőhang (magyar szemszögből: mintha valaki "lusta" lenne "rendesen" kimondani ezeket a hangokat),
• dd (vagy az id kapcsolatban a d): magyar gy,
• h: általában mint a spanyol h, néha mint a magyar h,
• j: általában spanyol y, néha spanyol j,
• ll (vagy az il kapcsolatban az l): az észak-spanyol ll ejtésével azonosan (ly palóc ejtése),
• ñ (vagy az in kapcsolatban az n): spanyol ñ (magyar ny),
• r/rr: ahogy a spanyolban, a baszkban is külön fonéma a legyintőhang r és a pergőhang r, míg a magyarban egyéni ízlés kérdése mi az ejtés (tapasztalatom szerint a magyarok egyre inkább hagyják el a pergőhangot, s akik ejtik is, kevesebbszer pergetnek, mint mondjuk 3 évtized volt szokás),
• s: spanyol s ahogy a kasztíliai nyelvjárásban ejtik (nagyjából selypített sz),
• ts: selypített magyar c,
• tt (vagy az it kapcsolatban a t): magyar ty,
• tx: spanyol ch (magyar cs),
• tz: magyar c,
• x (vagy az is kapcsolatban az s): magyar s,
• z: normál magyar sz.

A c, q, v, w, y betűk csak idegen szavakban fordulnak elő, ejtésük a spanyol szokás szerint, azaz c = k/sz, q = k, v = b, w = b/u, y = j.